Tetszett a cikk?

Elképesztő zenei távolságokat hidaltak át az 5. MOL Budapest Jazzfesztivál szervezői, amikor egy német énekes szólóját, egy magyar cimbalmos kvintettjének bemutatkozását és a francia harmonikakirály kvartettjét tették a Nemzeti Hangversenyteremben tartott nyitónap programjába.

MOL Budapest Jazzfesztivál, nyitókoncert

Michael Schiefel, Lukács Miklós Quintet, Richard Galliano Quartet

szeptember 12., Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Michael Schiefel
Kettős irónia és bravúrszám
© Gramofon
Erős, de nem teljes telt ház fogadta Michael Schiefelt, az énekes fenomént, aki évek óta a weimari zeneakadémián tanít, ahol nem olyan rég még őt tanították. Bobby McFerrin nyomán indult el, ez vitathatatlan, de távolról sem epigon. A színpadon egy olyan loop-berendezést használ, amellyel több szólamban, szinkronban tudja reprodukálni a hangját: amit a mikrofonba énekel, többszólamú kórusként szólal meg a hangszóróban. Természetesen egy ilyen előadás összhangzattani lehetőségei behatároltak, de ez nem volt zavaró, mert Schiefel jó zenész, szellemes dalokat komponál, jók a szövegei is (kár, hogy most nem énekelt németül). Lemezeit ismerve viszont a koncert egy kicsit vontatottnak hatott, mert Schiefel a samplernek először ott helyben „megtanítja” a kíséretet, és csak akkor kezd bele a melódiába. Bármennyire is érdekes folyamat ez, mégis lassan adja meg a dalok utazósebességét. Schiefel színpadi személyisége nagyon összetett: önirónia és szerénység az alap, de vannak nárcisztikus vonásai is. Kettős iróniával élt: éreztette, hogy tisztában van az énekes hangszerutánzás furcsaságával, és azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte is elég faramuci dolog egy virtuális együttes (saját dúdolása) kíséretére szólózni. Így azután csak jelzés-szerű maradt néhány zenei megoldás, amelyet szívesen meghallgattam volna alaposan kidolgozva is.  

Lukács Miklós
Pazar, poliritmikus performance
© Gramofon
Klasszikus diplomával a zsebében Lukács Miklós cimbalomművész a magyar etnojazz zenekarok, és főleg énekesnők nagy kedvence lett: kísérte Miczura Mónikát, Palya Beát és másokat. Fergeteges duót vett fel Szakcsi Lakatos Bélával, Ezt kapd ki, Igor! címmel, Sztravinszkijnak ajánlva. Közben fél Európát bejárta a Dresch Quartet erős oszlopaként. Most megalakította saját kvintettjét, mellyel hangszerének adottságait tovább tágítja. Kiugróan tehetséges társakat kért fel, de abban már nem vagyok egészen biztos, hogy ez a hangszer-összeállítás – cimbalom, szaxofon, nagybőgő, ütőhangszerek, tabla – minden gondolatának a legszerencsésebb kifejezési formát képes megadni. A szaxofon kivételével ugyanis a cimbalomhoz hasonlítanak mind, húros vagy ütős jellegükkel. Pazar, poliritmikus tűzijáték, ütős párbaj, nagyívű, pompás szerkezetű kompozíciók során parádés szólók váltották egymást, a „world music” igazi értelmet kapott általuk. Mégsem tudták befűteni a nagy koncerttermet, csipkés maradt a hangzás, bármilyen gyönyörű témák is csendültek-bondultak fel, kőkeményen bepróbált, mégis szenvedélyes előadásmódban. Nem tudok szabadulni a gyanútól, hogy egy akkordhangszer, legalább néhány szám erejéig, többet hozna ki a legszebben improvizáló magyar cimbalmos témáiból.


