„Mexikó iparának hosszú távon is jók az esélyei” – mondja a Goldman Sachs szakértője. Alberto Ramos arra utal, hogy Mexikó éveken keresztül versengett Kínával az amerikai beruházók figyelméért, de most eldőlni látszik a verseny azt követően, hogy Washingtonban a decoupling – a szétválás jellemzi a világ két legnagyobb gazdasági hatalmának viszonyát.

Februárban tovább nőtt a mexikói export az Egyesült Államok irányában – közölte a washingtoni kereskedelmi minisztérium. A statisztikából kiderül, hogy a kínai export az USA felé 20%-kal csökkent 2023-ban az előző évhez viszonyítva.

Katherine Tai, az Egyesült Államok kereskedelmi főképviselője elmondta a CNN gazdasági rovatának, hogy a kormány megítélése szerint az elmúlt időszakban az USA túlságosan függővé vált a kínai gazdasági kapcsolattól, ezért ezt tudatosan mérsékelni akarják. “Nagyon sebezhetővé váltunk annak következtében, hogy a szállítási láncaink döntő többsége Kínából indult” – hangsúlyozta Katherine Tai.

Mexikó a kínaiak menekülőútja

Sok kínai cég úgy akarja megkerülni az amerikai szankciókat, hogy Mexikóban épít gyárakat, amelyek azután az USA-ba exportálnak. Donald Trump exelnök, aki vissza akar térni a Fehér Házba, azzal fenyegetőzik, hogy “vérfürdőt rendez ezek között a Mexikóban működő kínai cégek között”. A “vérfürdő” egyik eszköze az a 60%-os vám lehet, amelyet Trump ki akar vetni a kínai importárukra.

Trump elnöksége idején megfúrta az észak-amerikai együttműködést az USA, Mexikó és Kanada között, de azután új egyezményt kötöttek, amely szabadkereskedelmi zónává tette újra Észak Amerikát. Ezt használják ki a kínaiak, akik Mexikón keresztül vámmentesen juthatnak be az USA piacára.

Made in ?

A globalizáció korában egyre nehezebb meghatározni egy áru nemzetiségét: Mexikóban szinte a világ összes autógyára jelen van, mert az olcsó munkaerőt kihasználva innen exportálhatja járműveit vagy azok alkatrészeit az Egyesült Államokba és Kanadába vámmentesen. A kínai cégeknek elég egy kis módosítás, és máris Made in Mexico felirattal juthat be az export az Egyesült Államok területére.

A Xeneta piackutató cég szerint tavaly 60%-kal nőtt meg a hajókon szállított konténerexport Kínából Mexikóba. A Moody’s Analytics ezért írhatta azt legutóbbi elemzésében, hogy “Mexikó ipari kapacitás nőtt ugyan, de nem kizárt, hogy máshonnan érkező áruk növelték az exportot az Egyesült Államok irányában”. Az S&P Global Market Intelligence már egyenesen azt közölte , hogy “a mexikói export növekedése az Egyesült Államok irányában nagyjából egybeesik azzal, amennyivel Mexikó importja nőtt Kínából”. A Goldman Sachs szakértője szerint a kínaiak így akarják kijátszani a szankciókat.

A Mexikón keresztül az USA-ba érkező kínai acélexport miatt Washingtonban már új szankción dolgoznak – konzultálva Mexikóval. 2026-ban pedig, amikor újra megvizsgálják az észak-amerikai szabadkereskedelmi övezet működését, akkor ez biztosan szóba kerül, de Washingtonban addig is lépni akarnak. Már csak azért is, mert ez fontos kérdéssé vált a választási kampányban: Joe Biden elnök közölte Pittsburghben az acélipari munkásokkal, hogy korlátozni kívánja az olcsó kínai acél importját, de nem 60%-os vámmal, mint Donald Trump. Biden ugyanis fél szemét Pekingen tartja: nemrég tárgyalt ott egy héten át Janet Yellen pénzügyminiszter. Tony Blinken külügyminiszter pedig valamiféle új típusú együttműködést emlegetett nemrégiben Sanghajban.

Mexikó mindenképp jól jár hiszen a beruházások folyamatosan jönnek mind Kínából mind pedig az Egyesült Államokból. “Mexikóban különösen Monterrey városában dübörög a gazdaság” – nyilatkozta a CNN gazdasági rovatának az RBC portfoliómenedzsere. Christoffer Enemarke szerint hosszú távú tendenciáról van szó: ”különösen Mexikó északi része profitál ebből, ami mindenképp tartós növekedést jelent a következő évek során”.

Az amerikai cégek a globalizáció kezdetén Mexikóban próbálták ki az outsourcing módszert, majd rájöttek, hogy Kínában sokkal olcsóbb és fegyelmezettebb a munkaerő. Miután Washingtonban első számú stratégia ellenfélnek nyilvánították Kínát 2021-ben, minden megváltozott : Mexikó újra felértékelődött. Még egy új kifejezés is született : nearshoring – vagyis a külföldi partokat az Egyesült Államokhoz közel kell keresni.
A Tesla közölte: új gyárat épít Monterreyben. Elon Musk persze óvatos duhaj: Sanghajban , ahol a Tesla legnagyobb gyára működik, egy újabbat épít. A kínaiak cserében megígérték neki: az önvezérelt autóit náluk nyugodtan kipróbálhatja.

Mexikóban mindenesetre nagy az optimizmus hiszen a Morgan Stanley azt jósolja , hogy a következő öt évben a tavalyi 455 milliárd dollárról 609 milliárd dollárra növekszik a kivitel az Egyesült Államok irányában.

Képünkön Joe Biden amerikai és Andrés Manuel Lopez Obrador mexikói elnök