szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

Bár Virág Barnabás és Varga Mihály szavai nyomán forint kissé erősödött az euróval szemben, az árfolyam egyelőre nem képes érdemben távolodni lefelé a 400-as szinttől.

Az október elhozta a 400 forint feletti euróárfolyamot, a héten a maximumot a 402-es szint jelentette. Azóta viszont már némi korrekció történt, szerda délután a 398-399-es szint között mozgott az árfolyam az euróval szemben.

A napközbeni kis javulás két tényezőnek köszönhető. Egyrészt Virág Barnabás, az MNB alelnöke egy befektetői háttérbeszélgetésen úgy fogalmazott: egyre valószínűtlenebb, hogy a jegybank októberben is csökkenti az alapkamatot. Másrészt Varga Mihály pénzügyminiszter a parlamenti bizottsági meghallgatásain arról beszélt, hogy a költségvetési konszolidáció felé mozdultunk el, a helyzet fokozatosan javul, az államadósságot kordában tartják.

Ami ezekben a napokban a forinttal történik, nem egyedi, csak a hazai deviza nagyobb mértékben reagál a nemzetközi fejleményekre. Ez a pénzügyi zsargonban az úgynevezett magas bétájú deviza ismertetőjegye, és a forint már régóta ilyen, ugyanis a fundamentumai gyengébbek a többi régiós országhoz képest – értékelt a HVG-nek Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója.

Az euró-forint árfolyamában látott kitörés a korábban többször is tesztelt négyszázas szint fölé technikai elemzési szempontból megnyitotta a teret felfelé, a következő ellenállás 408, majd 418 forint környékén lehet. Ahhoz, hogy a forint visszatérjen a korábbi kereskedési sáv (375-400) erősebb felébe, a jelenleginél jóval szigorúbb hazai monetáris politikára és kedvezőbb külső környezetre lenne szükség, a geopolitikai feszültségek megszűnése mellett – tette hozzá Kiss Péter, aki szerint a forint gyengülése érdemben nem segíti a magyar GDP-t. Nem a magyar export versenyképességével van ugyanis baj, hanem a külső piacok keresletével.

A forintgyengülés legutóbbi hulláma érdekes módon a Federal Reserve legutóbbi vártnál nagyobb kamatvágása után nem sokkal kezdődött, amit követően az emelkedő amerikai hosszú lejáratú kötvényhozamok mellé vártnál rosszabb konjunktúraadatok jöttek az eurózónából, és különösen a fő kereskedelmi partnerünktől, Németországból. Amellett, hogy a Fed kamatdöntése óta a forint az egyik legrosszabbul teljesítő deviza. A Fed döntés óta megjelent amerikai makrogazdasági adatok jellemzően a vártnál jobbak lettek, erősítve a dollárt, ami általában nem jó környezet a feltörekvő országoknak. A hazai makroadatok pedig nem túl jók lettek – sorolta Kiss Péter.

A Kínától várt gazdasági ösztönzés, valamint az olaj- és energiaárak erőteljes emelkedése kedvez a feltörekvő piaci nyersanyagexportőröknek és a latin-amerikai devizáknak. Összességében azonban a kínai ösztönzés mértéke és összetétele még mindig bizonytalan, a fejlődő piaci devizák volatilitása és a geopolitikai feszültségek pedig egyre nőnek, ami kedvezőtlenül érinti a forint árfolyamát.

20180522006 – mti.11.07.12. – Forintért váltanak eurót Budapesten egy belvárosi pénzváltóban. – forint, euró, pénz, bankjegy
MTI / Illyés Tibor

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője néhány napja úgy fogalmazott lapunknak, hogy az MNB részéről a verbális intervenció benne van a pakliban, ha a jegybankban úgy látják, hogy elpattanhat a forint árfolyama. (Azaz Virág Barnabás szavai várhatóak voltak – a szerk.) A megnyugtató üzenetek azonban csak addig működhetnek, amíg a globális kockázati étvágy a jelenlegi szinten marad – tette hozzá a szakértő.

Az MNB monetáris tanácsa legutóbbi kamatdöntő ülése (amelyen 25 bázispontos vágás mellett voksoltak a tagok) után Virág Barnabás alelnök még csak utalni sem volt hajlandó arra, hogy mennyi kamatvágás férhet még bele az idei évbe. A korábbi iránymutatás alapján az idei évre – a mostanit követően – még egy kamatcsökkentés lett volna benne a pakliban. Ezt Virág nem ismételte meg, azt hangsúlyozta, hogy a tanács minden hónapban a 0 és a 25 bázispontos csökkentés között választ majd. (Ebbe elvi szinten akár további három 25 bázispontos kamatcsökkentés is beleférne, aminek eredményeképp 5,75 százalék lenne év végére az alapkamat.)

Hiába a nagy aranyvásárlás, éves mélypontra jutott az MNB tartaléka

Historikusan magas, éves szinten azonban alacsony szinten, euróban számolva 46 milliárdon állt a jegybank nemzetközi tartalékállománya szeptember végén. Pedig az aranytartalék mértékét, a miniszterelnök útmutatását követve, nemrégiben 110 tonnára emelték, a fémkészlet értéke így 8,4 milliárd euróra nőtt.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!