Nagy kérdés, hogy a következő években miből képes érdemi növekedésre a magyar gazdaság. A költségvetésben kalkuláltnál lassabb a GDP dinamikája, sok lefelé mutató kockázattal. Az idei 1,3 után jövőre 2,7 százalék lehet a növekedés. Az autóipar és az akkumulátorgyártás alakulása nagyban befolyásolja majd a kilátásokat – állapította meg Jobbágy Sándor, a Concorde vezető makrogazdasági elemzője, aki szerint az infláció éves átlagban jövőre 3,8 százalék lehet.

A zuhanó beruházások mellett fájdalmas a lakossági fogyasztás lassú bővülése. Ezzel együtt a fogyasztás lassan magára talál, mivel egyre kisebb az érzékelt infláció és magas a reálbér-dinamika. A fogyasztói bizalom még nem érte el a 2022-es orosz-ukrán háború kitörése előtti szintet sem, és még távolabb van a 2019-estől.

Az előző évek magas inflációjában sokat azt érzékelték, hogy a vagyonuk, megtakarításaik reálértéke nagyot csökkent, ezt próbálták eddig pótolni

– fogalmazott az elemző. A háztartások gyenge hangulatát jövőre a reálkeresetek érezhető növekedése javíthatja.

Az euróval szemben nem várható, hogy tartósan visszatérne a 400 alatti forintárfolyam. A friss prognózisukban azzal számolnak, hogy az árfolyam az euróval szemben a 2024 végi 403 után 2025 végén 414 forint lehet.

A magyar fizetőeszköz ugyanis a 2010-es évektől jórészt egy viszonylag szűk, ám fokozatosan gyengülő sávban mozog, amelyből néhány válságos időszakban tört ki felfelé. Jelenleg e sávhoz képest mostanában is kissé felfelé kandikál ki az árfolyam, ha azonban nem érkezik valamilyen újabb sokk, akkor visszatalálhat a 410 alatti (de 400 forint feletti) tartományba az euróval szemben.

Varga Mihály és az MNB.

Vörös Szilárd

Hiába érkezik 12 év után Varga Mihály személyében új elnök az MNB élére, beszűkült a monetáris mozgástér – mondta a HVG kérdésére az elemző. Jobbágy szerint a 2022 októberi időszak komoly tanulságokkal járt a monetáris politika számára, így ha szükség lesz rá, újra többes kamatrendszer jöhet Magyarországon.

Jövőre komoly izgalmat jelent, hogy mi lesz a 7000 milliárd forintnál nagyobb állományú inflációkövető állampapírokkal, a kifizetések java az első negyedévre esik. E papírok tartása ugyanis egy újra fellobbanó inflációs környezetben átmenetileg reálhozamot sem biztosítának jövőre. Márpedig erre a forint gyengesége és az energiaárak emelkedése miatt van esély.

A háztartások 2025 első három hónapjában soha nem látott összegű kamatot kapnak, túlnyomó részben az inflációkövető Prémium Magyar Állampapírok (PMÁP) után. Ezek ugyanis most fizetik ki a 2023-as 17,6 százalékos inflációhoz kapcsolódó kamatot (sorozattól függően 0,25–1,5 százalékos kamatprémiummal megfejelve) a befektetőknek, míg a következő alkalommal már a 2024-es, jóval kisebb pénzromlási ütem lesz az igazodási pont. Az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) adatai szerint a PMÁP után a költségvetést több mint 1300 milliárd forintos kamatfizetés terheli 2025 folyamán, emellett három sorozat is lejár. Így néhány hónap alatt az éves GDP több mint 2 százalékának megfelelő összeghez jutnak a lakossági befektetők. Nem mindegy tehát, hogyan döntenek. Az ÁKK eddig minden fórumon úgy nyilatkozott, hogy nem jelent problémát, ha csökkenne a PMÁP állománya, bár nem számít tömeges kiáramlásra annak ellenére sem, hogy jövőre csökkennek a kamatok.

A kisbefektetők jelentős része sokat tanult az utóbbi években, az alternatív befektetési lehetőségek száma is megnőtt, emellett az is kérdés, hogy az ÁKK hogyan reagál a folyamatokra. A kamatelőny hirtelen megszűnése mellett a forint leértékelődése is erősítheti az elmozdulást az állampapírok felől a befektetési alapok irányába.

A lakossági befektetők számára vonzóak lehetnek a jelenleg alacsony árazott régiós részvénypiacok – véli Bukta Gábor, a Concorde Értékpapír elemzési üzletágvezetője. A budapesti tőzsdének (BÉT) pedig még ezen belül is jelentős a diszkontja, többek között azért, mert a blue chip papírok közül többnek is érdemi kitettsége van az orosz gazdaság irányában.

A magyar részvénypiacra a következő években újabb külföldi befektetők érkezhetnek

– tette hozzá Bukta. Jövőre a BÉT-en a Richtertől és a Magyar Telekomtól vár érdemi eredményjavulást, míg a Molnál csökkenés várható, az OTP esetében pedig kis elmozdulás lehet. (Várakozása szerint a baltikumi Luminor Bankot politikai okokból végül nem veheti meg az OTP, miközben jelentős osztalék is jöhet, aminek örülnének a befektetők.) Jövőre a lengyel piac lehet a leginkább felülteljesítő a régióban, főleg a gazdasági növekedés erősödése, valamint egy esetleges ukrajnai tűzszünet/béke nyomán.

A BUX index lendülete megtorpanhat, 2025-ben akár látótávolságba is kerülhet a 100 ezer pont (jelenleg a mutató 80,5 ezer pontnál jár). Ebben sokat segíthet a geopolitikai feszültségek csökkenése, mivel az az eszközök átárazódását hozná magával.

Ha a 2026-os választások előtt a politikai versengés erősödik, akkor a jövő év második felében a külföldi befektetők szerepvállalása óvatosabbá válhat a budapesti parketten, ez pedig lassíthatja lendületet

– mondta a Concorde Értékpapír elemzési üzletágvezetője.