Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Az Európai Unió szabályainak megfelelve benyújtotta az Orbán-kormány a parlamentnek a pénzmosás elleni törvény azon módosítását, amely kötelezővé teszi a magántőkealapok végső tulajdonosainak azonosítását – csakhogy az adatokat egy egyelőre nem nyilvános NAV-adatbázisban tárolják majd, amelyhez az állami hatóságok férnek hozzá, írja a pénzügyi salátatörvény alapján a Népszava.
A változtatás előzménye: a NER-közeli magántőkealapok néhány év alatt több ezer milliárd forintnyi magánvagyont és közpénzt nyeltek el, ám az alapok tulajdonosai az Orbán-kormány szabályainak köszönhetően rejtve maradhattak. Míg 2016-ban alig 5 ilyen alap működött Magyarországon ez 2023 végén már 161 volt, ám ebből mindössze 64 állt közvetlenül az MNB ellenőrzése alatt. Ez azért lehetséges, mert a hazai szabályozás szerint az 500 millió eurónál (kb. 200 milliárd forint) kisebb eszközértékű alapokat az MNB csak regisztrálja, de nem ellenőrzi – a magántőkealapok többsége a küszöb alatt marad.
Annyira megy kormányközelben a magántőkealapozás, hogy csak a Mészáros Lőrinc bejáratott jogászcsapata által működtetett Zrt.-hez már tíz magántőkealap tartozik. Egyébként nemrég írtunk arról, hogy a csókosoknak már arra is van megoldása, ha már nem lehet magántőkealapok mögé bújva állami milliárdokat behúzni.
Ugyan van egy NAV adatbázis a szervezetek tulajdonosairól, ebből azonban előbb törölték a magántőkealapok tulajdonosait, majd korlátozták a nyilvános hozzáférést a teljes, egyéb szervezetek (például gazdasági társaságok) adatait is tartalmazó rendszerhez. Ez azt követően történt, hogy a Direkt36 felfedezte, hogy az adatbázis egyes magántőkelapok valódi tulajdonosainak adatait is tartalmazza. A következő lépésként idén januárban megszüntették a NAV által kezelt regiszterhez való hozzáférést gyakorlatilag a teljes nyilvánosság részére. A hatóságokon kívül csak az láthatja harmadik félként ezeket az adatokat, akinek ez peres ügyben szükséges vagy maga is tulajdonosként érintett.
A mostani törvényjavaslat az Európai Bizottság nyáron, a magyar kormány ellen indult kötelezettségszegési eljárásában gyökerezik, melyet azért indítottak, mert a magántőkealapokra vonatkozó jogszabályok nem feleltek meg teljes mértékben az uniós pénzmosás elleni irányelvnek. Az anomáliákra a Transparency International Magyarország (TI) hívta fel az EB figyelmét.
A parlament előtt fekvő javaslat viszont nem old meg mindent, aszerint a NAV által kezelt tényleges tulajdonosi nyilvántartás adatait nem kell hozzáférhetővé tenni a civil szervezetek és az újságírók számára, vagyis a Népszava szerint továbbra is el lehet majd rejteni a magántőkealapok tulajdonosait a közvélemény elől.
Mindezt annak ellenére teszi így a kormány, hogy már született egy olyan uniós irányelv is, amely kimondja, hogy kötelező biztosítani ezen adatbázis nyilvánosságát a civilek és a média számára, ám még több évbe telhet a magyar kormánynak, amíg ezt az uniós jogszabályt a magyar jogrendbe beépítik, mondta a Népszavának Zeisler Judit, a TI szakpolitikai vezetője. Zeisler szerint még így is előrelépés a módosítás, mert most még a hatóságok sem tudják, kik a magántőkealap-tulajdonosok. Ráadásul a módosító javaslat értelmében a tulajdonosok mellett az alapok befektetési jegyei birtokosainak kilétét is nyilvánosságra kell majd hozni, ha legalább 25 százalékos részesedéssel rendelkeznek.
