A kukoricának keleten már lőttek az aszály miatt, de a többi takarmánynak valót is csillagászati áron kapják a gazdák, előbb-utóbb a tejtermékek és a hús árában is észre fogjuk venni a további drágulást. Még két hete talán volt remény, hogy az eső bepótolja a lemaradását, de mostanra már látszik, ha esne is, az is késő lenne.

A Dél-Alföldön, sok helyen már ment a zúzó, nem vártak a kukorica „betakarításával”, mert az alig félméteres növények is besültek. A szénának is csillagászati ára van, ha van, nem véletlenül kérte az Nagy István agrárminiszter Brüsszeltől, hogy a zöldítési támogatással kezelt területen is kaszálhassanak a termelők. A kukorica lényegében a baromfi, a sertés, de a szarvasmarha takarmányozásában is fontos szerepet tölt be, a széna főként a kérődzőknél fontos, ahogy az árpából, tritikáléból is abrak lesz. Az Unió válságkezelő forrásaiből a sertéstartók, és a baromfi ágazat is kaphat, az összesen 6,3 milliárd forintos keretre július végéig lehet benyújtani a kérelmeket, a pénzt szeptemberben fizeti ki az Államkincstár. Ez hozhat könnyebbséget, de egyik növényben sem dúskálnak most az alföldi megyékben, így a kormány által háborúsnak nevezett inflációt az aszály is megtolhatja.

Miközben pánikolunk, megdöglenek az állatok

Az ágazatban nem a mostani aszály tette be a kaput, de az tény, hogy nagyon rosszul jött a még működő gazdaságoknak. Kiss György, a Magyar Fajtatiszta Sertéstartók Szövetségének elnöke szerint az ország keleti felén újabb gazdaságok zárhatnak be. „Ne tegyük fel a kezünket, mert miközben megy a hisztéria, megdöglenek az állatok” – intett nyugalomra mindenkit a szövetség elnöke.

Aszállyal sújtott kukoricatábla.

MTI / Rosta Tibor

Kiss a takarmánynövények hozama szerint három részre osztja az országot, az Alföld az abszolút vesztes. Ahol van gazdasági abrak, ott sokan visszatartják a jobb ár reményében, így most nem is jutnak hozzá azok a termelők, akiknek a forróság és a szárazság megtizedelte, vagy teljesen lenullázta az abraknak valót.

Összességében ugyan tovább fog csökkenni az állomány, de Kiss György szerint nem kell pánikolni, arra kell összpontosítani, hogy megoldást találjanak a termelők, mert a már bebúgatott állatokat etetni kell, onnan nincs visszaút akkor sem, ha a bankok nem hiteleznek ilyen kockázatos helyzetben levő gazdaságnak. A Borotai Sertéshús Zrt vezetője szerint, aki az elnöki posztot is betölti a MFSTSz-ben, most nem kell telerakni az ólakat, és ki kell tartani addig, amíg 6-12 hónapon belül jön egy árrobbanás, és megtérülhet az állattartók vesztesége is.

Kiss szerint ugyanakkor a sertéshúsból biztosan nem lesz hiány, legfeljebb majd külföldről jön, és jó drága lesz.

A leégett házból húzzuk ki az üszkös darabokat

A takarmánybázis feltöltését hasonlította László Róbert, a makói Hagymakertész Kft ügyvezetője a leégett házhoz. Mint mondta, megpróbálnak minden használhatót kivenni a kiszáradt terményekből is, de vásárolni is próbálnak, több-kevesebb sikerrel. A keményítő, izo-cukor gyárak is használnak kukoricát, az ipari felhasználás melléktermékeit is igyekeznek megvásárolni, amelyek hasznosíthatók a takarmányozásban, de ezek elég drágák.

