Egy Győr csendes, kertvárosi részében fekvő családi házhoz 69 alkalommal riasztották a rendőröket tavaly – írja a Telex. A családi házat kibővítve és átalakítva munkásszállót üzemeltet benne tulajdonosa, ahol hivatalosan 25 + 2 fél szoba van. Az ingatlan korábbi hirdetésében szereplő leírás szerint 20-28 személy kényelmes elszállásolására alkalmas, ám a helyiek szerint akár ötvennél is többen lakhatják.

A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Rendőr-főkapitányság Tevékenység-irányítási Központjába 2024-ben a helyszínről beérkezett bejelentések döntő többségében különböző birtokháborítással, főbérlő – albérlő közötti nézeteltérésekkel, elszámolásokkal, kiköltözéssel kapcsolatos problémák voltak, de történtek lopások, betörések, rongálások is. Petárdázás, tűzgyújtás, a szállóban tartózkodó körözött személyekről is több bejelentés érkezett. Gyakorta kértek segítséget a lakók a házban előforduló veszekedések, hangoskodások, verekedések miatt – közölte a rendőrség a lappal.

A ház már korábban is félig szállóként, félig kollégiumként működött, ám akkor még ott élt a tulajdonos az egyik szobában, aki a helyiek szerint rendet tett. Az ingatlan 2023-ban váltott tulajdonost, aki felújította a telken lévő két, összesen 550 négyzetméter alapterületű házat. A helyiek megpróbálták megakadályozni, hogy a háromszintes épületek ismét szállóként működjenek, ám a lakásbérlet, házbérlet, albérlet, ágybérlet létesítését semmilyen helyi jogszabály nem tiltotta.

Győrben nem ez az egyetlen problémás ház Győrben, ahol 180-200 ezer forint alatt nem nagyon lehet albérletet találni, ezért sokaknak jelent megoldást egy ilyen „tartós bérlet”. A győri közgyűlés legutóbbi ülésén szó esett ennek, s az ehhez hasonló házaknak a problémájáról, ám a jegyző szerint a „a jogi környezet nem segít sokat”. A polgármesteri hivatal főosztályvezetője felsorolta ugyan, hogy mi mindennel próbálkoztak eddig a nevezett ingatlannál, de megoldásig ők sem jutottak. Egyeztettek a városrendészettel, a rendőrséggel, szemlét is tartottak, de mivel a tulajdonos bérleti szerződésekkel tudta igazolni, hogy „nem szálláshelyként, hanem tartós bérletként” hasznosítja az ingatlant, ezért „kereskedelmi hatósági jogkörben nem tudtunk intézkedni”.