Nem indult jól az év a kazah fogyasztók számára: azok után, hogy a kormány lépcsőzetesen feloldotta a cseppfolyósított gáz eddigi árplafonját, az ár pillanatok alatt elszabadult, és a duplájára nőtt.

Bár elsőre furcsának tűnhet, hogy a cseppfolyósított gáz ára sok embert érint, Kazahsztánban ez így van. A helyiek ugyanis annyira hozzászoktak a mesterségesen alacsonyan tartott árakhoz, hogy rengetegen alakították át a benzines autójukat, hogy LPG-vel, azaz cseppfolyósított gázzal üzemeljen. 2019 és 2021 között 140 ezerrel nőtt az átalakított gépkocsik száma, már 330 ezer ilyen autó fut az országban. Most egy év alatt 50-60 tengéről fokozatosan 120-ra (88 forintra) nőtt az LPG korábban maximált literenkénti ára. (Az LPG árát itthon – a benzin és gázolaj árával szemben – nem fixálták, amit a hvg.hu kérdésére azzal magyarázott Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón, hogy az kevés embert érint, a másik két ár felső határának meghúzása az autóval közlekedő emberek 98 százalékán segít.)

A kazah kormány kényszerhelyzetben volt, ugyanis a gáz ára világszerte folyamatosan emelkedik, jó példa erre, hogy az európai gáz ára csak kedden 20 százalékkal drágult. Márpedig a hivatalos kazah indoklás szerint a szabályozott ár immár akkora veszteséget okoz a termelőknek, hogy az nem volt tovább tartható: az LPG-gáz kitermelésének és gyártásának az önköltsége is legalább 60 tenge, szóval a korábbi ár nem fedezte az elavult gyárakban termelés önköltségét sem.

Mindeközben számos feltörekvő és fejlődő gazdasághoz hasonlóan Kazahsztán is küzdött az elmúlt években az inflációs nyomással, ami a szegényeket érinti a legérzékenyebben: az infláció tavaly év végén öt éve nem látott magaságokban volt, és megközelítette a 9 százalékot.

A gáz szabadárassá tétele miatt hatalmas tüntetések kezdődtek vasárnap, elsősorban az ország legnépesebb városában, Almatiban és a nyugati Mangisztau megyében. A tiltakozók azt követelték, hogy a cseppfolyósított gáz új árát a felére, a tavalyival megegyező mértékűre, literenként 60 tengére (44 forint) csökkentsék.

������������Kazakh President Kassym-Jomart Tokayev accepted the government's resignation on Wednesday.

Tokayev also declared a state of emergency in the country's most populous city after violent protests triggered by a fuel price increase in the oil-rich country@erinogun has more ⤵️ pic.twitter.com/CEsPn3T8ZB

— FRANCE 24 English (@France24_en) January 5, 2022

A több ezer fős tömeg a rendfenntartó erőkkel is összecsapott, és bár azok vízágyút, könnygázt és fénygránátokat is bevetettek, nem tudták megállítani a feldühödött tüntetőket. A szerdai hírek már több száz letartóztatottról és több mint száz sérült rendőrről, illetve tüntetőről szóltak. Cikkünk megjelenésekor a tüntetők már Almati repülőterét is elfoglalták, és valamennyi onnan induló és oda érkező járatot átmenetileg törölték.

A tüntetések hatására lemondott Aszkar Mamin kazah kormányfő, ami lényegében a teljes kormány lemondását is jelenti. Igaz, amíg nem alakul új kormány, addig ügyvivőként hivatalban maradnak.

Kaszim-Zsomart Tokajev elnök azzal próbálta meg féken tartani az indulatokat, hogy arra kérte a kabinet megbízott tagjait, hogy állítsák vissza a cseppfolyósított gáz árszabályozását, sőt azt terjesszék ki a benzinre, a gázolajra és más "társadalmilag fontos" fogyasztási cikkre is. Arra is kérte az immár átmeneti kormányt, hogy dolgozzon ki egy személyi csődtörvényt, és fontolja meg a közüzemi szolgáltatások árának befagyasztását, valamint a szegény családok lakbértámogatását.