Stiller Ákos

A dunántúli szemes kukoricával még pótolható az alföldi állattartók igénye, de a silókukoricával bajok lehetnek. Ez a zölden ledarált, magas tápértékű kukorica, amelynek a szállítása nehézkes. Külföldről is vásárolnak például szójadarát, de a gyenge forint ennek a beszerzésén sem segít. „Mi is adtunk el már tenyészállatot, de több felől is hallom, hogy amit eladunk, az már nem kér enni” – utal László Róbert arra, hogy a Covid, a háború, és most az aszály feladta a leckét, sokan már nem tudják kigazdálkodni a veszteségeket.

Globálisan nem állunk annyira rosszul gabonával, a Nemzetközi Gabonatanács (IGC) júniusi prognózisa szerint búzából és kukoricából is jut elég a felhasználásra, igaz, kicsit kevesebb az új termés, de van még készleten is. Európában szinte mindenütt 2-6 százalékkal kevesebb termésre számítanak kukoricából, két kiugró eredmény van, Franciaországban 16 százalékkal kevesebb, Lengyelországban egy százalékkal több lehet a végeredmény. Magyarországon, ahogy más gabonával kapcsolatban már írtuk, az Alföld a nagy kárvallottja az aszálynak, kukoricából sok helyen semmit nem fognak betakarítani.

„Tavaly, amikor szintén aszályos év volt, az előző termesekből még be tudtunk raktározni, ennek nagy részét tavaly feléltük, most itt van egy olyan év, hogy üresek a silótározóink” – tette hozzá László Róbert, és azt is, hogy ez a tehenek hozamain is meglátszik, hiszen a napi 45 kiló helyett 35 kiló tejre takarmányozzák a tehenet, mert ennyi takarmány jut. A Kft. közben Makón tejautomatákat is üzemeltet, korábban 190 forintért lehetett itt vásárolni, most júliustól felemelték 230 forintra, de még így is kétszer annyian állnak sorba a tejért, mint egy-két évvel ezelőtt, hiszen a boltokban többnyire már 4-500 forint egy liter friss tej ára. László Róbert szerint ugyan a feldolgozó már 160-190 forint között fizet a nyerstejért, de ez már messze elmarad a költségeiktől, így nem tartja kizártnak, hogy a drágulást előbb-utóbb továbbgördítik a vásárlók felé.

MTI / Mészáros János

A bolti árak durván nőni fognak, de saccolni senki nem akar

Önellátásunk biztosított, elsősorban a világpiaci árak határozzák meg az árakat – reagált az aszály miatti takarmányár lehetséges növekedésére, illetve annak a fogyasztói árakban való megjelenésére Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke. Míg Kiss György, a MFSTSz elnöke szerint az aszály hatása nincs még beárazva a nemzetközi gabonapiacon, addig Éder Tamás szerint ez már benne lehet mostani árakban.

Az orosz-ukrán háború mindenképpen befolyásolja a trendeket, ha most tűzszünetet jelentenének be, megnyílnának a kikötők, és zavartalanul folynának Ukrajnában a betakarítások, akkor némileg rendeződne a nemzetközi piac, ellenkező esetben a negatív várakozás tovább hajthatja fel az árakat. A feldolgozók és termelők számára az nem kedvező, hogy még az eddigi termelői önköltség növekedés sem épült be teljes mértékben a fogyasztói árakba, és közben tovább nőttek a takarmányárak, az energiaárak, és a bérek, ami további bolti árnövekedést kellene, hogy jelentsen. Az utóbbi időben viszont már az élelmiszeripari oldalról jöttek olyan jelzések, hogy csökkennek a kereskedelmi megrendelések. Ősszel további árnövekedés jöhet, aminek a mértékébe az is bele fog szólni, hogy a fogyasztóknak van-e még pénzük, amire a kereskedelem érzékenyen reagál, magyarul, kevesebb lehet a megrendelés is. Olcsóbbak aligha lesznek a termékek, legfeljebb kevesebbet vásárolnak a fogyasztók.