Konkrét lépéseket ígértek a rendkívüli szegénység ellen a legkevésbé fejlett országok vezetői vasárnap Dohában egy ENSZ által rendezett tanácskozáson, nem titkolva a nemzetközi gazdasági modellel kapcsolatos kiábrándultságukat sem - tudósít az MTI.

Afrika 33, az ázsiai-csendes-óceáni térség 12 országának és Haitinak a konferenciáját kétszer halasztották el a Covid-19-járvány miatt. Valamennyien a legkevésbé fejlett országok (least developed countries - LDC) ötven éve létrehozott és különleges nemzetközi támogatásra számító kategóriájába tartoznak.

Nem lesz többé pardon

- figyelmeztette António Guterres ENSZ-főtitkár a leggazdagabb országokat, amelyek közül a vendéglátón kívül egyetlennek a képviselője sem vett részt a tanácskozáson. "Nagyon is itt az ideje, hogy a fejlett országok eleget tegyenek azon elkötelezettségüknek, hogy a bruttó hazai össztermékük 0,15-0,2 százalékát az LDC-országoknak adják" - tette hozzá.

Tamím bin Hamad Ál Száni katari emír elmondta, hogy a legkevésbé fejlett országok drámai helyzetét mindenekelőtt a fejlett ipari központok és a világ perifériái közötti kapcsolat igazságtalan jellegével összefüggő strukturális probléma idézi elő.

Az ENSZ-közgyűlésen tavaly ugyan elfogadtak egy akciótervet a legkevésbé fejlett országok megsegítésére, de a csúcstalálkozó napirendjén semmilyen jelentős pénzügyi hozzájárulással kapcsolatos ígéret nem szerepel.

A legkevésbé fejlett országok elvileg kereskedelmi kedvezményekre, valamint a segélyekhez és más pénzügyi eszközökhöz való hozzájutásra jogosultak. 1971 óta a számuk - amely eredetileg 24 volt - megközelítőleg a duplájára nőtt. Bhután a tervek szerint még az idén, Banglades, Laosz, Nepál, Angola, Sao Tomé és Príncipe, valamint a Salamon-szigetek várhatóan 2026-ig kikerül az országcsoportból.

Az LDC-kategóriába tartozó valamennyi országot sújtották azonban a legutóbbi nagy válságok: a koronavírus-világjárvány, az ukrajnai háború, valamint az élelmiszerek és energiahordozók drágulása.

Szombat óta kritikus megállapítások egész sora - alacsony színvonalú alapszolgáltatások, hatalmas szuverén adósságok, "mohó" kamatlábak, "ragadozó" pénzügypolitika", ígéreteiket tettekre váltani képtelen gazdag országok, geopolitikai megosztottság és a politikai akarat hiánya - hangzott el a tanácskozáson.

Iszmael Omar Guelleh dzsibuti elnök hangsúlyozta, hogy véget kell vetni a "korlátolt, szűklátókörű, lehangoló látásmódnak", amely lényegében "nemzetközi segélyekre váró országokra" minősíti le a legkevésbé fejlett országokat.

(Borítókép: António Gutteres ENSZ-főtitkár a dohai Afrika 33 konferencia megnyitóján. Mohammed Dabbous / Anadolu Agency via AFP.)