Nincs okuk aggódni, lesznek szabad választások Magyarországon  

– ígérte az ellenzéki aggodalmakat hárítva Orbán Viktor miniszterelnök még március 24-én a parlamentben. Évszámot ugyan nem említett, hogy mikor is lesznek majd ezek a szabad választások, de úgy fest, hogy 2026-ban van rá esély, legalábbis az azóta benyújtott 2026-os, második „békeköltségvetés” – már az ideit is annak hívták, csak nem jött össze – számol a rendes, jövő évi országgyűlési választásokkal. El is különítették a büdzsében a rendezés költségeire a pénzt. Nem is keveset: több mint 30 milliárd forintba kerülne a nagy demokráciajáték.

A voksolás lebonyolításáért felelős Nemzeti Választási Iroda (NVI) a HVG-vel közölte, pontosan 31,3 milliárd forint a költségterv. Ez annyi, mint amekkora osztalékot fizetett Schmidt Máriának és gyerekeinek, Ungár Péternek és testvérének a családi cégük tavaly. Hogy ez milyen sok pénz, azt jól illusztrálja, hogy még a Mészáros Lőrinc és Várkonyi Andrea által gyakran használt, 63 méteres Rose d’Or luxusjacht értékét is csak 27 milliárdra becsülik. De ennek az összegnek nemcsak a léte, a hiánya is döbbenetes lehet: 31 milliárdos mínuszban van például Budapest költségvetése. 

A bő 31 milliárd forint sokkal több, mint amennyibe a 2024-es, összevont EP-s és önkormányzati választás került, pedig annak 25,4 milliárd forintos rendezési költsége sem volt kevés, kijött volna belőle például a Lánchíd felújítása is. De a legutóbbi, 2022-es parlamenti választások 20,7 milliárd forintos költségének is másfélszerese a jövő évi tervszám. Sőt, a 2026-os választás költsége valójában a 2022-esnek a kétszerese lesz, mert akkor a parlamenti választással egyszerre tartották a kormány „gyermekvédelmi” népszavazását – amely sem érvényes, sem eredményes nem lett végül –, és a referendum nélkül a 2022-es voksolás önmagában csak 15,2 milliárdba került volna.

De vajon milyen tételekből áll össze a négyéves összevetésben több mint a duplájára nőtt választási költség, és főleg: mi indokolja a 106 százalékos áremelkedést? A vásárlóerőt tekintve ugyanis 2022 óta Magyarországon a kumulált infláció mértéke 39,3 százalék volt – az egész EU-ban amúgy csak 18 százalék –, vagyis a pénzromlás önmagában nem indokol ekkora növekményt, pláne, hogy közben az Orbán-kormány állítása szerint letörte az inflációt. 

Mindenekelőtt érdemes tisztázni a kiindulási alapnak tekintett 31,3 milliárdos jövő évi rendezési költséget, hiszen ha csak a 2026-os, még el nem fogadott központi költségvetési javaslatot nézzük, abban két idevágó számot találunk – 22,9 milliárd forint előkészítésre és lebonyolításra, továbbá 7,2 milliárd forint választási rendszerek működtetésére –, és ha ezeket összeadjuk, az csak 30,1 milliárd. Az eltérés oka, hogy – mint az NVI lapunk kérdésére adott magyarázatából kiderült – nem is ezeket a számokat kell összeadni. Hanem a 22,9 milliárdhoz az idei költségvetésben szereplő, a 2026-os választás előkészületére elkülönített 8,4 milliárdos tétel jön hozzá, így megvan a 31,3 milliárd. Ez, a már az idei büdzsében szereplő 8,4 milliárd adott okot amúgy az év elején arra a gyanúra, hogy előrehozott választásra készülhet a kormány. 

Az NVI magyarázata szerint ugyanis vannak kiadási előirányzatok, amelyek nem keverendők össze. A 31,3 milliárdos rendezési költséget kiadó tételek (2025-ös előkészület, 2026-os lebonyolítás) nem tartósak, csak az adott években felmerülő, tervezett kiadásokra nyújtanak fedezetet, azokat kifejezetten a jövő választásra fordítja az NVI. Ezenkívül minden költségvetésben rendszeresen elkülönítenek „választási rendszerek működtetése” címen tartósnak tekinthető összeget, ami a folyamatosan ellátandó feladatok finanszírozását szolgálja, de ez nem része a mindenkori általános választások költségtervének, így a 2026-osénak sem. Mégis évről évre szükség van erre a tartós kiadásra, hiszen a négyévenkénti rendes választások között is működtetni, szinten tartani, sőt fejleszteni is kell a választási rendszereket, mivel 

• ebből finanszírozzák folyamatosan az NVI által biztosított központi, választási célt szolgáló szerverek és klienseszközök üzemeltetését; 
• pénzbe kerül a választási informatikai rendszerek időszakos frissítése, a hálózati szolgáltatás és a választási biztonsági operatív központ folyamatos üzemeltetése;
• állandó költség továbbá a névjegyzék vezetése, a határon túli választók regisztrációs kérelmeinek feldolgozására, és úgy általában a központi nyilvántartások vezetése;
• egyáltalán nem mellékesen pedig az NVI-nek egy évben átlagosan 200 időközi választást és helyi népszavazást kell lebonyolítania, természetesen ez sincs ingyen.

