Több hiányosságra is felhívták a figyelmet a geotermikus ágazat szereplői a még tavasszal társadalmi vitára bocsátott Nemzeti Földhő Stratégiával kapcsolatban, ám a minisztérium csak annyiban fogadta meg a javaslataikat, hogy a stratégiát végül akciótervként hirdette ki. „A stratégia ezek szerint azóta koncepcióvá szelídült” – írtuk akkor, a G7.hu pedig azt szedte össze, hogy miként és miért történt ez.

A lap emlékeztet, hogy a stratégia tervezetét annak idején

• darabokra szedte a Magyar Mérnöki Kamara Környezetvédelmi Tagozata, amely többek között azt írta, annak „jelen formában való elfogadása szakmailag nem támogatható, de kiegészítésekkel, pontosításokkal és elkészített környezeti vizsgálattal értékes és jó célt szolgáló stratégiát lehet készíteni, elfogadni és megvalósítani”;
• problémákra mutatott rá a Magyar Geotermális Egyesület (MGtE) is, amely jelezte, hogy a célokhoz rendelt állami forrás nem lesz elegendő a tervezett növekedéshez, és többek között figyelmeztetett a beruházói és felhasználói funkció szétválasztásának kockázataira: rosszul előkészített beruházásokkal hibásan vagy egyáltalán nem működő, hatalmas mennyiségű közpénzt elpocsékoló létesítmények létrejötte.

Mindezt azonban hiába tették, a lap szerint ugyanis további szakmai egyeztetések nem történtek velük, jóllehet a tárca öt hónapig ült a dokumentumon a kéthetes társadalmi egyeztetés határideje után, mégsem változott érdemben. Csupán kikerültek a konkrét anyagi vállalások, és a címét írták át: Nemzeti Földhő Stratégiáról Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepcióra, mindez pedig, mint a szakmai szervezetek a korábbi tapasztalatok alapján jelezték:

erősen csökkenti annak az esélyét, hogy a stratégia, koncepció, vagy nevezzük bárminek is, ténylegesen megvalósuljon.

A kihívásokról és kockázatokról egy konkrét projekt példáján korábban a hvg.hu is írt: