Csökkenésnek indult az olajár a piacokon, miután Angola bejelentette: kilép az olajtermelő országokat tömörítő OPEC szervezetből. Az ok: ezután az afrikai ország annyi olajat exportálhat, amennyit csak akar, miközben az OPEC+ a kitermelés visszafogásával igyekszik magasan tartani az árakat.

“Az OPEC-tagság nem szolgálja Angola érdekeit, ezért elhagyjuk a szervezetet” – nyilatkozta hazája televíziójában Diamantino Azevedo olajminiszter. Angola Afrika legjelentősebb olajtermelő államának számít napi 1,1 millió hordós kitermelésével. Az afrikai ország bevételeinek 90%-a az olaj és a földgáz exportjából származik.

Az OPEC, amelyhez Angola 2007-ben csatlakozott, összesen 28 millió hordó olajat termel ki egy nap. Az OPEC+, amely Oroszországgal és néhány más termelővel egészíti ki az olajexportáló államok szervezetét jelentős mértékben visszafogja a kitermelést, hogy magasan tartsa az árat. Az OPEC+ évzáró ülésén úgy döntöttek, hogy továbbra is fenntartják a kitermelés visszafogását, sőt “önkéntes alapon” annak fokozását kérték a tagállamoktól. Angola nyilvánvalóan emiatt döntött a kilépésről. Azevedo olajminiszter a múlt hónapban nyíltan bírálta a kvótarendszert, amely nem teszi lehetővé a kitermelés és az export fokozását.

A Bloomberg idézi Angola OPEC-képviselőjét, Estevao Pedrot, aki nyíltan közölte: “nem értünk egyet a 2024-es kvótákkal, és nem is szándékozunk betartani azokat”.

Angola helyzeti előnye

A huti kalózkodás a Vörös-tengeren jelentős mértékben megzavarja az olajkereskedelmet, hiszen a közel-keleti olaj és földgáz nagy része így jut el a világpiacra. Mind több hajóstársaság dönt amellett, hogy inkább a régi útvonalat, Afrika megkerülését választja, ami lényegesen drágább, de biztonságosabb, mint a Vörös-tenger, ahol a lázadók iráni drónokkal lövik a kereskedelmi hajókat. Angola viszont Afrika nyugati partjáról könnyen elérheti a világpiacot anélkül, hogy a szállítást drágítaná a kalózkodás a Vörös-tengeren.

 

Nem csak Izraelnek, az egész világgazdaságnak üzentek hadat a huti lázadók

Kevésbé várt helyről érkező fenyegetés miatt válhat regionális konfliktussá a Hamász és Izrael gázai háborúja. A jemeni síita hutik egyre több rakéta- és dróntámadást hajtanak végre főként kereskedelmi hajók ellen a világ egyik legforgalmasabb vízi útján, ami a globális gazdaságot is fenyegeti.

Angola távozása kérdéseket vet föl az OPEC jövőjét illetően, hiszen korábban már Katar és Ecuador is elhagyta a szervezetet. Jelenleg Szaúd-Arábia és Oroszország dönt az OPEC+ nevében, hiszen ők a legnagyobb termelők, akik komolyan befolyásolni tudják a piacot. Csakhogy a világpiacon az OPEC+ lehetőségei jelentősen csökkentek azóta, hogy az Egyesült Államok importőrből exportőr lett. Angola kilépése után az OPEC napi 27 millió hordós kitermeléssel a világ olajtermelésének már csak a 27%-át adja. Oroszország a szankciók miatt kitermelési gondokkal küszködik.

Mi változik Angola távozásával az olajpiacon?

“A hatás minimális, mert Angola olajkitermelése csökkenőben van, és a felfuttatása komoly pluszberuházásokat igényel. Az árak mégiscsak eshetnek, mert Angola kilépése megkérdőjelezi az OPEC+ egységét, de egyelőre nem mutatnak jelek arra, hogy más is követné Angola példáját” – nyilatkozta az Al Jazeerának Giovanni Staunovo, a UBS vezető elemzője.