Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Július 27-én az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió átfogó vámegyezményben állapodtak meg.
Erre az apróságra hívja fel a figyelmet két közgazdász, akik a Project Syndicate oldalon fejtették ki a véleményüket a globális társasági adóról, mely a G7 szerint minimum 15% kell, hogy legyen mindenütt a világon.
Legkevesebb 240 milliárd dollárt veszítenek évente a világ államai amiatt, hogy a multik kreatív módon kerülik az adózást - írja José Antonio Ocampo, Kolumbia egykori pénzügyminisztere, az ENSZ korábbi főtitkár-helyettese és Tomasso Faccio, az Independent Commission for the Reform of International Corporate Taxation titkárságának vezetője. A szegényebb államok sokkal rosszabbul járnak mint a gazdagok, amelyek most a globális társasági adóról döntöttek.
Miért hátrányos a szegényebb államok számára ez a döntés?
Először is azért, mert a 15%-os adókulcs túlságosan is alacsony - vélik a szerzők. Alig magasabb mint Svájcban vagy Írországban, amelyek közismert adóparadicsomoknak számítanak. Ez azt jelenti, hogy minden G7-állam a saját multijainak az érdekeit védelmezi. Joe Biden amerikai elnök eredetileg 21%-ot javasolt, de a többiek végülis csak 15%-ot fogadtak el.
A másik probléma, amely igen hátrányos a szegényebb államok számára az az, hogy a felemelt társasági adó többlete a multik anyaországába vándorolna, és nem maradna náluk. Ha ez megvalósulna, akkor még igazságtalanabb lenne a globális adórendszer a szegények számára mint az eddigi.
100 milliárd euró plusz az EU tagállamoknak. Az EU Tax Observatory szerint ennyivel növekedne az adóhivatalok éves bevétele, ha végülis a 21%-os adókulcsot fogadnák el, melyet Biden elnök eredetileg javasolt. Ha 15% lenne az adókulcs, akkor a bevételek megfeleződnének.
Dél-Afrika vagy Brazília esetében sokkal nagyobb lenne ez a különbség: 600 illetve 900 millió euró lenne az alacsonyabb adókulcs mellett, míg a magasabb esetében ez 2 milliárd illetve 3,4 milliárd euró lenne. Az afrikai országokban általában 25-35% a társasági adókulcs, számukra ezért a 15% nagyon jelentős veszteség lehetne.
Épp ezért a G7-államoknak illetve a G20-nak, ha valóban vezetőszerepet akarnak játszani a világon, akkor legkevesebb 21%-os adókulcsot kellene javasolniuk, de jobb lenne ennél a 25% javasolják a szerzők a Project Syndicate oldalon.
Az EU megosztottsága a globális adózás fő akadálya. Erre a brüsszeli Politico hívta fel a figyelmet mondván: a kisebb tagállamok, amelyek profitáltak az alacsony társasági adóból, élet-halál harcot folytatnak majd azért, hogy megőrizhessék ezt a versenyelőnyüket. A Politico Magyarországot, Írországot és Ciprust sorolja fel ebben a körben, de tudjuk, hogy sok más uniós tagállam sem készül a G7 globális adózásának elfogadására. Lengyelország Magyarországgal együtt dolgozott ki elképzeléseket - ahogy erről a Financial Times is beszámolt.
Ezek az országok ragaszkodnak az alacsony adókulcshoz, illetve ahhoz, hogy a multik náluk adózzanak. A többlet tehát ne kerüljön vissza az anyaországhoz.
Németország és Franciaország mint a G7 tagjai lelkesen támogatják a minimum 15%-os globális társasági adót. Sőt Bruno LeMaire francia pénzügyminiszter sietett kijelenteni, hogy Franciaország minél magasabb adókulcsot szeretne. Paolo Gentiloni, az EU pénzügyi biztosa támogatásáról biztosította a G7 globális adótervét - írja a Politico, amely megállapítja: a harc még csak most kezdődik az Európai Unión belül.
Július 27-én az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió átfogó vámegyezményben állapodtak meg.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Adózási és adatszolgáltatási kötelezettségek 2025. július 30. és 2025. augusztus 31. között.
Orbán Viktor szerint Magyarországnak el kell érnie egy „humánerőforrás-fölényt”, és jó úton is vagyunk ehhez, mert mi költjük a legtöbbet oktatásra. Az adatok szerint ez sajnos nem igaz.
Trump 8-10 napon belül dönthet az újabb szankciókról. Végignéztük, ez hogyan érintené Magyarországot és általában a világpiacot.
Békés Márton elmesélte első találkozását Magyar Péterrel, némileg árnyalva Orbán Viktorék narratíváját.
Hamis magánokirat felhasználása miatt adtak ki elfogatóparancsot a férfi ellen.
A 40. Magyar Nagydíj előtt várjuk olvasóink történeteit a legelsőről.
Hozzászólásáért akár egy év börtönnel is büntethetik.