Hadházy előadást tartott arról, hogyan nyúlják le az uniós pénzeket a NER-ben
Gyakorlati példákkal illusztrálta Hadházy Ákos a látszólag tiszta tenderek lezsírozását, beszélt a trafikmutyi “véletlen” leleplezéséről és az MSZP-s Tóth Csabáról is. A Kutyapárt népfőiskolai rendezvényén elmondta, hol hibáztak az eddig lebukott fideszesek, és azt is, mit kell tenni, hogy “a mieink ne lopjanak”. Szóba került Simicska Lajos, az Elios-botrány és a legfőbb ügyész is.
Szekszárdon, a kétezres évek elején nem voltak fedett buszvárók, emiatt lettem politikus
– indított egy meglepő vallomással a Magyar Kétfarkú Kutya Párt népfőiskolai előadásán az egykori fideszes önkormányzati, most független parlamenti képviselő Hadházy Ákos, aki 2022-ben Zuglóban indul összellenzéki képviselőjelöltként, és az új kormányban az elszámoltatásért felelhet majd. A pár nappal ezelőtt lezajlott előadáson arról beszélt a hallgatóknak Hadházy, hogy miként működnek itthon a lezsírozott közbeszerzések.
Elios: Tiborczékat ez a módszer segítette
“Ma már szinte nincs olyan uniós vagy hazai közbeszerzési projekt, ami tiszta lenne” – állapította meg Hadházy Ákos, aki 2013-ban azzal vált ismertté, hogy szekszárdi fideszes képviselőként leleplezte a trafikbotrányt, majd a Fideszből kilépve, 2016-ban elindította Korrupcióinfó nevű tájékoztató-sorozatát, és sorra hozza nyilvánosságra a mutyigyanús beszerzéseket, tendereket.
“A közbeszerzéseket és az uniós pályázatokat böngészve rájöttem, hogy van egy hálózat: a feje a kormány, amelyik eldönti, mire lehessen általában a minisztériumoknál pályázni, és van egy tanácsadói hálózat, amelynek a cégei viszik le az önkormányzatokhoz a pályázatokat, és megmondják, hogy ki legyen a kivitelező” – vázolta a működési modellt Hadházy.
Hadházy szerint erre a legjobb példa a Tiborcz-ügy. Az Elios-botrányként elhíresült ügyben Tiborcz István, a miniszterelnök vejének cége és a kapcsolódó más vállalkozások több magyarországi település közvilágításának korszerűsítését végezték el összességében nagyjából 12 milliárd forintnyi uniós támogatás felhasználásával, ám utóbb felmerült, hogy a közbeszerzések irányítottak voltak.
Végelszámolás alá került az Elios Zrt.
Az Európai Bíróság Törvényszékének szerdai döntése értelmében az uniós csalásellenes hivatal nem tagadhatja meg az egykor a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak az érdekeltségébe tartozott Elios Zrt.-vel kapcsolatos nyomozás aktáinak kiadását.
Az első Elios közvilágítási projekt a fideszes Lázár János vezette Hódmezővásárhelyen volt. Hadházy szerint ez a pályázat még nyílt volt, és bár Tiborczék adták a drágább ajánlatot, ők nyertek. Viszont később, tucatnál több városban “szó szerint ugyanúgy írták ki a beszerzést, de azon már csak az indulhatott, aki korábban legalább egy magyar városban már 3000 lámpát felszerelt”.
Hadházy szerint ez volt a trükk, hiszen ilyen referenciával egyetlen cég rendelkezett: az Elios – így más el sem indulhatott.
“Ehhez kellett, hogy a polgármesterek, mint a kisangyal, úgy írják ki a közbeszerzési feltételeket, ahogy felülről mondják” – hívta fel a figyelmet Hadházy, hozzátéve: az Elios-ügyben is alkalmazott módszer, amikor “a kiírásban a referenciákkal játszanak” az egyik módja, hogy “látszólag teljesen nyílt versenyen, ahol adottak a szabályok, az nyerjen, akit megbeszéltek, mert olyan feltételt kell az ajánlattevőnek teljesíteni, amit csak ő tud”.
