Európai fejjel szinte értelmezhetetlen számok és hírek érkeznek Kínából az elmúlt napokban. Tiencsinben, nagyjából 130 kilométerre Pekingtől, a teljes lakosságot, mind a 14 millió embert letesztelték, miután két embernél kimutatták a koronavírus omikron variánsát. Pekingben pedig, miután megjelent az omikron, minden ott dolgozóval együtt lezárták az irodaházat, ahol az első omikronos fertőzött munkahelye található, ahogy az illető lakhelyét és annak környékét is.

Ez az épület nagyjából negyedórára fekszik az olimpiai falutól. Márpedig Kína egyik legsúlyosabb gondja az, hogy épp akkor kellene kezdeni valamit az omikron terjedésével, amikor a világ egyik legnagyobb nemzetközi sporteseménye érkezik Pekingbe: február 4-én kezdődik a téli olimpia.

Ha csak a járvány mostani mutatóit nézzük, úgy tűnik, nincs is miért aggódni. Kínában ebben az évben koronavírusos halálesetet még nem jelentettek, az új fertőzöttek száma naponta 66 és 223 között mozog, ami egy 1,4 milliárd lakosú országban elhanyagolható. Ehhez azért érdemes hozzátenni, hogy a kínai adatszolgáltatás igazmondásával kapcsolatban lehetnek kételyeink – de az igazi probléma nem a mostani szám, hanem az, hogy mi történne, ha elterjedne az omikron.

Tesztelésre várók sora Pekingben január 20-án

AFP

Kínában a legfrissebb, január 14-i adat szerint a lakosság 87,5 százaléka kapott legalább egy oltást a vírus ellen, 84,5 százalék már kettőt is. Ez kimondottan magas nemzetközi összehasonlításban, ahhoz képest pedig különösen, hogy Japánban a tavalyi olimpia első napjára 37,8 százalékig jutottak el. Csakhogy arról, hogy az ott használt vakcinák mennyire védenek az omikron variáns ellen, egyelőre nincs túl sok megbízható adat, ami pedig akad, az nem épp reménykeltő. A Sinovacról megjelent olyan hír, amely szerint szinte semmilyen védelmet nem kínál az omikron ellen, a Magyarországon is használt Sinopharm-vakcinából pedig a három oltás „szignifikánsan kisebb” védelmet nyújt egy kínai kutatás szerint, viszont a Sinopharmnál legalább kifejlesztettek egy olyan vakcinát, ami harmadikként beadva már mutat eredményt.

A kínai hatóságok és az olimpia szervezői azt ígérik, különösen szigorú szabályokkal készülnek az olimpiára. „Az intézkedések nagyon szigorúak és igen erőteljesek, jelenleg nem látjuk, hogy különösebb kockázattal járna a játékok megrendezése” – mondta ezekről az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vészhelyzeti igazgatója, Michael Ryan. A legfontosabbak a következők:

• Leállították a jegyek árusítását, külföldi nézőket nem engednek be, kínaiak közül is csak meghívottak lehetnek ott.
• A sportolók, a nézők és a média dolgozói három különálló „láthatatlan buborékban” lesznek, egymástól is távolságot kell tartaniuk. Az embereket csak úgy engedik be a buborékba, ha legalább kétszer beoltották őket, vagy három hetet karanténban töltöttek előtte.
• A sporteseményeken segítő önkénteseket, a sofőröket, akik a sportolókat, illetve a média dolgozóit szállítják, valamint az őket kiszolgáló más dolgozókat, összesen nagyjából 19 ezer embert, teljesen elzárják a külvilágtól, a munkájukhoz szükséges mozgáson kívül sehova nem mehetnek, senkivel nem találkozhatnak. Az ételek felszolgálását és részben az elkészítését is a robotokra bízták.
• Külön kihívást jelent, hogy a versenyhelyszínek többsége Pekingtől messze van. Ezt úgy próbálják megoldani, hogy a főváros és a helyszínek közötti vasútvonalakat csak a három buborék tagjai használhatják, gyakorlatilag elzárt rendszert készítenek ezekből a vonalakból. A repülőterekkel hasonlóan bánnak.
• Ami a közúti közlekedést illeti: az olimpián dolgozók járművei egy speciális vörös jelzést kaptak. Erre azért van szükség, mert a hatóságok azt tanácsolták, hogy ha bármelyik ilyen jelű jármű balesetet szenvedne, akkor a járókelők és az autósok ne próbáljanak segíteni, ne menjenek a közelébe se.
• Ha valaki külföldiként az olimpiától függetlenül belép Kínába – tehát ez az olimpiára érkező sportolókra nem vonatkozik -, az két hétre karanténba kerül az állam által kijelölt szálláson, de a legtöbb városban a két hét elteltével következik még egy hét karantén, amikor már az állam szállodáján kívül máshol is megszállhat, majd még egy hét, amíg helyiekkel nem találkozhat és naponta nyilatkoznia kell az egészségi állapotáról. A kínaiak számára pedig a nem sürgős utazásra szolgáló útlevelek kiadását leállította az állam.
• Több várost lezártak, ahol gyorsan terjed a járvány. Ott az emberek csak az olyan ügyekben hagyhatják el az otthonukat, mint a kórházba járás, bárkit elvihetnek otthonról központi karanténba, az élelmiszerüzleteket és más létfontosságú terméket áruló helyeket kivéve pedig bezárták a boltokat.

