Nagyot nőtt a foglalkoztatottak száma idén júniusban – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Az egy évvel korábbihoz képest 98 ezer fős a növekedés, májushoz viszonyítva pedig 85 ezerrel nőtt a dolgozó magyarok száma.

Április és június között átlagosan 4 millió 619 ezer magyar dolgozott, 63 ezerrel többen, mint 2020 azonos időszakában – ehhez azért érdemes hozzátenni, hogy a tavalyi április még nagy lezárásokról szólt, idén kevésbé volt komoly járványügyi szigor, és április közepén-végén már azt is elkezdték feloldani.

Az egy év alatti 63 ezer fős növekedés ráadásul úgy jött ki, hogy a magyarországi elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 75 800 fővel nőtt. Közmunkásokból 5300-zal vannak többen, mint egy éve. A Magyarországon élő, de külföldön dolgozó emberekből lett 18 200-zal kevesebb.

Ennek első ránézésre totálisan ellentmond, hogy egy hónap alatt 4 ezer fővel nőtt a munkanélküliség (és csak 47 ezerrel alacsonyabb, mint egy évvel korábban).

De ennek inkább módszertani oka van. Az ellentmondást az magyarázza, hogy nagyon sokan, akik az év elején ideiglenesen elvesztették az állásukat, a statisztika szerint nem számítottak az előző pár hónapban munkanélkülinek – ehhez az kellett volna, hogy regisztráljanak, valamint hogy ha lehetőség adódik, két héten belül munkába tudjanak állni -, így most, hogy újra dolgozni kezdtek, velük nem csökkent a munkanélküliségi mutató.

A válság hónapjaiban sokkal több nő veszítette el az állását, így most, a visszapattanás időszakában közülük térnek vissza többen a munkába: a KSH közlése szerint a 15-64 év közötti korcsoportokban a nők foglalkoztatottsága 36 ezer fővel nőtt, a férfiaké 25 ezerrel. De a nemek közötti szakadék még mindig nagy: a férfiaknál 77,6, a nőknél 68 százalékos a foglalkoztatottság. (Aki gyeden van, az is foglalkoztatottnak számít, hiába nem kell bejárnia a munkahelyére, tehát erre az eltérésre nem az a magyarázat, hogy sok nő a szülés után még nem tért vissza dolgozni.)

Ami az életkor szerinti bontást illeti, jól látszik, hogy az idősebb munkavállalókat vették inkább vissza:

• a 15-24 év közöttiek közül 3700-zal többen dolgoznak, mint egy éve, ez 0,7 százalékpontos növekedés,
• a 25-54 év közöttiek foglalkoztatottsága 41 900 fővel, 1,4 százalékponttal nőtt,
• az 55-64 év közöttieké 14 600 fővel, 3,4 százalékponttal magasabb, mint tavaly ilyenkor,
• a 65-74 év közötti korcsoportból pedig 2800-zal többen dolgoznak.

Virovácz Péter, az ING elemzője azt írta a most kiadott számokról: lassan újra a munkaerőhiány válik a problémává a szolgáltatószektorban, az iparban vagy az építőiparban, a vendéglátóiparban és a turizmusban pedig már most akut ez a baj. „Hiába az újranyitás és a munkaerő iránti kereslet jelentős emelkedése, ha nincs kínálat, ha nincs jelentkező az üres álláshelyekre” - írta.