szerző:
Mészáros Márton
Tetszett a cikk?

A személyi költségek és a hozzáadott értékek is ott a legmagasabbak, ahol a külföldi tulajdonú cégek működnek.

Budapesten kívül mindössze három megyében haladta meg az 500 ezer forintot a vállalkozások egy főre jutó személyi költsége 2023-ban, azaz 16 megyében átlagosan félmillió forintnál kevesebbet költöttek a cégek egy munkavállalóra – ez a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) frissen közzétett kimutatásából derül ki.

A fővárosban messze a legtöbbet, éves szinten 8,2 millió forintot költötték a vállalkozások egy-egy alkalmazottra, ez havonta 683 ezer forintot jelent, a félmilliót még Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Fejér megyében haladja meg ez az összeg.

Egy foglalkoztatottra jutó személyi jellegű kifizetés
KSH

A legkevesebbet ehhez képest egy békési és egy nógrádi munkavállalóra költötte a foglalkoztatója, havi szinten mindössze 325 ezer, illetve 333 ezer forintot. Ez azt jelenti, hogy több mint kétszeres a különbség aközött, amennyit a vállalkozások egy-egy dolgozóra költenek az ország leggazdagabb, illetve legszegényebb részén.

A személyi költségek terén azonban még így is kisebb a különbség, mint ami a hozzáadott értéknél látható: egy budapesti cég egy munkavállalóra jutó hozzáadott értéke 18,2 millió forint – közel háromszorosa egy tolnai, békési vagy nógrádi vállalkozás hasonló mutatójának, ahol 6,7-6,8 millió forint ez az érték. Az adatokból az látszik, hogy Budapesten a vállalkozások sokkal több értéket teremtenek: a második legnagyobb hozzáadott értéket a Komárom-Esztergom és a Győr-Moson-Sopron megyében működő cégek érték el, munkavállalónként 12,6, illetve 12,5 millió forintot, rajtuk kívül csak Fejér és Pest megyében haladta meg a 10 millió forintot ez az összeg.

Egy foglalkoztatottra jutó hozzáadott érték
KSH

A statisztikákból az is kitűnik, hogy a hozzáadott érték a fővárost leszámítva elsősorban ott keletkezik, ahol több nagy vállalat van külföldi tulajdonosok kezében: Budapesten ugyan csak 45,1 százalék a külföldi irányítású leányvállalatok részesülése az összes árbevételből, Komárom-Esztergomban azonban 75,3 százalék ez az arány, a legmagasabb az országban, de 65,3 százalék Győr-Moson-Sopronban is. Ebben a két megyében a két nagy autógyártó, a Suzuki és az Audi tett szert a legnagyobb árbevételre, előbbi 1099,1 milliárddal a HVG Top 500 listáján 12. lett, míg az Audi az ország harmadik legnagyobb árbevételét érte el 3848,0 milliárd forinttal.

A két megyében összesen 23,9, valamint 47,2 százalék a közúti járműgyártás részesedése a bevételekből, de az autógyártás a meghatározó a szomszédos Veszprém (33,9) és Vas (27,8 megyékben), valamint Bács-Kiskunban (31,8), ahol a Mercedes árbevétele 1942,9 milliárd forint volt, közel tízszerese Szíjj László Duna Aszfaltjáénak, a megye második legnagyobb bevételű cégének.

A külföldi irányítású leányvállalatok aránya az árbevételből vármegyénként
KSH

Az autógyártás szerepe az elmúlt bő másfél évtizedben jelentősen nőtt: Bács-Kiskunban a Mercedes megjelenésével 3,6-ról 31,8 százalékra nőtt az ágazat cégeinek részesedése az összes árbevételből, de a másik négy megyében is emelkedett ez az arány. A bevételek túlnyomó többsége, 95,7 százaléka külföldi, elsősorban német tulajdonú cégeknél keletkezik. A német cégek részesedése az ágazat árbevételéből 2010 óta 56,4-ről 58,2 százalékra emelkedett, miközben a magyar vállalatoké 6,8 százalékról 4,3-ra csökkent.

A járműipar ezzel párhuzamosan a számítógépgyártást és az energiaszektort megelőzve a harmadik legnagyobb árbevételű ágazattá vált az országban, az első két helyen azonban továbbra is a nagy-, illetve a kiskereskedelem található. Ezekben az ágazatokban a bevétel nagyobb részét a magyar tulajdonú cégek adják, 57,8, illetve 56,1 százalékos a hazai részesedés. A külföldiek közül az autógyártáshoz hasonlóan itt is a németek a legfontosabb szereplők.

A külföldi jelenlét mértéke a 10 legnagyobb árbevétellel rendelkező ágazatban
KSH

A KSH azt is vizsgálta, hogy mekkora a vállalati koncentráció az egyes megyékben, azaz a legnagyobb vállalatok milyen arányban részesülnek az összes árbevételből. Három megyében, Hevesben, Borsodban és Győr-Moson-Sopronban a 40 százalékot is meghaladta az 5 legnagyobb cég részesedése, igaz, előbbi kettőben egyenletesebben oszlott meg a legnagyobb cégek között ez összeg, mint a nyugat-magyarországi megyében, ahol az Audi árbevétele több mint négyszerese a következő négy legnagyobb cég együttes árbevételének.

A TOP 5 vállalkozás aránya az árbevételből vármegyénként és a legnagyobb árbevételű vállalkozás
KSH

A legalacsonyabb Zala megyében volt a koncentráció, ahol az 5 legnagyobb vállalat mindössze 10,7 százalékát érte el az összes árbevételnek. Közülük a legnagyobb a ZÁÉV volt 58,2 milliárd forintos bevételével, az építőipari cég azonban ezzel mindössze a 341. legnagyobb hazai cég volt a HVG Top 500 rangsora szerint. 20 százalék alatti volt még az arány Baranya, Tolna, Nógrád, Békés és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben is, valamint Budapesten és Pest megyében, igaz, míg utóbbi kettőben ez inkább annak köszönhető, hogy sok nagy bevételű vállalat van jelen, addig az előbbi öt megyében annak, hogy a legnagyobbak sem igazán nagyok. A HVG rangsora is rámutatott, hogy Budapesten és Pest megyében található az 500 legnagyobb hazai vállalat csaknem 60 százaléka (220, valamint 78 cég), míg a listára mindössze 3 zalai, 7 baranyai, 2 tolnai, 2 békési és 7 szabolcsi cég fért fel. Nógrád megye legnagyobb árbevételű cége, a kompresszorokat gyártó MAHLE pedig 37 milliárdos árbevételével csak megközelíteni tudta a Top 500-ba kerüléshez szükséges 44 milliárdot.

Borítóképünk illusztráció.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!