A kormány mégsem emelte meg annyira az energiavállalatok energiamegtakarítási kötelezettségét, mint amilyen mértékek egy ősszel „társadalmi vitára” bocsátott tervezetből látszottak.

Az energiamegtakarítási kötelezettségi rendszer (ekr) úgy működik, hogy az energiavállalatoknak minden évben a két évvel korábbi értékesítéseikhez képest kell felmutatniuk bizonyos mértékű energiamegtakarítást.

A kötelezettség leróható az energiahivatal által auditált, elfogadott saját energiahatékonysági projektekkel, illetve külső projektekkel is. (Ezeknek nem kell a közlekedési ágazathoz kapcsolódniuk, lehetnek akár mondjuk épületszigetelési projektek.) A kötelezettség teljesíthető megváltási díj megfizetésével is.

A vészharangot elsősorban a független benzinkutak üzemeltetői kongatták, szerintük a megtakarítási kvóták emelése miatt áremelésre kényszerültek volna, mivel a kötelezettségük teljesítése esetükben csak megváltási díj megfizetésével életszerű.

Veres Viktor

A kormány a csomagot végül egy nagyobb törvénymódosítóban nyújtotta be az Országgyűlés elé, amelyből hiányzott a kvótaemelés – majd egy bizottsági módosítóval visszakerült, bár kisebb mértékekkel, és csak 2028-tól.

Ezzel a kormány az üzemanyagárak megugrását elkerülte, ugyanakkor emelés híján még inkább csökken majd a hitelesített energiamegtakarítási (hem-) tanúsítványok értéke – e tanúsítványok megvásárlásával is képesek az energiacégek leróni ekr-kötelezettségüket.

Márpedig számos építőipari vállalkozás kínált a lakossági ügyfeleinek ingyenes födémszigetelést – mivel a szigeteléssel megszerzett hem-tanúsítvány értéke nagyobb volt, mint az elvégzett munka költsége. Ha a hem-tanúsítványok értéke jelentősen lecsökken, akkor vége lehet az ilyen, a lakosság számára ingyenes szigetelési ajánlatoknak – hívja fel a figyelmet cikkében a Népszava.