A kormányhoz képest pesszimistábban látja a magyar gazdaság és a költségvetés helyzetét az Európai Bizottság – derül ki a szervezet tavaszi előrejelzéséből.

Ami a gazdasági növekedést illeti, a bizottság idénre 2,4 százalékos GDP-bővülést vár idénre. Ez egy kicsivel alacsonyabb, mint a kormány 2,5 százalékos előrejelzése – amit legújabban az uniónak beadott konvergenciaprogramban fektetett le. 2025-re a bizottság 3,5 százalékos növekedést vár – ez már jóval mérsékeltebb, mint a kormány által várt 4,1 százalék.

A bizottság lassú gazdasági kilábalást vár, amit elsősorban a belső kereslet (a háztartások fogyasztása) növekedése fűt, amit támogat a reálkeresetek nagy ütemű emelkedése, vagyis az, hogy a keresetek idén az inflációt jóval meghaladó mértékben nőnek. Ez nagyjából egybevág a kormányzati várakozásokkal.

Az uniós dokumentum mindenesetre megjegyzi, hogy az előrejelzést számos bizonytalanság övezi. A költségvetési kiigazítás érdekében tett erőfeszítések (értsd: megszorítások) fékezhetik a gazdasági növekedést, ugyanakkor emelhetik az inflációt. A belső kereslet vártnál gyorsabb visszapattanása, illetve újabb jelentős minimálbér-emelések gyorsíthatják a gazdasági növekedést, és az inflációt is.

Ami a költségvetést illeti, az Európai Bizottság az idei évre a GDP arányában 5,4 százalékos hiányt vár. A kormány jelenleg 4,5 százalékos hiánycélt tűzött ki – bár a költségvetési törvényt nem módosították, abban továbbra is 2,9 százalékos hiánycél szerepel.

Magyarán a bizottság szerint a kormány a megemelt hiánycélt sem lesz képes tartani. Ez egyébként az államháztartási folyamatok alapján nagyon valószínűnek tűnik.

A bizottság szerint a hiány 2025-ben 4,5 százalékra mérséklődik – a kormány 2025-re már csak 3,7 százalékos hiányt vár.

A magas hiánnyal párhuzamosan az idei évben az államadósság a GDP 74,3 százalékára nő a tavalyi 73,5 százalékról. A kormány ezzel szemben az államadósság csökkenését prognosztizálja.