Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Az oroszok a Fekete-tenger elaknásításával szabotálnák az ukrán gabonaexportot – írja a Guardian a brit Külügyminisztérium közleményére hivatkozva.
Moszkva a térségre irányuló nemzetközi figyelem miatt nem nyílt rakétázással, hanem leplezettebb módon pusztítaná el a gabonaszállító hajókat, majd az egészet az ukránokra fogná, mindezt a britek titkosítás alól feloldott hírszerzési adatok alapján állítják. A brit külügy munkatársai azért hozták nyilvánosságra az értesüléseiket, hogy elrettentsék az oroszokat a művelet kivitelezésétől.
A Fekete-tengeren ukrán gabonát szállító polgári kereskedelmi hajókat azóta fenyegeti veszély, hogy Oroszország egyoldalúan felmondta a Törökországgal és az ENSZ-szel kötött gabonaegyezményt, aminek keretében korábban engedte, hogy a gabonaszállítók szabadon közlekedjenek az ukrán kikötők és a Boszporusz között.
Az ukránok ezt követően egy alternatív folyosót hoztak létre, ami a Duna-menti kikötőkből román, bolgár és török felségvizeken keresztül húzódik, ugyanakkor komoly biztonsági aggodalmak kísérik ezt a vállalkozást, nem utolsó sorban azért, mert az oroszok a váltás óta rendszeresen támadják a dunai ukrán kikötőket is.Putyin megint blöffölt, és megint lebukott
Az utóbbi napok eseményei két dologról tanúskodnak. Arról, hogy valószínűleg ismét blöfföltek az orosz vezetők, amikor közölték, miután július közepén felmondták az ukrajnai búza és kukorica exportját lehetővé tévő gabonaegyezményt, és minden olyan hajót ellenségként kezelnek, amely megközelíti az ukrajnai kikötőket. Illetve arról, hogy korántsem olyan hatékony az orosz flotta, mint azt Moszkvában láttatni szeretnék.
Szakértők szerint az oroszoknak megvannak az eszközeik az odesszai, illetve a csornomorszki kikötőkhöz közeli vizek elaknásítására, ilyen például az a három Kilo-osztályú tengeralattjáró, amivel a fekete-tengeri orosz flotta rendelkezik.
Jön egy új haditengerészeti kikötő is
Nem ez az egyetlen friss hír a Fekete-tenger környékéről, az Izvesztyija orosz lapnak adott interjújában a grúziai egyik orosz kamuállam, Abházia elnöke, Aszlan Bzsanija bejelentette, hogy Moszkva új, állandó haditengerészeti kikötőt hoz létre az „ország” területén. Ezt Bzsanija azt követően közölte az újsággal, hogy találkozott Vlagyimir Putyinnal.
Az Ocsamcsira körzetébe láthatólag egy hirtelen ötlettől vezérelve tervezett kikötő arra utalhat, hogy az oroszok belátták, képtelenek megvédeni az ukrán támadásoktól a Fekete-tengeri flotta hagyományos bázisának számító Szevasztopolt és amennyiben a hadi helyzet tovább romlik – például teret nyer az ukrán ellentámadás és beveszik mondjuk Bergyanszkot – ugyanerre sorsra juthat a flotta második legfontosabb kikötője Novorosszijszkban is.
Ocsamcsira azonban kellő távolságra van az ukrán fronttól ahhoz, hogy ilyen fenyegetésekkel ne kelljen szembenéznie, ugyanakkor azt is jól mutatja, hogy az oroszoknak nemhogy a közeli, de a távoli jövőben sincs eszük ágában sem távozni a grúziai kamuállamokból.
