szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

3,8 százalékkal bővülhet a gazdaság 2021-ben, az átlagos reálkereset viszont alig fog nőni. A kormány folytatja a pénzszórást, az éves hiány a GDP 7,7 százaléka, az államadósság 80,2 százalék lehet.

A magyar gazdaság 5 százalékos visszaesése az európai mezőnyben közepesnek számít, ám a közép-kelet-európai térségben az egyik legrosszabb teljesítményt tükrözi, jóllehet a magyar kormány látszólag jelentős, a GDP 30 százalékára rúgó összeget fordított a kettős krízis leküzdésére – írja a 2020-as gazdasági folyamatokat elemző és a 2021-esekre előrejelzéseket tevő tanulmányában a Pénzügykutató Zrt.

A kormány rengeteget költött, de nem válságkezelésre

A nagymértékű visszaesésben a magyar gazdaság nyitottsága és a járműiparra koncentrálódó exportszerkezete mellett a nem kellően hatásos válságkezelés is szerepet játszott.

A magyar kormány – a „munkaalapú” társadalom eszményére hivatkozva – nem pótolta elégséges mértékben a járvány miatt kieső jövedelmeket,

és így nem ösztönözte kellően a gazdaság fő hajtómotorját jelentő fogyasztást. A hatásos válságkezelést az is gátolta, hogy a járvány okozta egészségügyi és gazdasági krízis leküzdésére létrehozott tetemes pénzalapok jelentős hányada valójában nem a kitűzött célokat szolgálta, hanem korábban eldöntött, illetve hatalmi vagy üzleti haszonszerzést szolgáló fejlesztéseket finanszírozott.

A válságkezelés eredményességét a Pénzügykutató szerint a magyar kormánynak az a tévesnek bizonyult feltevése is rontotta, hogy átváltás volna az egészség és a gazdaság védelme között. A tavaly őszi lezárások és az idén tavaszi szigorítások emiatt bekövetkezett késlekedése a Covid-halálozási ráta tragikus megugrásához vezetett – anélkül, hogy érzékelhető gazdasági haszonnal járt volna.

A válságkezelés címén elköltött – bár valójában csak részben azt szolgáló – tetemes pénzek hatására jelentősen felduzzadt az államháztartás folyó hiánya és az adósságráta. A pandémia miatt megrendült befektetői bizalom és a tovább lazuló jegybanki politika hatására tíz százalékkal gyengült a forint az euróhoz képest.

Az átlagos reálkereset nem nagyon fog nőni

Erősödött ugyanakkor háztartások megtakarítási hajlandósága és képessége, amit a korlátozott költési lehetőségek és az óvatossági megfontolások mellett a törlesztési moratórium is növelt. A munkaerő-piaci és az inflációs folyamatok a KSH adatai szerint csak mérsékelten romlottak. A válság okozta gondok egy részét azonban – metodikai okokból – nem tükrözi a hivatalos statisztika. A munkanélküliség valójában nagyobb, az átlagkereset növekedése kisebb, az infláció pedig súlyosabb annál, amit a statisztikák mutatnak.

A sokféle torzítás miatt a Pénzügykutató a KSH-adatokból számolt keresettömeg alapján becsülte meg a reálkereset átlagos növekedésének a valóságot jobban tükröző mértékét. A keresettömeg tavaly 6 százalékkal bővült, ami csupán 2,6 százalékos reálnövekedést mutat (a hivatalos 6,2%-kal szemben). Ám még ennél is kisebb reálkereset-növekedést kapnánk, ha az 5 fő alatti cégek béreit is figyelembe vennénk, amelyeket az átlagosnál jobban sújtott a járvány.

2021-ben várhatóan még a hivatalos statisztika szerint is megtörik a keresetek évek óta tartó dinamikus növekedése: a fenyegető elbocsátások, a munkanélküliség megugrása, illetve a gazdasági nehézségek valószínűleg kemény munkáltatói magatartáshoz vezetnek.

A Pénzügykutató szakértői arra számítanak, hogy a munkáltatók a reálérték szinten tartása mellett állnak ki, ami a KSH által mért teljes munkaidős foglalkoztatottaknál 4,5-5,5 százalékos keresetnövekedést eredményez; ez a reálkeresetek 0,6-1,6 százalékos emelkedését valószínűsíti.

