Lezárta vizsgálatát a Gazdasági Versenyhivatal, amit még a Booking-botrány következtében indított, és három komolyabb intézkedést javasolt a szállásközvetítőkkel kapcsolatban – derül ki a hivatal közleményéből.

A turisztikai szektor a magyar nemzetgazdaság egyik húzóágazata: a turizmushoz köthető ágazatok hozzáadott értékének aránya – a tovagyűrűző hatásokkal együtt – a nemzetgazdaság egészének több mint egytizede, mintegy 400 ezer embernek adva munkát. E kiemelt gazdasági jelentőségű ágazatban a versenynek, illetve a hazai szereplők versenyképességének fenntartása és élénkítése érdekében a GVH – nemzetközi példákat is követve – több jogalkotási, illetve a gyakorlati működést érintő javaslatot fogalmazott meg:

• A versenyhatóság támogatja a nagyobb szálláshely-közvetítők általános szerződési feltételei (és az azokhoz kapcsolódó üzleti gyakorlatok) kereteinek szigorúbb szabályozását a szállásadók számára nyitva álló panaszkezelési mechanizmusok, valamint a hibás teljesítések kölcsönös jogkövetkezményei tekintetében.
• A GVH továbbá javasolja a jogalkotónak, hogy az online szálláshely-közvetítés szereplői számára tiltsa meg az ún. árparitási kikötések alkalmazását (ez azt a gyakorlatot tiltaná, miszerint a szállásadó csak akkor szerepelhetne a közvetítő honlapján, ha vállalja, hogy a saját felületein nem kínálja olcsóbban a szolgáltatását – a szerk.).
• A nemzeti versenyhatóság emellett javasolja a szálláshely-közvetítőknek, hogy tegyék átláthatóbbá a platformjaikon a keresési találatok rangsorolásának szempontjait.

A GVH javaslatai azt követően láttak napvilágot, hogy egy nappal korábban a Fidesz is benyújtotta a szállásközvetítők működésének szigorúbb szabályzását tartalmazó törvényjavaslatát. Ennek értelmében a szállásközvetítő platformoknak 45 napon belül teljesíteniük kell a szállásadó felé fennálló fizetési kötelezettségüket. A jövőben az árfolyamkockázatot a közvetítő cég nem terhelheti kizárólag a szállásadóra, azt egyenlő mértékben kell viselniük. A javaslatban az is szerepel, hogy azok a szállásközvetítő cégek, amelyek tevékenysége legalább három vármegyére kiterjed, és a legnagyobb digitális nagyvállalatok, amelyek Magyarország területére szolgáltatnak, kötelesek lesznek magyar nyelvű személyes ügyfélszolgálatot fenntartani, a beérkezett panaszt pedig 30 napon belül érdemben meg kell válaszolniuk.

A törvényjavaslat továbbá megtiltja a tisztességtelen szerződési feltételek alkalmazását a szállásadókkal szemben. Így például a jövőben a szállásadónak joga lesz vita esetén magyarországi közigazgatási hatósághoz fordulni, a közvetítő cég nem írhat elő egyoldalú fizetési kötelezettséget elszámolási vita esetén, és a jövőben a közvetítő cég is felelősséggel tartozik az általa közzétett, a vendég által írt vélemény, értékelés tartalmáért.