Mezőgazdasági témában szervezett sajtóreggelit az OTP, ahol a pénzintézet szakértőin kívül részt vett Viski József, aki Feldman Zsolt leváltása után lett az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára közül az egyik (Hubai Imre mellett), illetve ő az uniós Közös Agrárpolitika pénzügyi alapjaiból és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások kifizetésének felgyorsításáért felelős kormánybiztos is.

Először Szabó István, az OTP Bank agrár- és élelmiszer-gazdasági értékesítési igazgatóságának vezetőjére került sor, aki elmondta: a magyar agráriumot erősen érintik a különböző, haszonállatokat érintő betegségek, mint a száj- és körömfájás, az afrikai sertéspestis, a kiskérődzők pestise vagy a madárinfluenza. Ezen kívül negatív hatással lesznek a szektorra az amerikai elnök által bejelentett vámok, mindezek lefelé befolyásolják a kormány előrejelzését (ami először 3,4 százalék volt, majd lerontották 2,5 százalékra) az idei gazdasági növekedésről: a bank szakértői úgy számolnak, hogy

a GDP legfeljebb 0,5-0,6 százalékkal fog bővülni 2025 első negyedévében.

Szabó megjegyezte, hogy 2023-ban 8 százalékkal, 2024-ben 14 százalékkal esett a beruházási volumen, „van tehát hova fejlődni”. 2024-ben a magyar mezőgazdaság kibocsátása meghaladta a 4000 milliárd forintot, ami 8 százalékkal elmarad 2023-tól. Ezen belül a növénytermesztés 11 százalékkal csökkent, míg az állattenyésztés közel 5 százalékkal nőtt – ez utóbbi a számos haszonállat-betegség miatt biztosan nem fog olyan jó évet zárni, mint tavaly.

Az agrárhitel-állományról elmondta: az elmúlt 6-7 negyedévben nem történt változás a kihelyezett állományt tekintve. Ezért is fontos szerinte, hogy a kormány az EU-s források mellé a nemzeti társfinanszírozás mértékét 80 százalékos, maximális szintre emelte, ami lehetővé teszi, hogy 2027-ig 2900 milliárd forintnyi beruházási forrás álljon a gazdák rendelkezésére.

A Közös Agrárpolitika 2028-tól kezdődő ciklusa a kiszivárgott hírek szerint komoly változásokat fog hozni, főként a várható támogatások összegét tekintve, ezért nagyon fontos, hogy az ágazati szereplők 2027-ig minden pályázati lehetőséget kihasználjanak.

Precíziósgép-program nincs, járványügyi pályázat lesz

Viski József államtitkár (aki 2014–2022 között az Agrárminisztérium vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára volt) legfontosabb bejelentése az volt, hogy a precíziós mezőgazdasági gépekre év elején bejelentett pályázatot elhalasztják. Ennek során a nagygazdaságok akár projektenként 1 millió eurós támogatást is szerezhettek volna, ennek aránya a beruházásban 50-80 százalék közé esett volna. Ezeket a forrásokat részben az állattartók és a feldolgozók számára kiírt pályázatok felé csoportosítják át.

Arról is beszélt, hogy Magyarország a 2025. december 31-ig tartó KAP-periódusban (pontosabban a 2020-ig tartó időszakot az EU a Covid-járvány miatt 2 évvel kitolta, a beruházásokat pedig legkésőbb három évvel utána, tehát 2025 végéig kell elszámolni) 3100 milliárd forint kifizetésére vállalt garanciát, ebből 2650 milliárdot már kifizettek. Ezek részben beruházástámogatási, részben terület- és állatlétszám-alapú kifizetések.

Hozzátette: a program második pillérében 2900 milliárd forint áll rendelkezésre, 73 pályázati felhívásból 38 már meg is jelent, az állattartók, kertészetek, feldolgozóüzemek fejlesztésére kiírt pályázatokat már túl is igényelték, de ezekről döntés még nincs. Viski szerint most a kisebb gazdákat, családi gazdaságokat diszkriminálják pozitívan, számukra ugyan alacsonyabb összegekkel, de egyszerűsített pályázatokat fognak megjelentetni, hogy ne kelljen a nagygazdaságokkal versenyezniük.

Beszélt arról is, hogy az agrár-környezetgazdálkodási és az ökológiai pályázati programot kedden vagy szerdán fogja Nagy István agrárminiszter bejelenteni, de ezekről részleteket nem mondott.

A beruházási pályázatokra 4-5-szörös a túljelentkezés, de próbálnak mindenkit támogatni, aki eléri a minimum pontszámot. A feldolgozóüzemi pályázatoknál nyár elején indul a döntéshozatal: a 150 milliárdos keretre 700 milliárd forint értékben pályáztak, ezért a 150 milliárdos keretre 700 milliárd forint értékben pályáztak, ezért meg fogják emelni a keretösszeget, de még nem tudják, mennyivel.

A zöldségtermesztésre és hűtőházi fejlesztésekre kiírt pályázatokat priorizálják most, az állattartókat a bizonytalan helyzet miatt későbbre ütemezik, mert

jelenleg még a futó beruházások is állnak, hiszen az állattartó telepekre senkit, így szerelőket, építőipari munkásokat sem engednek be a járványhelyzet miatt.

Újranyitják a 2020-ban már egyszer meghirdetett járványvédelmi felhívást, májusban a szarvasmarha- és kiskérődző ágazatnak lesz egy gyors lefolyású, egyszerűsített pályázat, hogy még ősszel megtörténhessenek a beruházások. Emellett kamattámogatási pályázatot is indítanak.

Újdonság az is, hogy az előző időszakban 50 százalékos előleget lehetett igényelni biztosíték mellett, de az EU ebben a támogatási ciklusban megengedi, hogy legfeljebb 25 százaléknyi előleg igénylése esetén nem kell biztosítékot letenni (az 50 százalék esetén viszont igen).

Hiteligényes a mezőgazdaság

Herczeg András, az Agrár-vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) ügyvezető igazgatója elmondta: az agrárium átlagos hiteligénye háromszor annyi, mint más ágazatokban (a GDP arányában: 49% vs. 18%), az állomány 1048 milliárd volt év végén. Az alapítványnak, mint kezesnek támogatói szerepben kell feltűnni ebben a helyzetben, hogy tudjanak segíteni a bajba jutott ügyfeleknek, így például a hitelek átstrukturálásában is partner az alapítvány: akiket finanszíroztak, azokat menteni tudják, és olyan kondíciókat nyújtsanak, ami segíti őket, például a futamidő meghosszabbításával.

Vulcz László, a az OTP Hungaro-Projekt ügyvezetője pedig elmondta: jó ötlet volt előrehozni a járványvédelmi beruházást, hiszen a telepek a járványok miatt kénytelen-kelletlen már megkezdték a beruházásokat, ugyanakkor szerinte a kormánynak támogatnia kellene azokat is, akik már megkezdték ezeket a fejlesztéseket. A sajtóban hallott hírek szerint a program a sertéságazatra nem vonatkozik, Vulcz szerint érdemes lenne rájuk is kiterjeszteni.

Szerinte a precíziós géppályázat elhalasztása komoly gond lehet, mert a gazdák már évek óta halogatják a gépek cseréjét, ez most tovább fog váratni magára.