MTI/AP/Vladimir Tretyakov

Tokajev ezen felül rendkívüli állapotot hirdetett ki a fővárosban, Nur-Szultanban, Almatiban és Mangisztau tartományban, majd kijelentette, hogy szerinte belföldi és külföldi „provokátorok és extrémisták” szítják a hangulatot. Az elnök arról is döntött, hogy leváltja Nemzetbiztonsági Bizottság első helyettesét, a korábbi teljhatalmú vezető, Nurszultan Nazarbajev unokaöccsét, Szamat Abiszt. A most 81 éves Nazarbajev, aki a szovjet kommunista párt vezetője volt, közel 30 évig vezette Kazahsztánt, mielőtt 2019-ben hirtelen lemondott, és Tokajevet támogatta utódjaként. Nazarbajev a Biztonsági Tanács elnökeként széles körű jogköröket tart fenn, ám a tüntetések hatására sem hívta össze a tanácsot, és nem is kommentálta azokat.

Nurszultan Nazarbajev

MTI / EPA / Igor Kovalenko

A tétlenség pedig úgy tűnik, sokba került Nazarbajevnek: a legfrissebb hírek szerint Tokajev átvette a Biztonsági Tanács vezetését és ígéretet tett arra, hogy "maximális keménységgel" fog fellépni a tüntetőkkel szemben. A lépésnek ezen túl komoly szimbolikája is lehet, hiszen a három évtizedes vezetőt úgy tűnik, végképp eltávolították a hatalom közeléből. Ez egyébként egybecsenghet a tüntetők kívánságával, akik a hagyományos Nazarbajev-ellenes jelszót, "Öreg, távozz!" skandálták.

A tüntetések azonban a kormány lemondása után sem enyhültek, a szerdai hírek már arról szóltak, hogy a botokkal és fémrudakkal felfegyverkezett kazahok már az almati polgármesteri hivatalba is betörtek, de a bankokat, üzleteket és éttermeket sem kímélték, sőt, a helyi repteret és elnöki rezidenciát is elfoglalták.

A tüntetések ezen túl több más városba is átterjedtek, Simkentban és Tarazban is megtámadtak kormányzati épületeket.

A hatóságok azóta a tüntetők szerint levágták az országot az internetről, amit a Reuters szerint megerősített az ezt monitorozó Netblocks nevű oldal is. A Kazahsztánnal szoros kapcsolatot ápoló Oroszország pedig máris közölte, hogy bízik benne, hogy az ország gyorsan megoldja a „belső” problémáit, és felhívta a többi ország figyelmét, hogy hiba lenne beavatkozni az ország belügyeibe.

Olajra és gázra alapozva

Az ország számára létfontosságú az olaj- és gázipar, hiszen bár Kazahsztán a világ második legnagyobb urániumtermelője, előbbi két ágazat adja a gazdaság gerincét, szakértők szerint ennek a két ágazatnak a jövője jelentősen befolyásolhatja, mennyire tud fejlődni az ország.

Nem is csoda, hiszen az aktuális GDP-adatot mindig jelentősen befolyásolja, hogy milyenek a globális energiaárak, így az is érthető valahol, hogy amikor a világpiaci árak az egekben vannak, akkor azt megsínyli az ágazat, ez pedig kényszerhelyzetbe hozta a kormányt.

MTI/AP/Vladimir Tretyakov

A helyzetet ugyanakkor bonyolítja, hogy a Reuters értesülései szerint a Mangisztau tartományban működő kazah–kínai olajkitermelő vegyesvállalat, a Mangistaumunaigas néhány dolgozója sztrájkba lépett. Bár ez egyelőre csak kis létszámú munkaleállás, ami egyelőre nem befolyásolja a termelést, de egy nagyobb sztrájk már befolyásolná az ország olajtermelő képességét.

A tüntetéseknek és a sztrájkoknak komoly hatásuk lehet egy olyan országban, amely régóta politikai stabilitásával akart kitűnni a posztszovjet államok sorából. Ez a kép segített eddig Kazahsztánnak abban, hogy sok százmilliárd dollárnyi befektetést vonzzon az országba, például az olaj- és gáziparba. Ha azonban ez megszűnik, akkor a jövőbeli befektetők kétszer is meggondolhatják, ott akarják-e elkölteni a pénzüket, ami döntően befolyásolhatja egész Kazahsztán jövőjét.