Olvasónk hívta fel a figyelmünket arra, hogy  az Ingatlanmenedzser által megírt, domboldalba rejtett spanyol ház magyar "változata" már megtekinthető Egerszalókon. A Népszabadság 2007-ben számolt be a különleges technológiával készült, ötszáz négyzetméteres épületről - újabb hírekre nem bukkantunk rá.
 
"Az 500 négyzetméterbe a kisebb lovagteremnyi nappali éppen úgy belefért, mint a fél tucat lakószoba, a lakásból nyíló, tekintélyes méretű borospince vagy a négy gépkocsinak otthont adó garázs. Az élet azonban a grandiózus méretű gömbházban - a szemközti domboldalon megbúvó ősi barlanglakásokhoz és a vállalkozó kedvű építkezők úgynevezett bioházaihoz hasonlóan - már viszonylag olcsó mulatság.

A szinte teljes egészében földdel borított épület fűtéséről egy átlagos lakás kiszolgálására alkalmas, 23 kilowattos gázkazán gondoskodik. Erejéből nemcsak a divatos padlófűtésre, hanem a fal, és a szegély fűtésére is futja. Az egerszalóki gömbház Kassai Zsolt építész és Kovács Imre, a Debreceni Egyetem tanszékvezető docensének szabadalma alapján épült. A két szakember szerint az általuk megálmodott, az Építésügyi Minőség-ellenőrző Intézet (ÉMI) minősítésével rendelkező építési technológia nemcsak lakóházak építésére alkalmas: leginkább a hetven méternél nagyobb, kupolaátmérőjű létesítmények építésére lenne ideális. Így a már részletesen dokumentált eljárással sportcsarnok, fürdő, juhakol, vagy akár hídszerkezet is készülhetne. 

A gömbház a rendkívül alacsony, akár másfél százalékos beépíthetőségű külterületi telkeken is megépíthető. A föld alatt lévő épület ugyanis hivatalosan még akkor is pincének minősül, ha helyiségei a tetőn elhelyezett ablakokon, üvegkupolákon keresztül napkeltétől napnyugtáig természetes fényt kapnak. Így a házban a mesterséges világítást valóban csak szürkületkor, sötétedés után kell bekapcsolni.  Az építtetőnek az alacsony rezsit ígérő, szokatlan belső kialakításával sajátos hangulatot teremtő gömbház egyetlen kevéssé vonzó tulajdonsága a viszonylag lassú kivitelezés. A gömbház ugyanis lényegében nem más, mint egy acélhálóból álló, hegesztett kupola. Ennek két, egymástól harminc-negyven centiméter távolságban kialakított oldalfalát első lépésben sűrű szövésű hálóval vonják be (az egerszalóki ház esetében szúnyoghálóval), majd ezt speciális lőttbeton-technológiával borítják. Az így kialakított héjszerkezetbe polisztirolhabos könnyűbetont pumpálnak. Megszilárdulása után a kupola vízszigetelést és vízelvezető rendszert kap. Erre geotextilia, kavics, végül föld kerül, és már kezdődhet is a tetőkert kialakítása."


A ház 2007-ben. Fotó: Népszabadság