Az európai és a kínai járműipar együttműködésére kellene összpontosítania az EU-nak, mert az kölcsönös fejlődési és növekedési előnyökkel jár – írja a kínai Xinhua hírügynökség portálján megjelent tanulmány.

Ez egyfajta válasz arra a július 4-én életbe lépett európai uniós rendelkezésre, amely gyártótól függően az eddigi 10 százalékos vámmal együtt akár 48,1 százalékos büntetővámot vet ki a kínai eredetű elektromos autó-importra. Kína a sarc bevezetése mögött politikai motivációt lát, amire válaszul idén év elején elkezdték vizsgálni a francia brandyimport megadóztatását.

A tanulmány emlékeztet: míg 2023-ban a Kínában gyártott autóknak mindössze 12,7 százalékát adták el külföldön, addig a Németországban gyártottak aránya 80 százalék volt, a Japánban gyártottaké pedig 50 százalék. A kínai állami hírügynökség honlapján közzétett tanulmány azt is megjegyzi, hogy a kínai gyártmányú elektromos autók nélkül az Európai Unió nem lesz képes tartani a 2050-re kitűzött zéró károsanyag-kibocsátási célját, mert ahhoz nem elegendő a jelenlegi globális elektromosautó-kínálat, még a kínai gyártók elektromos autóival sem. A Reuters hírügynökség idézi a német autóipari szövetség közleményét, amelyben arról írnak, hogy a július 4-én életbe lépett szabályozás hosszú távon nem a kínai autógyártókat sújtja, hanem az európai és amerikai cégeket.

Az amerikai Center for Strategic and International Studies (CSIS) június végén megjelent tanulmányában arra jutott, Kína 2009-2023 között mintegy 230,8 milliárd dollárt fektetett az elektromosautó-iparába. A kínai és európai autóipar közötti együttműködés negyven éve kezdődött, és egészen 2022-ig az ázsiai országba érkező nyugati autógyártóknak kötelező volt vegyesvállalatot alapítani a helyi cégekkel. Az első ilyen cég a Volkswagen volt, majd követte a Peugeot, a BMW és a Daimler, amely a Mercedes-Benz gépkocsikat is gyártja.

(Kiemelt képünk illusztráció.)