Most, hogy tudjuk, miért van szükség az általános választások közötti években is rendszeres kiadásokra, és miként jött ki a közvetlenül a jövő évi rendes választás előkészítésére és lebonyolítására a 31,3 milliárdos költségterv, nézzük, miből is áll össze ez a Szombathely vagy egy közepes fővárosi kerület éves költségvetésének megfelelő összeg, és hogyan viszonyulnak ezek a tételek a 2022-es parlamenti vagy a 2024-es EP-s és önkormányzati választás hasonló elemeihez. Másként fogalmazva: mi az, ami drágul? 

A helyi, területi választási szervek költségei

A teljes büdzsé kisebb, de jelentős részét teszik ki a helyi, területi választási szervek költségei, amire a 2022-es voksoláson 9,07 milliárdot terveztek, a tavalyi EP-s és önkormányzati választásra ez már 11,2 milliárdra ugrott fel, míg a jövő évi parlamenti választásra a tervszám 14,3 milliárd.

Ebbe a költségsorba tartozik: 

• országosan közel 1300 helyi, országgyűlési egyéni választókerületi, területi választási iroda tagjainak, a választott szavazatszámláló bizottsági tagoknak a juttatása; 
• a jegyzőkönyvvezetőknek és egyéb, a lebonyolításban közreműködőknek a központilag megszabott mértékű személyi és ellátási juttatásainak költségei.  

Ez már azért is jelentős tétel, mert a választás lebonyolítását az NVI országszerte több mint 70 ezer ember közreműködésével tervezi. Országosan pedig tízezernél is több – 10 119 – szavazókör felkészítésének olyan költségei is ideértendők, mint például a szavazófülkék beszerzése, felújítása, továbbá a választási irodák választási logisztikai költségei vagy a külképviseleti választási irodák személyi és dologi kiadásai. 

Ezen kiadások mértékét ráadásul részben magyar és uniós központi direktívák írják elő, ezek fix költségek. Például egy szavazókör dologi felkészítési költségére az előírt keret 2022-ben 60 ezer forint, 2024-ben már 120 ezer forint volt, tehát csak ezen az egy tételen 600 millió forintos többletköltség keletkezett 2 év alatt. Az emelés a helyi, területi szervek szükséglete alapján volt indokolt például a szavazóhelyiségek kialakításának, ideiglenes akadálymentesítésének, működtetésének, takarításának, a nem állami tulajdonú szavazóhelyiségek bérletével, nyomtatással, tájékoztató nyomtatványokkal kapcsolatos költségek növekedése miatt. A normatíva emelkedése most, a 2026-os választásra készülve ismét várható. 

Központi nyomdai, postai és informatikai kiadások

Az összesen 31,3 milliárdos büdzsé nagyobb részét a központi nyomdai, postai és informatikai kiadások teszik ki. Ezekre a 2022-es voksoláson 11,6 milliárdot terveztek, a tavalyi EP-s és önkormányzati választásra az összeg már 14,1 milliárdra ugrott fel, míg a jövő évi parlamenti választásra a tervszám 16,9 milliárd forint lesz. Ez a költségelem tartalmazza a legtöbb változót, mivel a nyomda- és postaköltségek esetében a maximális mennyiségekkel kell kalkulálni, de általában ennél kevesebbet gyártatnak le. Például 2022-ben a szerződés szerint lehívható 27,8 millió szavazólapból csak 23,7 milliót rendeltek végül meg. 

De az NVI-nek máshol is maximális kapacitással kell terveznie, például a jegyzőkönyvvezetők és szavazatszámláló bizottsági tagok számánál, illetve a maximális értékkel kell számolnia a választópolgárok, a levélszavazatok és a szavazófülkék esetében is. Ugyanezen logika mentén az informatikai kiadásokat is magas keretszámokkal tervezik. Ennek olyan praktikus okai is vannak, hogy például egy-egy beszerzési eljárást ne kelljen pótlólagos forrásbevonás igénye miatt újból lefolytatni, megkötött szerződéseket ne kelljen módosítani, veszélyeztetve a választás lebonyolítását.

Összességében – az infláció letöréséről szóló kormányzati dicshimnuszok ellenére – az NVI válaszából az is kiderül, hogy  

a választás drágulásának általános oka „a dologi, ellátási, szolgáltatási és személyi költségeknél a 2022 óta tapasztalható átlagos 30-40 százalékos áremelkedés”.

Az pedig nemcsak a 2026-os választások ezernyi tételből álló, aprólékosan megtervezett költségvetését boríthatja fel, hanem a voksolás eredményét is befolyásolhatja, hogy egyelőre az Orbán-kormány fogadkozásán túl semmilyen garancia nincs arra, hogy a hátralévő 11 hónapban a kormánypárti kétharmad nem írja át a választás szabályait, feltételeit, akár az egész keretrendszerét. Például saját politikai érdekei mentén, ahogyan azt már többször megtette, és amire most is van esély: