Nem kapott nagy hírverést, de már nem Fekete Zoltán irányítja a Magyar Nemzeti Bank által alapított, időközben karcsúsított alapítványi világot, amellyel kapcsolatban a leginkább elhíresült mondás az volt, hogy az alapításkor átadott vagyon „elvesztette közpénz jellegét”. Matolcsy György MNB-elnök értelmezését utóbb nem fogadta ez az Alkotmánybíróság, ezért másképp – sokkal nagyobb nyíltsággal - kellett kommunikálnia a vagyont kezelő szervezetnek, az Optima Befektetési Zrt.-nek, amelynek élén egészen idén márciusig Fekete Zoltán állt.

Óriási pofont adott az Ab Matolcsyéknak

Elkaszálta az Alkotmánybíróság az MNB-s pénzek elrejtését lehetővé tevő törvényt. Az Ab kimondta: a közpénz nem veszíti el közpénz jellegét attól, hogy az MNB egyik alapítványába vagy cégébe csatornázza.

Ő vezényelte le az elmúlt években a vagyon gyarapítására szolgáló tranzakciókat. Az alapítói vagyont – mintegy 266 milliárd forintot – nem lehet az alapítvány céljaira felhasználni, csak a befektetésből származó hozamot. Kezdetben kizárólag állampapírokból állt a portfolió, de az Európai Központi Bank kifogásait meghallva – az ECB szerint tiltott monetáris finanszírozás valósult meg ebben a formában - idővel módosítottak az összetételen.

Megszólalt az MNB-alapítványok vagyonkezelője

A PADO Zrt. vezérigazgatója a Figyelőnek azt mondta, nem értenek egyet az EKB-val a tiltott monetáris finanszírozást illetően, most ingatlanokba akarnak fektetni. Szerinte nagyon is átlátható az MNB-alapítványok működése.

Így kerültek be oda részvények, vállalati kötvények, és egyre nagyobb arányban ingatlanbefektetések, amelyek végül teljesen kiszorították az állampapírokat. Az ingatlanok egy része az elmúlt időben aztán változatos módon cserélt gazdát, az ezekről beszámoló sajtóhírek szerint elsősorban a NER új generációjához – köztük a jegybankelnök családjához - köthető üzleti kör jutott jó lehetőségekhez.

A legutóbbi hír az volt a Pallas Athéné alapítvánnyal kapcsolatban, hogy az európai uniós statisztikai hivatal, az Eurostat felé tett vállalást a jegybank az egyre szövevényesebb alapítványi forma felszámolására (miközben az alapítványok száma csökkent, a vagyonkezelésre szakosodott intézmények gombamód szaporodtak). Ennek határideje jelenleg 2023, bár már korábban is sor kerülhetett volna erre, ám a Covid közbeszólt – legalábbis ezzel érveltek a jegybank részéről, megindokolva a halasztást.

Fekete Zoltán azonban ebben a munkában már nem fog részt venni, mivel március óta az Optima többségi tulajdonában álló, a varsói tőzsdén jegyzett GTC (Globe Trade Center) vezérigazgatójaként dolgozik.

Az ingatlanbefektetéssel és -fejlesztéssel foglalkozó cég tulajdonában van egyebek mellett a Duna Tower, a Center Point, a GTC Metro, a Pilar vagy a Vaci Greens D épülete is. Szóval nem kispályás szereplőről van szó: a térség 6 országában 48 irodaháza és 6 kiskereskedelmi létesítménye van.

Azzal pedig, hogy Feketét kinevezték a GTC vezérigazgatójának, összeférhetetlenségi helyzet állt elő, egyszerre ugyanis nem vállalhatott operatív vezető tisztséget a GTC-ben, és annak többségi tulajdonosában, az Optimában – tájékoztatták lapunkat az utóbbi részéről. A váltásról azonban nem találtunk bejelentést, ennek ténye egy közleményből derült ki, amelyben az elért pénzügyi eredményeket kommentálja immár Dudás Lóránt, mint az Optima vezérigazgatója.

Kíváncsiak lettünk volna arra, hogy hol tart az alapítványi forma felszámolása, és mi lesz a kezelt vagyonnal – melynek értéke meghaladta a 280 milliárd forintot idén az első negyedév végén – de megkeresésünkre mindössze azt a választ kaptuk az Optimától, hogy az alapítvány jövőbeni működésével kapcsolatban „egyéb információval nem kívánunk szolgálni”.