Miután kutatásaikkal, elemzéseikkel rendszeresen hatással vannak a közbeszédre, a közvéleményre, könnyen a Fidesz „átláthatósági” törvényének célkeresztjébe kerülhetnek közvélemény-kutatók. Több céget is megkerestünk, és a megkérdezettek álláspontja az: a szakmára és a társadalomra is súlyos csapást jelent a törvénytervezet.

„Én nem vagyok félős, de az elmúlt évtizedekben létrehoztunk egy szakmai műhelyt, ezt és a kollégáimat azért egy kicsit most féltem” – így reagált a megkeresésünkre Horn Gábor, a Republikon Intézet igazgatója. Szerinte az „átláthatósági” törvény legnagyobb veszélye, hogy megjelenik a közélettel foglalkozókban a „fortélyos félelem”, vagyis már a fenyegetettség érzése visszatarthatja attól az embereket, hogy nyilvánosan állást foglaljanak a kormánnyal szemben. 

Horn úgy látja, mostantól mindenkiben felmerülhet a kérdés, jól teszi-e, ha folytatja eddigi munkáját – az ő megrendelőik is elgondolkodhatnak azon,

megér-e adott esetben egy házkutatást az, hogy közvélemény-kutatást végeztetnek egy, a kormány számára nem feltétlenül kedvező kérdésben.

„Jelenlegi formájában ez a törvény lényegében korlátlan jogosítványt ad egy olyan sóhivatalnak, amely induláskor még semmilyen döntéshozatali felhatalmazással nem bírt. Vagyis leszámolhatnak bárkivel, aki máshogyan gondolkodik, ez egy nagyon komoly szintlépés, a félelem hatása pedig még akkor is megmarad, ha senki nem kerül fel erre a feketelistára” – jegyezte meg Horn. 

Horn Gábor

Szondy Dalma

Mint mondta, a Republikon Intézet több lábon áll, vannak hazai megrendeléseik és nemzetközi projektekben is részt vesznek. „Az a teljes képtelenség netovábbja lenne, ha egy EU-tagállamban uniós pályázaton elnyert pénz visszavonható lenne” – mondta, valamint abban is biztos, hogy előbb-utóbb be fog bizonyosodni, a jogszabály sérti az unió törvényeit. „De mire az uniós szervek eljutnak oda, hogy ezt megállapítsák, rég túl leszünk a 2026-os választásokon, és persze, mondhatjuk utólag, hogy igazunk volt, csak addigra már nem fogunk működni” – tette hozzá. 

Valamivel kevésbé aggódik intézete jövője miatt a Publicust vezető Pulai András, aki – bár bevallása szerint nem tanulmányozta át betűről betűre a törvényjavaslatot – úgy értelmezi, közvetlen hatása nem lesz a munkájukra. „Mi egy piaci cég vagyunk, az ország és világ különböző pontjairól vannak megbízásaink, de ezek nem támogatások, hanem szerződéses kifizetések” – mondta.. 

Attól viszont ő is tart, hogy közvetett módon rájuk nézve is következményekkel járhat a törvény, hiszen rendszeresen végeznek kutatásokat különböző civil szervezeteknek. „Ha nekik kevesebb pénz jut, adott esetben teljesen ellehetetlenülnek, akkor a mi megrendeléseink is visszaesnek” – tette hozzá. 

A törvényben külön részt kaptak a „közélet befolyásolására irányuló” tevékenységek, Pulai szerint aggasztó, hogy a közvélemény-kutatásokra egyre gyakrabban így tekintenek a nyilvánosságban. Tapasztalatai szerint ez a folyamat az elmúlt egy évben, nagyjából a Tisza Párt színre lépése után erősödött fel igazán, azóta szerinte sokan minden felmérést „egyfajta manipulációs előfeltételezéssel” kezelnek. 

„Pedig a közvélemény-kutatásoknak nincs más céljuk, mint hogy tájékoztassák az embereket arról, hogy mit gondolnak társadalmi szinten” – mondta Pulai. Hozzátette, a témában készült tudományos kutatások is azt állapították meg, teljesen kiszámíthatatlan, hogyan hat egy felmérés az azt olvasókra. „Nem lehet egyértelműen kimondani, hogy befolyásolják azt, hogyan gondolkodnak bizonyos kérdésekről az emberek, azt meg végképp nem lehet előre megjósolni, milyen irányú hatása lehet. Tehát nem is nagyon lenne érdemes ilyesmivel próbálkozni” – fogalmazott. 

A Medián igazgatója, Hann Endre is attól tart a legjobban, hogy milyen hatása lesz a törvénynek a közvélemény-kutatásokra és azok megítélésére. Szerinte „világbotrány” lenne, ha a jövőben egy hazai közvélemény-kutató nem végezhetne kutatást uniós pályázaton elnyert pénzből, ráadásul súlyos következményekkel járna, ha Magyarország ezáltal kimaradna egy sor nemzetközi kutatásból. 

„A kutatásoknak az a céljuk, hogy visszajelzést adjanak, tehát hatással vannak a közvéleményre. Azok az igazán elmarasztalhatók, akik megkérdezést álcázva akarnak befolyásolni, ahogyan azt a nemzeti konzultációk esetében látjuk” – mondta Hann. 

Ő sem gondolja, hogy üzleti szempontból komoly hatása lehet a Mediánra a törvénynek, szerinte a vállalkozási szerződés alapján végzett munka nem minősülhet támogatásnak. „Közvélemény-kutatóként nem érzem magam fenyegetve, de állampolgárként igen. Ahhoz képest, ami itt készül, elhanyagolható, ha a Mediánnak kicsit rosszabbul fog menni” – tette hozzá.

„Erre a törvényre tökéletesen ráillik a béka esete, amit nem a forró vízbe dobunk, hanem csavarunk egyet az üst alatti lángon”

– érzékeltette a helyzetet Pulai András, aki szerint az Orbán-kormány tovább menetel a putyini úton, mindent hajlandók megtenni azért, hogy hatalmon maradjanak. „Markánsan készülnek arra, hogy ne veszíthessenek választást, de bebiztosítják magukat, hogy még ha el is veszítik, utána is ők maradjanak hatalmon.” 

Horn Gábor azt is kiemelte: nem véletlen, hogy éppen most nyújtották be a tervezetet. „Ez egy elterelő hadművelet, a miniszterelnök a kegyelmi üggyel egyenrangú, vagy még súlyosabb hibát vétett múlt héten, amikor a szélsőjobboldali, magyarellenes román elnökjelöltet választotta. Ez egy súlyos identitásproblémát jelent a Fidesz-szavazók körében is, erre válaszul lett bedobva a törvény.  

Arra jó, hogy ne arról beszéljünk, hogy Orbán Viktor belerúgott a határon túli magyarokba, hanem arról, mi lesz a Republikon Intézettel.”

Nyitókép: Tüntetés a Szuverenitásvédelmi Hivatalnál május 16-án. Fotó: Cabrera Martin