Technikai recesszióba süllyedt az eurózóna gazdasága: az Eurostat csütörtökön közölt adata már a második negyedévben jelez visszaesést az előző negyedévhez képest, a csökkenés most és 2022 utolsó három hónapjában is 0,1 százalékos volt. Az első negyedévre vonatkozó adat az előző becslés szerint még 0,1 százalékos növekedés volt, ezt rontotta le most az EU statisztikai hivatala.

Éves összehasonlításban az euróövezeti GDP-bővülés a korábbi becslésben közölt 1,3 százalék helyett 1,0 százalékra mérséklődött a tavalyi negyedik negyedévi 1,8 százalékról.

Az Európai Unióban a bruttó hazai termék (GDP) a második becslésben szereplő 0,2 százalék helyett 0,1 százalékkal nőtt az első negyedévben a tavalyi utolsó negyedévvel összevetve, amikor 0,2 százalékos csökkenést jegyeztek fel. Éves szinten a korábbi becslésben közölt 1,2 százalék helyett 1,0 százalékra lassult a növekedés a tavalyi utolsó negyedévi 1,7 százalékról.

A jövő sem sokkal fényesebb, legalábbis az OECD friss prognózisa alapján. A Párizsban működő szervezet idén 0,9, jövőre 1,5%-ot jósol a közös európai pénzt használó monetáris unióban.

A világgazdaságban idén 2,7%, jövőre 2,9%-os GDP-növekedést jósol az OECD, a minimálisan jobb a márciusi prognózisnál. A nemzetközi gazdasági szervezet, melynek Magyarország is tagja, arra mutat rá, hogy Kína, amely a 2008-2009-es nagy pénzügyi válság után a világgazdaság motorja volt, ezúttal gyengébben muzsikál. Igaz, amióta a nagy Covid-zárlat megszűnt a világ második legerősebb gazdaságában, újra megindult a növekedés, de ennek üteme szerényebb a korábbinál. Az 5% körüli bővülés elmarad a korábbi két számjegyű GDP-emelkedéstől, de így is megelőzi fő vetélytársát, az Egyesült Államokat.

A két nagyhatalom rossz viszonyát mutatja, hogy májusban csökkent a kínai export, és erre a pandémia óta nem volt példa. A tokiói Nikkei rámutat arra, hogy ez összefügg azokkal a szankciókkal is, amelyeket az Egyesült Államok alkalmaz Kínával szemben. A helyzet mindenesetre komoly lehet, hiszen a pekingi China Daily arról ír, a kormányzatnak jobban kellene támogatnia az exportot. Mindezzel együtt Kína még mindig 5% fölötti gazdasági növekedéssel számolhat idén és jövőre, miközben az USA idén 1,6, jövő pedig 1%-ra, vagyis épphogy elkerüli a recessziót. Ez nem sok jót ígér a választási időszakban Joe Biden elnöknek.

A nagyhatalmak közül India mutatja a legjobb formát: a világ immár legnépesebb állama idén 6, jövőre pedig 7%-kal növekedhet az OECD előrejelzése szerint. Mindez összefügg azzal, hogy az Egyesült Államok, Japán és Európa mindinkább lazítja kapcsolatait Kínával, és igyekszik áthelyezni a termelést Indiába, amely része egy négyes szövetségnek. Az USA, Japán és Ausztrália mellett India arra törekszik ebben, hogy megállítsa Kína nyomulását a térségben.

Mi lesz az inflációval? Ez szinte mindenütt nagy gondot jelent, leszámítva Kínát, ahol 1-2 százalék körül ingadozik. Persze a kínai statisztikákat nem árt óvatosan kezelni, hiszen a statisztikai hivatal mindig igyekszik a pekingi vezetés elvárásait teljesíteni. A G20-országokban viszont tavaly 7,8%-os volt az átlagos áremelkedés, elsősorban az energia- és az élelmiszerárak emelkedése miatt. Idén ez mérséklődhet 6,1%-ra, jövőre pedig 4,7%-ot vár az OECD.

Egyértelműen a magas kamatok okozzák elsősorban az infláció és a gazdasági növekedés mérséklődését a világgazdaságban. Az infláció szintjét az euróövezetben még mindig túlságosan magasnak tartják, mert az Európai Központi Bank 2%-ra szeretné levinni az átlagos áremelkedést. Christine Lagarde, az EKB elnöke ezért további kamatemeléseket helyezett kilátásba.

Clare Lombardelli, az OECD vezető közgazdásza sajtóértekezletén elmondta: „komoly kockázata van annak, hogy az infláció tartósabb lesz a vártnál, és emiatt a magas kamatok is tovább maradnak érvényben, mint ahogy erre sokan számítottak.”

Nagyon nehéz belőni az optimális kamatszintet. Az OECD főnöke, Mathias Corman ugyanezen a sajtóértekezleten kijelentette, hogy 50-50% valószínűsége van annak, hogy a kamat túl magas, vagy épp túl alacsony lesz a közeljövőben.

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed vezetői úgy nyilatkoztak, szünetet tartanak a kamatemelésben, miközben az Európai Központi Bank folytatja az emelést. Az OECD előrejelzése szerint az amerikai alapkamat 5,25-5,5 szinten elérheti a csúcsot, és jövőre – a választási évben – már megkezdődhet a kamat kis mértékű csökkentése is. Minthogy a maginfláció az eurózónában még mindig magas, ezért ott további kamatemelés várható, amely az idei harmadik negyedévben érheti el a csúcsot. Ez a 4,25%-os kamat érvényben maradhat egészen a jövő év végéig az euróövezetben – jósolja az OECD.