2021 az eddigi legparádésabb év volt a startupok számára. Nagyot nőtt az unikornisok száma – utalt Bethlendi András, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának egyetemi docense a CB Insights adataira (amelyeket az Itbusiness.hu idéz), amelyek szerint tavaly annyi új, egymilliárd dollárt érő (unikornis) startup jött létre globálisan, mint az azt megelőző öt évben összesen. Ezt nem biztos, hogy sikerül felülmúlni idén, amikor a Covid-járvány miatti lezárások által szétzilált ellátási láncok sem nem álltak még helyre teljesen, és az Ukrajna ellen indított orosz háború nyomán kialakult helyzet is kihat a finanszírozási kínálatra.

Bár a startupok finanszírozói jellemzően nem a bankok, hanem a kockázatitőke-alapok, amelyek a jelentős kockázat tudatában – tíz startup közül jó, ha egy bejön – a bankoktól eltérő feltételekkel, de mindenképp nagy elvárásokkal szállnak be, viszont úgy tűnik, a jelenlegi helyzetben ők is óvatosabbak lettek.

Mint arra a docens felhívta a figyelmet, ezek az alapok – amelyek jellemzően 2–3 év alatt helyezik ki az összegyűjtött készpénzt – kivárásra játszanak. Erre utalnak legalábbis az, hogy az alapok által fel nem használt pénzek – a „száraz puskapor” – mennyisége soha nem látott mértékűre nőtt. A Wall Street Journal által közölt adatok szerint 2019-hez képest körülbelül kétszer annyi, bőven 500 milliárd dollár felett volt az a likvid tőke – jellemzően készpénz –, amit egyelőre tartogatnak a kockázati alapok.

Az óvatosságra utal, hogy ezzel párhuzamosan a befektetett pénz mennyisége is csökkent. A PitchBook szerint az idei harmadik negyedévben például 90 milliárd dollárral kevesebbet helyeztek ki a tavalyi hasonló időszakhoz képest, ami több mint 50 százalékos csökkenés. „Szinte csak a legtutibb projektekbe fektetnek be” – kommentálta az adatokat Bethlendi András.

Globálisan tehát nem túl rózsásak a kilátások a befektetőkre váró startupok számára, de mi a helyzet Magyarországon?

A magyarországi magán- és kockázatitőke-befektetők egyesülete (Hungarian Private Equity and Venture Capital Association – HVCA) legutóbbi – idei második negyedéves – statisztikáiból egyelőre nem látszik, hogy csökkenne a hazai tőkekihelyezés, de árulkodó, hogy mely ágazatokba áramlott pénz.

Az idei második negyedévben 2021-hez képest majdnem háromszor akkora összeget, több mint 31 milliárd forintot helyeztek ki, 2020-hoz képest pedig közel ötszörös a mutató. Itt persze meg kell jegyezni, hogy a koronavírus-járvány sújtotta évhez képesti növekedésről beszélünk, de a mostani adat a járványt megelőző év, 2019 hasonló időszakhoz képest is bő kétszeres emelkedést mutat, igaz, az akkori 49 tranzakcióhoz képest az idei második negyedévben regisztrált 39 még mindig alacsonyabb.

Szembeötlő ugyanakkor, hogy azok között az ágazatok között, amelyekben a HVCA tagjai – a hazai alapok jó 60 százalékáról beszélünk – elhelyezte pénzét, a korábban alig jelenlévő ingatlan- és építőipari szektor tarolt. A kérdéses időszakban kihelyezett összes tőke közel felét csak ebbe a kettőbe tették az alapok. Ezek nem igazán startup iparágak, valószínű, hogy érettebb kkv-kat finanszíroztak inkább az alapok.

Nagy az állami készülődés

A magyar piacon ugyanakkor az állami szerepvállalás miatt speciális a helyzet – jelezte a docens. Jelen helyzetben a piaci szereplők inkább csak azokat a startupokat részesítik előnyben, amelyek már fel tudtak mutatni valamit, például külföldi vevőkört, piaci validációt, vagy már termelnek valamennyi árbevételt.

Akinek csak egy jó ötlete van, vagy még félkész a terméke, az nehezebben jut finanszírozáshoz, mint korábban.

Itt jön az állam itthon, amely eddig jelentős – sőt egyes vélemények szerint túlságosan is jelentős – szerepet játszott például a Hiventures vagy a Széchenyi Tőkealapok révén, amikkel a nyugati és a hazai tőkepiac között tátongó szakadékot igyekezett csökkenteni.

A startupok szempontjából így akár még biztató jel is lehet az, a Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter által októberben bejelentett központosított tőkealap-intézményrendszer, amivel az állami hátterű tőkealapokat igyekeznek hatékonyabban bevonni a hazai vállalkozások fejlesztésébe. Ennek részletei azonban egyelőre nem ismertek. Mint azt korábban megírtuk, a hazai kockázatitőke-ágazat szereplői jelezték: bár valóban szükség van az állami szerepvállalásra, de nem mindegy miként megy végbe.

Az ezermilliárd forintos kérdés: megint mellélő az állam?

Bár az állami szerepvállalás átgondolására valóban szükség lenne, annak a mikéntje már számos kérdést felvet - az elmúlt időszakban ezt a mondatot számtalanszor hallhattuk, most pedig ismét többször elhangzott, amikor a kockázati tőke iparban dolgozó szakértőkkel beszélgettünk Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter legújabb ötletéről.