Van másik: itt van két újabb trükközési mód
A fenti, az Elios-botrányban is alkalmazott referenciás módszer Hadházy szerint “már elavult, mert könnyen leleplezhető”. Van viszont helyette más, amivel garantálható, hogy a kiválasztott nyerje a tendert. Ez a “szigorú közbeszerzés”. Ilyenkor az van, hogy ha valami apróság nem stimmel a több száz oldalas pályázati anyagban, akkor kizárják a jelentkezőt.
Erre mondta Hadházy példaként a szekszárdi takarítási tendert, amikor “a fideszes képviselő cégének baráti ajánlata mellé váratlanul bejött egy ellenséges ajánlat is, ami 20 százalékkal olcsóbb volt”. De mivel abba véletlenül elfelejtették beírni, hogy a sportcsarnok női öltözőjében hetente mennyiért fogják kicserélni a szappant, e hiányosság miatt kizárták a pályázót.
800 milliárd forintnyi közbeszerzést nyert a NER a koronavírus-válság alatt
Miközben a világ a koronavírus-járványra figyelt, a nagy NER-építőcégeknél ment tovább az élet, mint a vírus előtt. Szíjj László, Mészáros Lőrinc, Garancsi István és Paár Attila társaságai a válság kezdete óta mintegy 800 milliárd forintnyi tenderen szerepeltek sikeresen, de nemcsak innen érkezett pénz, több támogatási programban is jutottak nekik források, bár ezek aprópénznek tűnnek az állami megbízások mellett.
Hadházy szerint a másik módszer, “ami mostanság nagyon megy, a szubjektív pontozás, amikor nem kizárólag a legjobb ár dönt”. Mondott példát is, amiért Mészáros Lőrincet szerinte “be lehetne csukni a közbeszerzési folyamat versenykorlátozó befolyásolása miatt 1-3 évre”. A példaügyben Mészáros még a 2018-as választás előtt 40 milliárdos keret-közbeszerzésre pályázott mélyépítési munkákra – még minden konkrétum nélkül.
Ennél a tendernél csak 50 pontot ért az elbírálásnál az ajánlati ár, a többi pontot szubjektív módon a próbaköltségvetés szakmai színvonalára lehetett megszerezni. Hadházy szerint “aki ilyen kiírást lát, az el se indul”. Hadházy emlékeztetett: ez volt a trafikpályázatoknál is, ahol objektív szempontokra és az üzleti tervre is 50-50 pontot adtak. A képviselő szerint ott úgy ment, hogy
a 16 ezer üzleti tervet 14 fiatal két hét alatt elolvasta és pontozta: vagy nullát, vagy 50-et adtak. Aki rajta volt a listán, az 50 pontot kapott. Volt, aki szó szerint ugyanazt az üzleti tervet adta be, mint más, és az egyik 50 pontot kapott rá, a másik nullát, mert neki nem volt összeköttetése”.
Trafikmutyi és más huncutságok Szekszárdon
Hadházy a kezdeti évekről, a trafikmutyiról és más szekszárdi ügyekről is mesélt. Mint említette, amiatt lett belőle fideszes önkormányzati képviselő, mert fedett buszvárókat akart a városban. Ez sikerült is, ráadásul ezen első politikai sikerét szavai szerint Simicska Lajosnak köszönhette, hiszen az ő reklámcége épített 15 buszvárót a hirdetési felületek használatáért cserébe.
Mint mondta, más, fontosabb ügyeket nem nagyon bíztak rá a Fideszben, így “eltelt egy kis idő, mire az ember észrevette a huncutságokat”. A várost 2006-tól a Fidesz vezette, “14 fideszes képviselő jutott be a testületbe, köztük 3 régi, akik már ismerték a dörgést, a többiek többsége jószándékú kezdő volt, mint én” – mondta Hadházy, akit “betettek” a gazdasági bizottságba.
Az egyik első közbeszerzés, amivel találkozott, egy csatornaépítési beruházás volt, ahol bejött több pályázat, a gazdasági bizottság pedig behívta az első két helyezettet, hogy “tudnának-e olcsóbb ajánlatot adni”. Végül sikerült a 200 millióból 20-at alkudni – árulta el Hadházy, aki szerint “feltaláltuk az árlejtést”, a bizottság pedig örült, hogy 20 milliót spóroltak a városnak.