A statisztikai számbavétel torzításának kiküszöbölésével az átlagos reálkereset valóságot jobban tükröző növekedését legfeljebb 1 százalékosra becsülik

A jegybank megint optimista

A makrogazdasági előrejelzés készítését 2021 tavaszán megnehezíti, hogy országunkban és Európa más részein is felívelőben van a járvány harmadik hulláma, amelynek megfékezése újabb korlátozásokat tett szükségessé. A Pénzügykutató idei évre szóló prognózisa annak feltételezésére épít, hogy Magyarországon és a fontosabb gazdasági partnereinknél a vakcina széleskörű elterjedése nyárra lehetőséget teremt a kiterjedt korlátozások feloldására, nagyjából rendeződik az ország külgazdasági helyzete, helyreállnak a beszállítói kapcsolatok. A háztartások fogyasztása a reáljövedelmek korábbinál szerényebb növekedése és a biztonsági tartalékképzés következtében csak lassan épül fel, de a beruházások nagyobb lendületet vehetnek.

A GDP 3,8 százalékkal bővülhet az idén, de reálértéke elmarad a 2019. évitől – jósolja a Pénzügykutató. A háztartások megtakarításai magas szinten maradnak, a törlesztési moratórium várható megszűnése azonban mind a lakossági és vállalati körben, mind a bankoknál gondokat okozhat. A megélénkülő gazdaságban romlik a külső egyensúlyi helyzet: csökken a külkereskedelem többlete, a folyó fizetési mérleg újra deficites lesz, a külső finanszírozási többlet leapad.

A jegybank épp egy nappal korábban hozta nyilvánosságra friss előrejelzésének főszámait, ezek – a Matolcsy György vezette intézménytől már megszokott módon – eléggé optimisták. A jegybank inflációs várakozása hasonló a Pénzügykutatóéhoz (éves átlagban 3,8-3,9 százalék, ideiglenes hatások miatt 5 százalékot közelítő kiugrásokkal az év első felében).

A GDP növekedését azonban a jegybank a 4-6 százalék közötti sávba teszi – tehát nem rontott, sőt valamelyest javított legutóbbi, decemberi előrejelzésén.

A kormány tovább szórja a pénzt

A Pénzügykutató várakozásai szerint a jegybanki és a költségvetési politika egyaránt tovább lazul, a gazdaságpolitika prociklikussá válik (vagyis a növekedésre ráerősítő). Az MNB mind a vállalati, mind az állami körben bővíti kötvényvásárlásait, a kamatemeléstől pedig a toleranciahatárt átlépő infláció mellett is ódzkodik. Más szóval a jegybank tovább önti a pénzt a gazdaságba, az államot állampapírok vásárlásán keresztül finanszírozza, a vállalkozásokat pedig vállalati kötvényeken és támogatott hiteleken keresztül. A március 23-ai kamatdöntéshez fűzött indoklásában a jegybank monetáris tanácsa a finanszírozási programok fenntartására ígéretet tett.

A kormány a már tavaly erősen felduzzadt államháztartási hiány további növelésével élénkíti a külpiaci hatások miatt egyébként is feléledő gazdaságot

– véli a Pénzügykutató. A 2020 május végén az országgyűlés elé benyújtott 2021-es költségvetés eléggé átláthatatlan, ráadásul azóta a gazdasági folyamatok és kormányzati döntések többszörösen felülírták. Ezzel együtt 3,8 százalékos GDP-növekedés feltételezése mellett az ESA elszámolás szerinti államháztartási hiányt 7,7 százalékra, az államadósság rátáját pedig a GDP 80,2 százalékára prognosztizálja a Pénzügykutató.

Mindezek következtében év végére 4 százalék fölé emelkedik az infláció és tovább gyengül a forint. Az erősödő állami aktivizmus, a kiterjedt jegybanki és kormányzati támogatások következtében megnő a gazdaság szereplőinek függősége az államtól, ami gyengíti innovációs képességüket és akadályozza a magyar gazdaság megújulását, versenyképességének javulását – figyelmeztet a Pénzügykutató.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!