Azt mindenesetre érezni lehet, hogy a bejelentés fékezi a kihelyezést, mert mindenki arra vár, hogy mit lép majd az új szereplő. Bethlendi Andrásnak már van tudomása olyan ügyletről, ami a bejelentés nyomán hiúsult meg. „Ilyenkor jellemzően leáll a kihelyezés, mindenki kivár.”

Ez nem csak a most induló startupokat érintheti érzékenyen, de azokat is, amelyeknek a további fejlődéshez, növekedéshez újabb forrásokra van szükségük. „Ha fél évig, egy évig nem tudnak új forrást bevonni befagyhatnak ezek a startupok, növekedési lendületük akár tartósan megtörhet.

Nehéz időszak jöhet.

Véleménye szerint az államnak az új intézménnyel is fontos lenne fenntartani az eddig is meglévő magvető szerepét, amikor a piaci validációig juttatják el az adott startupot, pár tízmillió forintból. Komoly feladata lenne a már validált, piacképes termékek nemzetközi terjeszkedésének akár jelentősebb – 1-2 milliárdos – finanszírozásának biztosítása is. Korábban ugyanis nagyon kevés ügylet jutott el eddig a méretig.

A docensnek anekdotikus információi vannak arról, hogy az érintett finanszírozók mennyire tartottak az ilyen ügyletektől, tud például olyan esetről, amikor két állami hátterű alapkezelő közösen finanszírozott volna egy ügyletet, de az egyik a kockázat miatt „megijedt” és visszalépett, ezért meghiúsult a finanszírozás. Szerinte nem véletlen, hogy a 20–50 milliárd forinttal rendelkező alapok nem akarták vállalni a kockázatot, mert túl nagy koncentrációt jelentett volna az adott alap portfóliójában. De úgy véli, hogy ezen koncentrációs kockázat mértéke a tervezett jelentős állami tőkekoncentrációval csökkenthető lesz, de ez egyelőre a jövő zenéje.

Lehet növekedés, de nem mindegy, hol

A startupok növekedési kilátásai ugyanakkor nem a startupságukból fakadnak, hiszen a sikeresek különösen jelentős – a champion-kategória akár havi 5 százalékos – növekedésre képesek, miközben nagy részük örökre ígéret marad. A növekedés szempontjából inkább az iparág lesz meghatározó, amiben aktívak.

Bethlendi András így arra számít például az üzleti felhasználók kiszolgálását célzó B2B-szegmensben, egy építőipari startup növekedési potenciálját az építőipar lassulása visszavetheti, ugyanakkor a válsághelyzetekben egyes speciális ágazatokban új lehetőségek nyílhatnak. Példaként említette a Covid-járvány idején elrendelt lezárások nyomán az online térbe áthelyeződő kommunikáció, vagy épp az online oktatás terjedése teremtett növekedési teret az erre specializálódott oktatástechnológia vállalkozásoknak.

–Nekik felfutási lehetőséget biztosított a válság. Ugyanekkor a fogyasztókat célzó szegmensben, különösen például az egyes utazáshoz kapcsolódó startupok megégették magukat, de a házhoz szállítási ágazat nagyot ment.”

Bethlendi András jelenlegi helyzetben a biztonságtechnológiához, energetikához kapcsolódó, a vállalati hatékonyság növelését, a költségmegtakarítási lehetőségeket célzó, valamint az ügyfélkapcsolatok hatékonyságának javításán dolgozó startupok esetében lát a korábbi példákhoz hasonló növekedési potenciált.

A docens ugyanakkor jelezte, hogy a megfelelő növekedéshez elengedhetetlen a hazai piacról való kilépés, ehhez azonban nem áll rendelkezésre elég nemzetközi értékesítési tapasztalat. Nehéz nemzetközi piacon járatos tapasztalt sales-est találni, hiszen nincs belőlük elegendő – mondta. Ez az oka szerinte, hogy eddig is lassabban és nem túl gyakran történtek meg a nagy ugrások.

El kell adni nemzetközileg a terméket, versenyezni kell a már meglévő termékekkel. A bedőlt projektekben is ez volt az egyik fő gyengeség, a nagyon gyenge értékesítési képesség.

A nemzetközi saleses kompetenciák fejlesztése viszont lassú folyamat. Sokan dolgoznak külföldön, és rendelkeznek megfelelő kapcsolatokkal, az ő hazatérésükkel hazacsábításukkal javulhat a helyzet, de ehhez további pénz is szükséges: „egy jó kereskedőt meg is kell tudni fizetni, amire jellemzően szűkek a források, illetve nem mindig tartják elég fontosnak a startup alapítók”.

Egy most induló, vagy továbblépni szándékozó startup így nem tehet mást, mint megvárja az új, nagy állami szereplő belépését – amire a többi finanszírozó szereplő is vár jelenleg –, emellett próbálkozhat a még futó startup-versenyeken, ahol érdemes megmutatni magukat, innen még jöhetnek potenciális befektetők.

Bethlendi András összességében arra számít, hogy az idei második félévben és a jövő év elején toporgás jellemzi majd a hazai startup-finanszírozást. Az összstatisztikán az egyes speciális alapok (pl.: városok tőkealapok, több megyei jogú városban is indult ilyen program) esetleges befektetései szépíthetnek.