De ez volt az utolsó ilyen, mert Horváth István polgármester – egyben a térség fideszes országgyűlési képviselője – új közbeszerzési szabályzatot szavaztatott meg. A pályázatokat ezután már egy közbeiktatott budapesti cég bonyolította, az javasolt egy győztest, majd a polgármester által kijelölt háromfős bizottság ezt jóváhagyta, “a választott tisztségviselőknek helyben nem volt beleszólásuk”.
Hadházy azt vette észre, hogy ebben az új modellben “minden egyre drágább lett, ha pedig az ember elkezdett kérdezősködni, akkor az mondták, hogy ő a mi emberünk, a városért sokat tett, miért baj, hogy ő nyert”. Egy másik ügyet is említett Hadházy: a város pályázatot hirdetett a válság miatt nehéz helyzetbe került helyi vállalkozások támogatásra.
Hadházy szerint erre jelentkezett “egy autókereskedő is, aki jó barátja volt a polgármesternek, együtt vadásztak, ő a 250 milliós keretből 200-at kapott”. Ám később nem fizetett, a polgármester pedig azt javasolta, hogy “mondjunk le a jelzálogosított luxusingatlanjáról, váltójáról, készfizető kezességéről, cserébe megkapjuk a telkét, ami az értékbecslés szerint 200 milliót érhet”.
Hadházy viszont megkérdezett egy másik értékbecslőt, aki szerint a telek csak 15 milliót érhetett, ezután arra jutott, hogy “mivel ez a hűtlen kezelés klasszikus esete lehet”, a maga biztosítása érdekében felvette a frakcióüléseket. De azokon nemcsak erről volt szó, hanem a trafikmutyiról is. Így, “véletlenül” tudta hanganyaggal bizonyítva kirobbantani a botrányt Hadházy, aki szerint
a trafikmutyi nem klasszikus lopás, amikor elvesznek egy keveset a nagy közösből, hanem a kommunista módszer, amikor valakitől elveszik az egzisztenciáját és odaadják a saját embereiknek.”
Megszereztük: hangfelvétel bizonyítja a trafikmutyit
Hangfelvétel bizonyítja, hogy nem mondott igazat a szekszárdi polgármester, amikor letagadta a trafikmutyit: a hvg.hu birtokába került felvétel tanúsága szerint valóban volt egyeztetés a helyi fideszesekkel, amelyen egyenként vették végig, ki ismeri a dohányboltra pályázókat. Horváth Istvánt az sem zavarta, hogy az egyik helyi képviselő maga is pályázott, mert szerinte az volt a lényeg, hogy "ne a szocik győzzenek".
Kiállás: fideszes képviselő leplezi le a trafikmutyit
Gyorsan eleget tett Lázár János felszólításának Hadházy Ákos szekszárdi fideszes képviselő, és a hvg.hu-nak adott interjúban névvel vállalja: a tolnai megyeszékhelyen a polgármester a trafikpályázatok listájával érkezett a kormánypárti képviselők találkozójára, hogy véleményezzék azokat. Az állatorvosként dolgozó helyi képviselő azt mondja, hosszú távon a Fidesz érdekét szolgálja, hogy beszél a történtekről, különben úgy járnának, mint a szocialisták.
Mit rontottak el a fideszesek, akik lebuktak?
Hadházy arról is beszélt, miért vannak kevesen, akik hozzá hasonlóan leleplezik ezeket az ügyeket. A válasz egyszerű: a legtöbbeket lekenyerezik. Szekszárdról szólva elmondta: „mindenki egy kicsit lekötelezettje lett a polgármesternek: az egyik képviselőnek a veje a sportcsarnok igazgatója lett, a lánya pedig a vízmű kommunikációs igazgatója – onnantól ez a jóember már nem fog ugrálni”.
Azt is elmondta, bár rajta kívül több Fidesz-frakciótag is „érezte, hogy nem jól mennek a dolgok”, nem léptek, sőt utóbb azt mondták rá, hogy hazudik a trafikügyben. Őt magát is próbálták érdekeltté tenni abban, hogy a rendszer haszonélvezője legyen. Állatorvosként mondták neki, hogy „bevezetjük Szekszárdon a kutyák kötelező chipezését, és majd kijelöljük a te praxisodat”. Szerinte azonban
a legkisebb ilyen jóságot sem szabad elfogadni, mert utána az embert fogni lehet”.
