A Covid előtti szintre tért vissza tavaly az EU-n kívüli külföldiek ingatlanvásárlási kedve a hazai piacon – írja a Duna House keddi közleménye. 2023-hoz képest 23%-kal több magyarországi ingatlan vásárlására nyújtottak be kérelmet 2024-ben a kormany.hu-n közzétett statisztika szerint.

Ez darabszámban 3647 beadott kérelmet jelent, amelyből 3485 pozitív elbírálást kapott. Ilyen mértékű aktivitásra utoljára a járványidőszak előtt, 2019-ben volt példa.

Az EU-n kívüli nemzetek képviselői 2024-ben összességében mégsem vághattak nagyobb szeletet a hazai ingatlanpiaci tortából: 2023-ban 2,7, tavaly pedig a teljes évre becsült ingatlaneladások mindössze 2,8%-ában voltak jelen.

A statisztika szerint az engedélyhez kötött ingatlantranzakciók 84%-ában lakóingatlan szerepelt, az így megvásárolt otthonok 76%-a pedig fővárosi lakás volt. Budapesten belül a VII. kerületben kerestek a legtöbben, itt zárult az adásvételek 15%-a, 12-12%-os arányban pedig terézvárosi, józsefvárosi, illetve XIII. kerületi ingatlanokra szerződtek a külföldiek.

A vidéki területek közül még Pest megyében vásároltak 5%-os arányban, de Győr-Moson-Sopron megye is keresett volt (3%). A főváros után Debrecen iránt érdeklődtek a legtöbben, de Sopron és Mosonmagyaróvár, valamint Pécs és Szeged is kedvelt lokációk voltak az EU-n kívüli külföldi állampolgárok körében.

2024-ben legjelentősebb arányban a kínai nemzetiségű ingatlanvásárlók voltak aktívak a hazai ingatlanpiacon, összesen 1106 ingatlanra tettek szert, ami 71%-kal több, mint 2023-ban. Ezzel az összes EU-tagállamon kívüli, külföldi ingatlanvásárló 31%-át teszik ki. A kínaiak mellett a vietnámiak is előszeretettel vásároltak hazánkban: az adásvételek 16%-ában álltak a vevői oldalon.

Engedély nélkül is megoldható a vásárlás, de ily módon kizárólag az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség tagállamai, valamint Svájc állampolgárai szerezhetnek ingatlant hazánkban. Az Unión belüli nemzetiségek ingatlanszerzéséről nincsenek pontos statisztikák, de a Duna House szakértőinek tapasztalatai alapján a gyorsan növekvő árszint mérsékelte a szomszéd országokból érkezők érdeklődését a nyugati országrészben és a Balaton környékén egyaránt.

Idén ugyanakkor új trend indult, miután Románia csatlakozott a schengeni övezethez: a kelet-magyarországi településeken berobbant a romániai vásárlók érdeklődése és ingatlanvásárlása is. Ez azután elvezetett a magyar kormány lépéséhez: Navracsics Tibor vezetésével sarkalatos törvényt hoznának a települések identitásvédelméért, amivel az önkormányzatok gátat szabhatnának a külföldiek ingatlanszerzésének.