Mint arról a HVG is beszámolt, a magyar gazdaság teljesítménye az első negyedévben a nyers adat szerint stagnált, naptárhatással kiigazítva 0,4 százalékkal visszaesett az egy évvel korábbihoz képest. Ha pedig az előző negyedévhez, azaz tavaly október–decemberhez viszonyítjuk a GDP-t, akkor az látszik, hogy 0,2 százalékkal esett vissza a gazdaság. Az alábbiakban a pénzügyi elemzők kommentárját mutatjuk be.

Erste: a stagnálás kora

Felhasználási oldal tekintetében pozitívumként a fogyasztást emeli ki Nagy János, az Erste elemzője: a háztartások végső fogyasztási kiadása 4,1 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszaki értékét. Ezzel szemben a belső kereslet másik sarokköve, a beruházások volumenének visszaesése a két számjegyű tartományban maradt az idei év elején is. Mindemellett a nettó export is enyhén rontotta a teljesítményt.

Termelési oldalról közelítve a tavalyi év második felére jellemző kétarcúság megmaradt: a klasszikusan termelő ágazatok, elsősorban az ipar, másodsorban az építőipar kibocsátása fogta vissza a gazdasági teljesítményt – fogalmazott Nagy. Ezek negatív hatását éppen ellensúlyozni tudták a szolgáltatások, ezen belül is főként az oktatás, a (főleg magán-) egészségügy és a szabadidős tevékenységek emelhetők ki.

Mi várható?

A második negyedév az eddig megismert bizalmi indexek és magas frekvenciás adatok alapján leginkább az elmúlt közel három év stagnálásközeli állapotát vetítik előre. Szinte csak egyszeri hatásoknak betudhatóan van esély némi negyedéves alapú javulásra.

A vámháború okozta bizonytalanság az április–júniusi időszakot mindenképp felöleli, de könnyen lehet, hogy az év második felére is rányomja a bélyegét. Az év végére jelentős növekedési tényezőként tekint az Erste a nagyberuházásokra (BMW, CATL), melyek termőre fordulásának időpontja folyamatosan kitolódik a sajtóinformációk szerint. Ennek eredményeként a jelenlegi 0,8 százalékos 2025. évi növekedési előrejelzésünket jobbára lefelé mutató kockázatok övezik.

ING: gyenge a fogyasztói és üzleti bizalom

Virovácz Péter, az ING elemzője kiemeli: meglepetésre a mezőgazdaság jelentős negyedéves bázisú növekedést mutatott fel, ám csekély súlya miatt ez nem sokat adott hozzá az összteljesítményhez.

Az igazán komoly meglepetés – ahogyan azt sejtették az előzetes adatközlés után – a szolgáltató szektor negatív teljesítménye volt. Az mindenesetre valamelyest javít az összképen, hogy a kereskedelem és a logisztika is képes volt a növekedésre. Ugyanakkor a vállalatokhoz köthető szolgáltatások zöme visszaesett, összhangban a gyenge üzleti bizalommal.

Virovácz is kiemeli, hogy felhasználási oldalon a legfontosabb fejlemény, hogy a háztartások fogyasztási kiadása bár bővült negyedéves bázison, ám annak üteme 2023 második negyedéve óta a legalacsonyabb.

Ráadásul a természetbeni juttatások jelentős zsugorodása mellett a háztartások tényleges fogyasztása is csökkent negyedéves bázison. Erre 2023 eleje óta nem volt példa. Egyértelmű tehát, hogy a fogyasztói bizalom gyengesége és a költségvetés kifeszített helyzete immáron fékezi a fogyasztás növekedését.

Ráadásul – teszi hozzá az elemző – a természetbeni juttatások jelentős zsugorodása mellett

a háztartások tényleges fogyasztása is csökkent negyedéves bázison, amire 2023 eleje óta nem volt példa.

Szerinte egyértelmű tehát, hogy a fogyasztói bizalom gyengesége és a költségvetés kifeszített helyzete immáron fékezi a fogyasztás növekedését.

A feketeleves továbbra is a beruházások területe, amely az elmúlt 13 negyedévben immár tíz alkalommal zsugorodott, nem volt ez másképp 2025 elején sem. Ilyen kettősség mellett (tehát a fogyasztás gyengülése és a beruházás folytatódó összeomlása) nem meglepő módon a belső kereslet visszafogta a gazdaság teljesítményét.

A rossz ipari teljesítmény mellett némiképp meglepő, hogy az export rég nem látott mértékben bővült, ám ezzel szemben az import is hasonló mértékben növekedett negyedéves bázison. Ez vélhetően a vámháborúhoz kapcsolódó hatás lehetett, hiszen a vállalatok megpróbáltak még az új vámok életbe lépése előtt többet exportálni. Tették mindezt készletről, ugyanis a készletek is jelentősen csökkentek. Ezzel szemben az import növekedését elsősorban a szolgáltatások importja dobta meg.

A nettó export immár három egymást követően negyedévben is negatívan járult hozzá a GDP-növekedéshez, de a magyar gazdaság legfontosabb gátja továbbra is a lanyha üzleti és fogyasztói bizalom – véli az elemző. A kiszámíthatatlan külső helyzet fékezi a beruházási aktivitást, a lassan romló munkaerőpiac és a magasan ragadó infláció pedig a megtakarításokat ösztönzi, és nem a fogyasztást.

A kormányzati beavatkozások pedig egyelőre hatástalanok az üzleti és fogyasztói bizalom élénkítésében, sőt talán inkább nevezhetők kontraproduktívnak, hiszen további bizonytalanságot keltenek. A választások előtt meg-meglóduló közösségi fogyasztás némi pozitívumot azért hozhat, ám ennek hiányában egyre gyengébb a strukturális összkép.

A lassuló reálbér-növekedés sem a gyors helyreállás irányába mutat, ahogyan a külső kereslet esetében sem számíthatunk fordulatra a közeljövőben. A német beruházási program és az uniós védelmi kiadások emelése pedig vélhetően csak 2026–2027-ben kezdi el éreztetni majd a pozitív hatását. Mindezek fényében az ING Bank idén 1 százalék körüli GDP-növekedéssel kalkulál csupán, amely előrejelzést negatív kockázatok övezik. A fogyasztás lassú élénkülése vezérli majd ezt a növekedést, ám annak mértéke a korábban vártnál gyengébb lehet.