Hadházy a beszélgetésben kitért arra is, mit rontottak el a lebukott fideszesek. Név szerint említette a költségvetési csalás miatt börtönbüntetését töltő Mengyi Rolandot, aki talán megúszhatta volna, de “pechje volt”, mert a hálózatot, amivel kapcsolatban állt, „más ügy miatt a NAV figyelte, majd hirtelen felbukkant benne a politikus is, de egy tökös NAV-os továbbvitte az ügyet”.
A hasonló vádakat tagadó, de bíróság előtt álló, jelenleg is parlamenti képviselő Boldog Istvánról pedig úgy vélekedett Hadházy: „ő hülye volt”. Hadházy megnevezte a csalással és vesztegetéssel vádolt, de e vádakat szintén tagadó másik országgyűlési képviselőt, Simonka Györgyöt is, aki szerinte azért bukott le, mert „az egyik résztvevőt megfogták a kocsijában egy csomó pénzzel".
Hadházy szerint az is baj, hogy mindezt „primitíven csinálják: egy-egy képviselő körül van 4-5 cég, mindig kettő nyer, három meg csak arra való, hogy adja a kamu ajánlatokat, hogy úgy nézzen ki, mintha verseny lenne”. Úgy vélte, „ha lett volna annyi eszük, hogy ezeket a cégeket egymás között cserélgetik és a másik körzetekbe is átmennek, nehezebben lehetett volna megfogni”.
„Sokszor Poltnak nem is kell lépnie, mert el se jut odáig, a rendőr már tudja a dolgát” – utalt a legfőbb ügyészre Hadházy, aki szerint érezhető a politikai nyomásgyakorlás bizonyos, a politikát is érintő ügyekben, máskor viszont a hatóságok nem nyomozzák végig az ügyeket, vagy arra jutnak, hogy a hűtlen kezelést szándékosan lehet csak elkövetni, szándékosság nélkül „csak így sikerült”.
„Ne engedjük, hogy a mieink lopjanak”
Hadházy az ellenzéki oldal zűrös ügyeire utalva szóba hozta a visszalépett zuglói előválasztási vetélytársát, az MSZP-s Tóth Csabát és az ő gyanús ügyét, miszerint van olyan vagyoneleme, amit nem tüntetett fel a vagyonnyilatkozatában. “Ez nem úgy megy, hogy elkövetünk valamit, aztán sértődötten felállunk. Felmerül a pénzmosás gyanúja is, de mindenképpen csalás” – vélekedett.
Tóth Csaba bejelentette visszalépését
A szocialisták zuglói jelöltje hétfőn sajtónyilatkozatot olvasott fel, amelynek lényege, hogy nem folytatja az előválasztási küzdelmeket. Nem sokkal előtte egy szocialista forrásunk azt mondta, a támogató pártok kihátrálása után csodaszámba menne, ha Tóth Csaba nyerni tudna. Most már biztosan nem is fog.
Tóth ügyéről Hadházy azt mondta, a visszalépéssel „a politikai következmény megtörtént, de a jogi következményeknek is meg kell történniük”. A 2010 előtti ügyekről szólva úgy vélte, ezeknél az elévülés miatt jogi következmény már nem nagyon várható, de politikai igen. A kormányváltásra utalva azt mondta, már most el kell gondolkodni a korrupcióellenes intézkedések előkészítésén,
amibe beleértendő az is, hogy ne engedjük, hogy a mieink lopjanak.
Az elszámoltatási folyamatban betöltendő szerepéről szólva Hadházy azt mondta, egyelőre nem akar pozíciókról beszélni. „Nekem mindegy, milyen pozíció (…) olyat vállalnék el, ahol megvannak a feltételek, a jogkörök is. Akkor érdemes elvállalni, ha nem lesz belőlem Keller László vagy Budai Gyula” – utalt két, kevés sikert felmutatni képes MSZP-s, illetve fideszes elszámoltatóra.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
