A bitcoin új szintre emelte az árfolyamzuhanás fogalmát: május 19-én, szerdán a legnagyobb kriptopénz dollárral szembeni árfolyama 30 százalékkal esett. A pár hónappal korábban még 60 ezer dollár fölötti árfolyamot a 30 ezres szint fogta meg, igaz, onnan hamar visszakapaszkodott 40 ezer környékére. A zuhanás nagy volt, de nem meglepő, a bitcoin árfolyama bő egy hete esett kisebb-nagyobb megkapaszkodásokkal és visszapattanásokkal. A megelőző napon például 13 százalékot vesztett a dollárral szembeni értéke, ekkor ment be február óta először 40 ezer alá. Mivel a bitcoin messze a legnagyobb kriptopénz, természetesen vitte magával az összes többi jelentősebb kriptovalutát, illetve a kriptopiachoz kapcsolódó vállalatok részvényeit.

A legújabb pofont az jelentette, hogy a kínai hatóságok lényegében betiltották a kriptopénzeket. Egész pontosan megtiltották a pénzintézeteknek és a fizetési szolgáltatóknak, hogy kriptopénz-tranzakciókkal kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtsanak. A befektetőket pedig óva intették a spekulatív kriptokereskedéstől.

hvg.hu

Hatalmas vagyon olvadt el

Az esés következtében hihetetlen pénzek tűntek el: mióta a bitcoin és nyomában a többi kisebb pénz árfolyama lejtmenetbe kapcsolt egy héttel korábban, nagyjából 500 milliárd dollár a veszteség. Ez nem csak ahhoz képest hatalmas összeg, hogy az összes kriptopénz piaci értéke úgy 2500 milliárd dollár volt (már a lejtmenet előtt), hanem például jól működő, többé-kevésbé fejlett országokhoz, mint Magyarország képest is. Aminek hazai összterméke (GDP-je) 176 milliárd dollár körül lehet 2021-ben, szóval

a magyar gazdaság úgy háromévi össztermékével egyenértékű pénz esett bitjeire pár nap alatt a kriptopiacon.

Ahogy említettük, a kriptopénzek nagy része zuhant a bitcoin után, néhány kivételtől eltekintve. Az egyik ilyen a stopelon volt, amelynek neve a „stop” és az „Elon” szavakból áll össze. „Elon”, úgy mint Elon Musk nagyvállalkozó, aki pár óra alatt elérte, hogy a kisbefektetői közösség iránta táplált imádata gyűlöletbe forduljon. Olyan gyűlöletbe, amely elég kisbefektetőt sarkallt stopelon-vásárlásra ahhoz, hogy a kriptopénz értéke kilőjön, miközben a teljes piac zuhant.

AFP / ODD ANDERSEN

Mi járhat a költő fejében?

A Tesla vezére azzal tudott mérhetetlen dühöt kiváltani, hogy saját kezűleg lökte a szakadékba a bitcoint (vagy legalábbis jelentősen hozzájárult az árfolyam összeszakadásához), amikor bejelentette, hogy cége, a Tesla többé mégsem fogad el bitcoint az autóiért cserébe. Nem sokkal később pedig a Twitteren egy bejegyzésre válaszolva arra utalt, a Tesla megszabadulhat 1,5 milliárd dollár értékű bitcoin-befektetésétől, amivel bevitte a kegyelemdöfést, az áprilisban még a 65 ezer dolláros szintet ostromló árfolyam beesett 43 ezer dollár alá. Később tisztázta, hogy a Tesla nem vált meg bitcointól, és egyelőre nem tervez így tenni.

Azt, hogy a Tesla autóiért bitcoinnal is lehetett fizetni Musk arra hivatkozva állította le, hogy a bitcoin rendkívül környezetszennyező. Ebben persze nem kevés igazság van: a bitcoinok bányászata, vagyis az új érmék előállítása ma már hatalmas számítógépes kapacitást igényel, vagyis sok áramot fogyaszt. Minthogy a bitcoinbányászat jelentős része Kínában történik, ahol a mai napig domináns a szenes áramtermelés, nehéz azt cáfolni, hogy ahhoz jórészt fosszilis forrásokból biztosítják a villamos energiát.

