Bár az elmúlt években gyakran esett szó hazánk kimagasló gazdasági teljesítményéről, Magyarországon az átlagos GDP növekedés mindössze 2,3 százalék (2020 nélkül 3,1 százalék) volt, ami megközelítette az uniós átlagot. A gyors növekedés részben az EU-s támogatásoknak köszönhető, amelynek nettó értéke (fejlesztési és földalapú támogatások) 2010-2020 között a GDP 5 százalékát tette ki – írja elemzésében a Gazdaságkutató Zrt. (GKI).

Magyarország egy főre jutó GDP-je 2010-ben 39 százaléka volt az uniós átlagnak, 2021-re ez már 50 százalékra nőtt (vásárlóerő paritáson az arányok 64 százalék, illetve 76 százalék). Románia egy főre jutó GDP-je 62 százaléka volt a magyarnak 2010-ben, ez tavalyra már 69 százalékra nőtt (vásárlóerő-paritáson pedig 78 százalék, illetve 96 százalék). Tehát Románia e téren csaknem utolérte Magyarországot, ami jelzi, hogy Románia gyorsabban zárkózott fel az uniós átlaghoz, mint Magyarország – vonják le a következtetés a kutatók.

A gazdasági növekedésnél is fontosabb, hogy ebből mit érzékelnek a polgárok: a GKI a kétkeresős, két gyermeket nevelő (országos átlagot kereső) háztartásokat és az egyfős nyugdíjasháztartásokat vizsgálta meg, 2010-ben a romániai kétgyermekes kétkeresős háztartások nettó éves jövedelme 59 százaléka volt a hazainak, ez az arány 2021-ben 81 százalék lett (vásárlóerő paritáson ez 68 százalék, illetve 94 százalék volt).

Ennek oka, hogy a román családok jövedelme 136 százalékkal, a magyaroké csak 72 százalékkal nőtt ezen időszak alatt, ráadásul ebben a családi adókedvezmény hatása is benne van. Vagyis a hazai, kimagasló keresetemelkedés és a gyermektámogatási rendszer együttes hatását is túlszárnyalta a román keresetnövekedés, ráadásul ha az ütemkülönbség fennmarad, 1-2 év alatt utolérik a magyar szintet.

Még a román nyugdíjasok helyzete is gyorsabban javult

Magyarországon 1,2 millió nyugdíjas él 150 ezer forintnál kevesebb pénzből, 13 ezren pedig 50 ezer forintot sem kapnak.

A romániai nyugdíjasok átlagos éves jövedelme 2010-ben 46 százaléka volt a hazainak, 2021-re ez már 63 százalék lett (vásárlóerő paritáson az arányok 50, illetve 76 százalék). Vagyis a román nyugdíjasok helyzete jobban javult, mint a magyaroké, igaz, még így is jelentős a lemaradásuk.

A korrupció elleni intézkedés volt a kulcs

Ha a jelenlegi trendek folytatódnak várható, hogy Románia egy főre jutó vásárlőerő-paritásos GDP-je és a romániai keresetek is 1-2 éven belül lehagyják a magyar szintet. A GKI szerint talán nem véletlen, hogy a román növekedés azt követően gyorsult fel, hogy a román korrupcióellenes ügyészség 2013-ban olyan új vezetőt kapott, aki fellépett a vezető politikusok korrupciója ellen is. Ezen a téren hazánk sajnos egyre inkább lemarad, ami tovább csökkenti az EU források hatékony felhasználását, így annak gazdaságösztönző szerepét is.