„Az elmúlt években ez már a sokadik olyan intézkedés, amely a működésünket nagyban megnehezíti, miközben 2024 volt a harmadik olyan év, amikor a Spar veszteséges volt” – olvasható a levélben, amit  Heiszler Gabriella, elnök-ügyvezető igazgató és Vonier Eduard ügyvezető igazgató jegyez.

A Portfolio birtokába került levél szerint azt is elmagyarázzák a dolgozóknak, hogy „az óriási kommunikációs zajban fontos megérteni, hogy az árrés nem egyenlő a haszonnal, nem egyenlő a profittal. A maximum 10% árrésből, ha levonjuk a kiskereskedelmi különadót, alig valamivel több mint 5% marad csupán.”

A vezetők szerint ez mindössze arra elég, hogy az árut eljuttassák a boltokba, ám semmilyen fedezetet nem biztosít a bérköltségekre, a piaci áron fizetett rezsiköltségekre, a további közterhekre, vagy az üzletek bérleti díjára.

Arról is írnak, hogy az intézkedés a Sparnak havi 1,5 milliárd forintos megterhelést jelent, ezért „az elkövetkező időszakban érezni fogjátok, hogy a kereskedelmi gyakorlatainkon változtatásokat fogunk eszközölni. Kérjük, hogy fogadjátok ezeket a változásokat nyitottan, hogy gyorsan beépülhessenek a mindennapi gyakorlatba”. Sőt, mindehhez még azt is hozzátették, hogy „ha a jelenlegi szabályozási környezet nem javul, vagy tovább romlik – még nehezebb lépések megtételére kényszerülhetünk”.

Az, hogy a cég a kereskedelmi gyakorlatának megváltoztatásáról ír, annyiban nem meglepő, hogy a kiskereskedelmi cégeket összefogó Országos Kereskedelmi Szövetség is úgy vélte korábbi állásfoglalásában, hogy az árrésstop a ma ismert kiskereskedelem végét jelentheti.

Orbán Viktor március elején jelentette be, hogy 30 alapvető élelmiszer esetében 10 százalékban maximalizálták az árrést. A bejelentés végső soron annak elismerése, hogy a kormánynak nem sikerült megállítania az inflációt, ami a KSH friss adati szerint megint tovább nőtt, sőt, az élelmiszerek drágulása 2023 óta nem volt ekkora.