AFP / LARS HAGBERG

Az is biztos, hogy ez nem most derült ki, és Musk sem most hallott erről először, a bányászattal kapcsolatos szennyezés régóta közismert tény, és alkalmanként a közbeszédben is elég sok szó esik róla. Innentől csak maga Musk, esetleg egy gondolatolvasó tudná megmondani, miért (és miért pont most) rúgott bele a bitcoinba. Amiben ráadásul a saját cégének is jelentős befektetése van.

Akad, aki szerint egyszerűen szórakozik a befektetőkkel,

mások szerint egy nagy csavarral kedvenc kriptopénzét, a dogecoint akarta megtolni. Mások arra hívják fel a figyelmet, hogy Musk rendszeresen olyan dolgokba szól bele, amikhez nem ért, ugyanakkor üzleti modelljének lényege, hogy folyamatosan a figyelem középpontjában tartsa saját magát és céges márkáit.

Hullámhegyek és -völgyek az áradásban

Ugyan Musk akár egy Twitter-bejegyzéssel képes jelentős piaci változásokat előidézni a kriptopénzek árfolyamában vagy a Tesla részvényeinek értékében, azért nem mindenható. A bitcoin (és a többi fontosabb kriptovaluta) árfolyama hatalmasat nőtt 2021 első hónapjaiban. A jelenlegi 40-egynéhány ezer dolláros szint mellé a 64 ezer dolláros áprilisi csúcs mellé érdemes odatenni 2020 decemberét is, amikor az volt a nagy hír, hogy áttörte a 20 ezer dolláros határt. Mármint lentről fölfelé.

AFP / ADRIEN JEAN

A rohamtempóban emelkedő árfolyam miatt már több elemző figyelmeztetett, hogy a bitcoinbuborék, vagy legalábbis buborékszerű állapotba lépett, és csak idő kérdése, mikor ereszt le. Eszerint nem (csak) Musk lökte szakadékba a bitcoint és a kriptovalutákat, hanem normális piaci korrekció történt.

Ez logikus következtetés, illetve történetileg elég sokszor előfordult már a bitcoin árfolyamával. Hiszen azoknak egy jelentős része, aki az árfolyamemelkedés okozta nyereség reményében vesz bitcoint előbb-utóbb nyilván ki akar szállni, hogy a nyereséget realizálja. Ha elég sokan szállnak ki (vagyis adnak el bitcoint), az lefelé nyomja az árfolyamot, amire ráadásul még többen kezdenek eladásba.

A négy kérdés persze: hol van a (jelenlegi) hullámvölgy alja? Az elemzők nagyobb része ezt a 40 ezer, esetleg a 38 ezer dolláros sávba teszi, ezen a relatíve alacsony szinten ugyanis már megéri a későbbi növekedésre játszva bevásárolni. A kereslet pedig megállítja az árfolyam csökkenését, sőt újra felfelé hajtja azt.

AFP / Martin Bureau

Kína az emberek pénzét félti

A bitcoin (a kriptovaluták) árfolyama általában véve jelentős kilengéseket mutat, vagyis volatilis. Épp ezért a befektetési tanácsadók még mindig nem ajánlják komoly befektetési eszköznek, legalábbis nem olyannak, amiben érdemes lenne nagy összegeket tartani. Igen, az árfolyamon sokat lehet nyerni, de veszteni is, és hogy valaki nagyot nyer vagy nagyot veszít, az részben szerencse kérdése. Részben pedig a pénz- és tőkepiacokkal csak érintőleges kapcsolatban lévő folyamatoké, mint például hogy épp milyen mémhullámra ül fel az egyre meghatározóbb kisbefektetői falka.

Legalábbis rövid és középtávon. Hosszú, éves távlatokban az árfolyam trendszerűen nő. Rövid távon azonban kissé szerencsejáték (de minimum kockázatos spekuláció) kriptopénzbe fektetni. A legutóbbi árfolyamesést elindító kínai tiltások és figyelmeztetések épp erre hivatkoztak: a kriptopénzek árfolyamának ingadozása, illetve a spekulációs kriptokereskedés komolyan veszélyezteti az emberek vagyonát, illetve a gazdasági és pénzügyi rendet.