Richard Galliano
Piazzola szellemi örököse
© Gramofon
Richard Galliano, a dél-amerikai muzsikusokkal érkező olasz származású francia harmonikás zárta az első napot. Ő számomra a tőről metszett világzenész, Piazzolla mostanság talán legérdekesebb szellemi örököse – anélkül, hogy franciás stílusát feladná vagy letérne a jazz-improvizáció ösvényéről. Ez volt a legvonzóbb zenei vonatkozása koncertjének. Olyan svádája van, hogy már-már mindegy, mit játszik, muszáj odafigyelni rá. Hatalmas sztár: szerte a világon évente 200 koncertet ad. Lehengerlően kezeli ezt a daloló, beszélő, ringató furcsa hangszeröszvért, a tangóharmonikát, melyből a lélek minden romantikus rezdülése kihallik. Igencsak cirkalmas zene a New Musette, amelyik a párizsi sanzonnak, a jazznek, a tangónak, de még Bachnak is sokat köszönhet. Halk sóhaj, sok levegő a fújtatóból a billentyűk résre nyitásával. Galliano ezzel az eszközzel is élt néhányszor, de a Grappellit idéző könnyedség, nagy tempók és báj, meg a lefegyverző elegancia a nagy pillanatokban – nos, ezek jöttek be a ráadást is kikövetelő közönségnek. A Tangaria Quartet másik három tagja is kitett magáért; a francia vonós hagyomány újabb elegáns mesterét Sébastien Surel hegedűs személyében ismerhettük meg.

Zipernovszky Kornél
Gramofon Zenekritikai Műhely

 

Kult

Instant fogyasztható jazztörténet

A veszprémi konferanszié azzal büszkélkedett, hogy Wayne Shorter és az előző este hőse, a nagybeteg Joe Zawinul 22 év után újra együtt játszottak. Ez persze nem teljesen igaz, a Weather Report nyolcvanas évek végi feloszlása óta a színpadon is találkoztak már, s a világsajtót is bejárta a tervezett reunion világturné híre. Ezek után arra voltam kíváncsi, jól döntöttem-e, hogy szabad estémet nem Zawinulék szindikátusára, és nem is a másnapi, ugyancsak világszám New York Voicesra szántam.

Gramofon

Székely phono, avagy vastaps Zemplénben

A meteorológiai szakemberek pontatlan jósnak bizonyultak, amikor azt ajánlották a Zempléni Fesztivál szervezőinek, hogy ne a hagyományos helyen, a festői sárospataki várudvaron, hanem a Művelődés Házában legyen a nyitókoncert. A gyors helyváltoztatás azonban nem ártott a nyitóprodukciónak: Kodály Székely fonója hangos sikert aratott.

Gramofon

Hogy csinálják a fesztivált a svédek?

A recept egyszerű: végy egy régi ipari területet, alakíts ki ott kulturális intézményeket. Hirdess meg például egy kortárs zenei fesztivált, és városod máris bekerült a nemzetközi vérkeringésbe. Ilyesfélével próbálkoznak Graztól Pécsig sok városban. Mégsem megy simán. Kell némi innováció. No meg ízlés. Zenekritikusunk számol be svédországi tapasztalatairól.

Gramofon

Haydn-évforduló: egyeztessük óráinkat!

Kérem a nyájas olvasót, tekintsen a naptárra. Ugye 2007. szeptemberét írjuk? Négy meg tizenkettő meg öt – a végeredmény még a zenekritikus számára is huszonegy. Ennyi hónap van hátra Joseph Haydn halálának bicentenáriumáig. Sok vagy kevés? Ha a Magyar Haydn Társaság fertődi fesztiváljának színvonalát nézem: elegendő. Ha a talpam alatt csikorgó murva jut eszembe, szomorúság tölt el: elszalasztunk egy lehetőséget.

Gramofon

Kortárszenei csúcs Pannonhalmán

A napfényben fürdő pannon táj a legkérgesebb lelket is megejti. Akár a sík, akár a lankás rész felől közelít az utazó, a Szent Márton hegyén álló monostor a történelem és a hit méltóságát sugározza. Ez a hit nem feltétlenül vallási természetű: hihet az ember a humánumban, a művészet, a zene erejében –Pannonhalma elfogadja. És befogadja az Arcus temporum, az Időívek művészeti fesztivál szép napjait is – most már négy éve.

Egy egri bikavér lett 2024 legjobb vörösbora

Egy egri bikavér lett 2024 legjobb vörösbora

„Miniszterelnök úr, vége van!” feliratú felsőben pózolt Molnár Ferenc Caramel felesége

„Miniszterelnök úr, vége van!” feliratú felsőben pózolt Molnár Ferenc Caramel felesége

Magyar Péter köröket ver Orbán Viktorra az interneten

Magyar Péter köröket ver Orbán Viktorra az interneten

Babáknak való, szülőknek szól: intelligens kiságyat mutatott be a Bosch

Babáknak való, szülőknek szól: intelligens kiságyat mutatott be a Bosch