A londoni gazdasági napilap kommentárrovatának élén közölt szerkesztőségi írás szerint a válság a térségi kormányok két gazdaságpolitikai hibája miatt sújtja aránytalanul erősen Kelet-Európát. Az első hiba az volt, hogy a hogy a háztartásokat devizaalapú ingatlanhitelek felvételére ösztönözték. Magyarországon "szinte minden jelzáloghitelt" devizában, zömmel svájci frankban bocsátottak ki, és az már "egyszerűen nevetséges", hogy éppen pont a svájci frankra esett a választás; ez "gazdasági tudatlanságra vall", áll az elemzésben.

A Financial Times szemleírója szerint az még érthető, ha a magyarok euróban vesznek fel devizahitelt, mivel Magyarország előbb-utóbb belép az euróövezetbe, "feltételezhető azonban, hogy a Svájci Államszövetséghez nem fog csatlakozni". A magyar háztartásoktól többet vitt el a svájci frank erősödése, mint amit az alacsony svájci kamatokon korábban meg lehetett takarítani, áll a londoni üzleti lap hétfői elemzésében.
 
Az írás szerint a másik hiba az volt, hogy az új EU-tagállamok önkéntes gazdaságpolitikai választásként kezelték az euróövezeti tagságot, ami saját EU-csatlakozási szerződéseik félreértelmezése, mivel csak Nagy-Britanniának és Dániának van törvényes kimaradási lehetősége.

A kelet-európai EU-tagállamokat nem arra kötelezték, hogy azonnal csatlakozzanak az euróövezethez, arra azonban igen, hogy a majdani euróbelépéssel összeegyeztethető gazdaságpolitikát folytassanak. Ha ezt megtették volna, mára már csaknem mindegyikük az euróövezetben lenne. Szlovénia és Szlovákia példája mutatja, hogy megfelelő gazdaságpolitikával lehetséges volt a korai valutauniós csatlakozás, áll a Financial Times hétfői írásában.
 
A lap szerint e két ország már biztonságban van, a többiek esetében pedig a halogatás "katasztrófának bizonyult" a pénzügyi stabilitás szempontjából. A mostanihoz hasonló válságok idején nem jó kis, nyitott gazdaságnak lenni "az euróövezet peremén, jelentéktelen valutával és svájci frank alapú jelzálogkölcsönök tömegével", írta a Financial Times.
Az elemzés szerint a közép-kelet-európaiak egy dologban jól döntöttek: bankjaikat eladták külföldieknek. Az osztrák bankok a legaktívabbak, kelet-európai kinnlevőségük eléri az osztrák éves hazai össztermék-érték (GDP) 80 százalékát.  Ha a magyar háztartások leállnak törlesztéseikkel, így nem Magyarország, hanem Ausztria "süllyedne el"; ennek Olaszország és Svédország is ki van téve.  
 
A kelet-európai pénzügyi összeomlás lehetősége a legsürgetőbb gazdaságpolitikai kérdés, amellyel az EU-nak ma szembe kell néznie, félrekezelés esetén ugyanis a válság magával ránthatja az euróövezetet is, áll az elemzésben. A legjobb válasz a Financial Times szerint az, ha az eurót a lehető leggyorsabban bevezetik Kelet-Európában, ami nyilvánvalóan a "már most sem működő" belépési feltételrendszer "régen esedékes" elhagyását is feltételezi.

A kritériumok közül "a legképtelenebb" az inflációs referenciaszint, amelyet a három legalacsonyabb inflációjú uniós tagállam tizenkét havi inflációjának átlagából képeznek. Az euróövezeti tagjelöltnél a tizenkét havi infláció legföljebb 1,5 százalékponttal haladhatja meg ezt a szintet. Az EU-beli referenciaszint a jelenlegi helyzetben hamarosan deflációs ráta lesz, így az eurótagságra törekvő EU-országok abban az "abszurd helyzetben" találhatják magukat, hogy deflációt kell produkálniuk az euróövezeti belépés egyik feltételeként.

A Financial Times szerint az inflációs előírás nemcsak "őrültség", de más uniós jogszabályokkal is ütközik, a defláció megkövetelése ugyanis az egyik uniós gazdaságpolitikai   alapelőírást, az árstabilitási célkitűzést is sértené.

Ugyanez érvényes az árfolyamfeltételre is. Az euróöezet előtti árfolyamrendszerben - ERM-2. - kötelezően eltöltendő két év alatt a nemzeti valuta legföljebb 15-15 százalékkal térhet el az EU hatóságaival közösen megállapított sávközéptől, különben a központi bankoknak be kell avatkozniuk. Ez "nyílt kihívás a spekulánsoknak", és további instabilitási kockázatokkal jár, írta a Financial Times. 

Az euróövezeti belépési feltételrendszer így az alapvető stabilitási előírásokkal sem összeegyeztethető, ezért érvénytelennek kellene kimondani, és semmiképpen sem lenne szabad bürokratikus, halogató akadályként használni egy veszélyes válság idején, áll a Financial Times hétfői elemzésében.