Persze minden szabály annyit ér, amennyit betartatnak belőle. A tokiói olimpián például munkatársunk azt tapasztalta, hogy sok szabály betartatásában közel sem voltak olyan hatékonyak a japán szervezők, mint a megfogalmazásukban. A média munkatársait például gond nélkül összezárták egymással a sportesemények és a szállás között járó buszokon, senki nem ellenőrizte, hogy használják-e az applikációt, ahol jelezni kell bármilyen Covid-gyanús tünetet, a verseny utáni interjúknál a riportereknek csak a sportolóktól kellett távolságot tartaniuk, egymástól nem, és azzal a szabállyal is elég lazán bántak, hogy a játékokra érkezetteknek tilos a turistalátványosságokat felkeresniük.

Korlátozott számú néző Zhangjiakouban a FIS Ski Cross World Cup versenyén 2021. november 27-én

AFP

Japánban nem is sikerült megfékezni a járványt tavaly nyáron. Ez persze nem csak az olimpiának tudható be, a delta variáns megérkezett volna a játékoktól függetlenül is, de az így is csúnyán néz ki a statisztikában, hogy az addigi fertőzési rekordot – a 125 milliós országban egy nap alatt 25 992 új fertőzött – épp 2021. augusztus 20-án, másfél héttel az olimpia vége után érték el, a halálozások száma pedig szeptember 9-ig nőtt, akkor egy nap alatt 88 áldozat volt. (Az omikron az akkori fertőzési rekordot átírta, január 19-én már 40 ezer fölé nőtt az új fertőzöttek napi száma, halálos áldozat azonban azóta sem volt annyi egy napon sem, mint tavaly szeptember elején.)

A helyzetet tovább bonyolítja az, hogy január 17-én elkezdődött a holdújévi ünnepi szezon, a holdújév napja pedig az olimpia nyitóhetén, február 1-jén lesz. A kormány arra kért mindenkit, hogy ne utazzon, ha nem muszáj – tavaly is ezt kérték, így azt tudták elérni, hogy a vírus előtti utolsó évhez, 2019-hez képest 76,8 százalékkal csökkenjen az utasforgalom. Ami hiába jókora csökkenés, még így is azt jelentette, hogy 98 millióan keltek útra. Nem csoda, olyan ez az időszak a kínaiak számára, mint nekünk a karácsony: nagy családlátogatásokat tart ilyenkor aki csak tud, az eredeti lakhelyüktől távol dolgozók is hazalátogatnak. Még egy olyan országban is nehéz ezt korlátozni, ahol az állam igencsak rátelepszik az emberek mindennapjaira.

Nem csoda, hogy az Eurasia Group kockázatelemző cég 2022 legnagyobb geopolitikai kockázatának nevezte a kínai Covid-stratégiát. A világ sok országában, ahol a nyugati vakcinákkal oltottak, megoldható a mindennapi élet úgy, hogy van ugyan szigor a járvány miatt, de nem kell leállnia mindennek – Kínában viszont, ahol a lakosság jelentős része védtelen lehet az omikronnal szemben, csak nagy lezárások, így súlyos gazdasági zavar árán lehetne védekezni. Azt pedig nem nagyon kell magyarázni, hogy ez mennyire megütné a teljes világ gazdaságát.

AFP

Az elvileg nem fordulhat elő, hogy a Djokovic-botrány megismétlődjön az olimpián: Kínába beléphetnek olyan sportolók is, akik nem kaptak a koronavírus elleni oltást. De az életüket eléggé kellemetlenné teszik ahhoz, hogy ez ne sokak fejében forduljon meg – előbb három hét karantén vár rájuk, majd a saját versenyükön kívül nem mehetnek sehova, az olimpiai faluba sem léphetnek be. Eddig egyetlen sportolóról lehet tudni, aki ezt a kényelmetlenséget is bevállalta, csak hogy ne kelljen beoltatnia magát: a svájci hódeszkás, Patrizia Kummer, Szocsi olimpiai bajnoka. Ő január 13-án biztos, ami biztos alapon érkezett meg Pekingbe, mert akkor még nem lehetett tudni, hogy a svájci szövetség őt indítja-e az olimpián, és azóta is egy hotelszobában van. Kellemetlen veszteségek azonban így is vannak: az NHL-ben szereplő jégkorongjátékosokat nem engedik el az olimpiára.