Újfent megakadályozta Magyarország az Európai Unió orosz olajembargós terveit – erről elsőként vasárnap a Bloomberg számolt be, de az Eurologus is úgy értesült, hogy bár Magyarország mellett Szlovákia, Csehország, Bulgária és Görögország is jelezte fenntartásait, de ezek közül a legnagyobb ellenállást a szankciók ezen pontjával szemben a magyar kormány tanúsítja.

Az Eurologus forrásai szerint ugyanakkor a hétvégén sikerült előrelépni azzal kapcsolatban, hogy az orosz energiát kiváltani nem képes országokat a többi tagállam, illetve az EU hogyan segítse ki, és ez esélyt kínál a megoldásra. Értesülésünk alapján a technikai részletek kidolgozása vesz hosszabb időt igénybe, ezért hétfőn ismét tárgyalóasztalhoz ül Brüsszelben a 27 tagállam képviselője.

A tagállamokat tömörítő Európai Unió Tanácsa és a Bizottság vasárnap este azt közölte, hogy a Tanács egységes az Oroszországgal szemben bevezetni tervezett hatodik szankciócsomag elfogadásának szükségességét illetően. A közlemény szerint az uniós bizottság felülvizsgált javaslatai alapján az elmúlt napokban intenzív megbeszélések zajlottak a szankciós csomag részleteiről, és az intézkedések többsége tekintetében igen jelentős előrelépés történt. Közölték, hogy az uniós tanács még dolgozik azon, hogy "a szolidaritás jegyében véglegesítse azon tagállamok olajellátási feltételeihez szükséges garanciákat", amelyek jelenleg nagyon sajátos helyzetben vannak az oroszországi vezetékes szállítás miatt.

Az uniós nagykövetek harmadik napja igyekeznek közös nevezőre jutni a szerdán bejelentett büntetőintézkedésekről, amelyek egyike az orosz olaj kivezetése az uniós piacról fél éven belül. Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője pénteken jelezte, hogy ha hétfővel bezárólag nem sikerül megállapodni, akkor valószínűleg összehívja a külügyminiszterek rendkívüli tanácskozását.

Közben Szijjártó Péter azt írta a Facebookon: "nem fogjuk megszavazni az újabb brüsszeli szankciós csomagot, amíg nincs megoldás a magyar energiabiztonságra."

Az Unió fél éven belül megtiltaná a nyersolaj vásárlását Oroszországból, illetve a finomított olaj beszerzését jövő januártól. Az orosz energiahordozóktól erősen függő Szlovákia és Magyarország a legújabb tervek szerint 2024-ig kapott volna felmentést a szabályozás alól, de utóbbit nem győzte meg az engedmény. Az EU célja az volt, hogy május 9-re, amikor az oroszok a II. világháborús győzelem napját ünneplik, elkészüljön a következő szankciós csomag, amely ráadásul erős, de kockázatos lépés lett volna, ugyanis 2019-es adatok szerint az Unióban felhasznált nyersolaj kétharmadát Oroszország adja.

Az olajembargó mellett a szankciós csomag része lett volna

• újabb orosz bankok leválasztása a SWIFT-ről, köztük a Sberbankkal
• az uniós ingatlanvásárlás megtiltása orosz magánszemélyeknek és cégeknek,
• a konzultációs szolgáltatások és egyes vegyi anyagok kereskedelmének tiltása,
• Alina Kabajeva, Putyin állítólagos „barátnője”, Kirill pátriárka, és több tucat, a bucsai mészárlásban érintett katonai vezető a szankcionálása,
• illetve az olajszállítási biztosítási cégek eltiltása attól, hogy Oroszországgal kössenek üzletet, ezzel megakadályozva a harmadik országokba történő olajszállítást.

Utóbbiról a G7-es országok sem állapodtak meg, Görögország és Ciprus pedig elvárja, hogy ők is elfogadják a döntést, mielőtt az EU belemegy.

Orbán Viktor egyébként pénteki rádióinterjújában arról beszélt: Kirill pátriárka szankcionálását sem fogják elfogadni, mert ez "elvi szempontból fontosabb ügy, mint az olajé." A miniszterelnök azt az apróságot nem említette, hogy az orosz egyházfő Putyin egyik legbefolyásosabb propagandistájaként funkcionál. Az olajembargó kérdése pedig azért is érdekes, mert bár valóban nehéz helyzetbe hozhatja az oroszoktól függő Magyarországot, vele együtt pedig a Molnak is elszállna a helyzeti előnye, de lehet, hogy hosszú távon profitálhatna, ha lefordulnánk az orosz energiahordozókról.

A Mol az olajembargóval elveszíti minden helyzeti előnyét, de óriási lehetőségeket is kínálhat a brüsszeli egérút

A magyar vállalat olcsó olajat vesz Oroszországtól, és a csővezeték miatt a szállítás is olcsó, az új EU-s szankciók élesedésével viszont mindkét régiós előny egyszerre válna semmivé. Ugyanakkor az az egy év plusz átállási idő, amelyet az unió Magyarországnak biztosít az orosz olajról való leválásra, elég lehet arra, hogy a Mol ügyes manőverezéssel új előnyöket faragjon magának az eltűnő régiek helyébe, és megerősödve kerüljön ki a kényszerhelyzetből.