Első szabály, hogy csak elemmel működő CO-riasztót vásároljon; elektromos szerkezetek biztonsági okok miatt már nem hozhatók kereskedelmi forgalomba. A megbízható készülékek időben, 30 nappal korábban jeleznek, ha az elem lemerülőben van. Az öndiagnosztikára képes szerkezetek arra is figyelmeztetnek, ha hiba van a készülékben.
 
A CO-jelző helye a lakásban

A CO-jelzők csak abban a helyiségben érzékelik a gázszivárgást, ahova a készüléket telepítették. Szénmonoxid-riasztót kizárólag a nyílt égésterű, kéményes gáztüzelő berendezésekhez szükséges beszerezni. A nyílt égésterű gáztüzelők a helységből vonják ki az égéshez szükséges levegőt, s az égéstermékek a kéményen keresztül távoznak. Turbós, ventillátoros gáztüzelőkhöz felesleges CO-riasztó. Lakáson belül oda tegyük a CO-jelzőt, ahova a vízmelegítő és a cirkó került. Egyedi fűtésű, többkéményes konvektoros lakások összes helyiségét célszerű riasztóval ellátni. 
 

Az ideális telepítési magasság

Telepítés során kontrollálja a szakembert! Legyen figyelemmel a szénmonoxid (CO) és szén-dioxid tulajdonságaira (CO2): a CO könnyebb, mint a levegő, ezért felfelé száll, míg a CO2 nehezebb a levegőnél, ezért a helyiség alsó szintjén koncentrálódik. Talajszint közelében nem szabad elhelyezni a CO-riasztót, mert a készülék így későn érzékelné a bajt, amikorra a helyiség már telítődött a mérgező gázzal. Az ideális telepítési magasság: 1,8-2-2,5 méter. Nagyobb, 3,5-4 méteres belmagasságú, galériás helyiségekben is ez az optimális telepítési szint, a lényeg, hogy mennyezettől legalább 30-40 centivel lejjebb kerüljön.
  Ne vegyen olcsó készüléket!

Nálunk nem gyártanak CO-jelzőket, de rengeteg import termékek közül választhat. Igazán megbízhatóak a holland-amerikai, a kanadai és angol gyártmányú készülékek. Kínai riasztókat is forgalmaznak, s ahogy Balogh József gázszerelő mondja, nem kell ezekre sem haragudni, de 4 ezer forintnál olcsóbban kínált berendezéseket lehetőleg kerüljük. Hét-nyolcezer forintért már megbízható alapkészülékeket lehet kapni. Digitális vagy analóg készülékek közül választhat, előbbi némileg drágább, viszont hasznos, könnyen értelmezhető információkat jelenít meg képernyőjén.
 
Intelligens rendszer

A magasabb árkategóriába tartozó termékek 18-25 ezer forintba kerülnek. Az alapkészülékekhez képest azzal a többlettudással bírnak, hogy CO-szivárgás esetén képesek automatikusan elzárni a gázt a lakásban a gázvezetékbe épített mágnesszelep segítségével. A mágnesszelep nincs benne a készülék árában, 10-12 ezer forint körüli áron lehet hozzájutni. 
 
 

A szuperszigetelés veszélyei

Energiamegtakarítási célzattal sokan szigetelték lakásukat, illetve cserélték ki a nyílászárókat. A magas légzárás előnye, hogy nem szökik ki a meleg lakásból, ám a kedvező tulajdonság fűtésidényben a visszájára is fordulhat. A szuperszigetelt lakásokban a gázkészülékek ugyanis nem kapnak elegendő levegő utánpótlást. Minimális a huzat, ezért az égéstermékek nehezebben távoznak el a kazánból, égéstermék-visszaáramlás alakulhat ki, ami életveszélyes lehet, főként akkor, ha elmaradt a kazán éves karbantartása. Ablakcsere, szigetelés után érdemes úgynevezett légbeszívókat telepíteni. A falszerkezetben elhelyezett légbeszívók az alacsony belső légnyomást érzékelve levegőt áramoltatnak a helyiségbe.
 
Évente ellenőriztesse a kazánt!

Ügyeljen a gázkazánok rendszeres karbantartására! Tavasszal, nyáron célszerű a karbantartást elvégezni. Közvetlenül a fűtési idény előtt is sort lehet erre keríteni, de a gázszerelők többsége ilyenkor nem tudja azonnal vállalni a munkát. Ragaszkodjon a márkaszervizhez! Ne elégedjen meg a vizuális szemlével - a kazán szét- és összeszerelése nagyjából egy órát vesz igénybe. Olyan szakembert engedjen be a lakásába, aki fényképes gázszerelő igazolvánnyal rendelkezik. Karbantartási díj címén jellemzően 7-12 ezer forintot kérnek a fővárosban.
A kondenzációs kazánok karbantartása némileg drágább, 12-18 ezer forint.

Tudnivalók a szénmonoxidról

A szénmonoxid , olvasható a coriaszto.hu oldalon, belélegezve a tüdőn keresztül gyorsan a vérkeringésbe kerül és körülbelül százszor erősebben kötődik a vörösvértest oxigént szállító részéhez, a hemoglobinhoz, mint az oxigén. Így a szén-monoxid az oxigénmolekulák helyébe lép a vörösvértestekben és a sejtek oxigénhiányos állapotát okozza. A leggyakrabban akkor képződik, ha a tüzelőberendezésekben (kazánok, kályhák, vízmelegítők, tűzhelyek sütők, stb.) nem ég el tökéletesen a tüzelőanyag (pl. földgáz, olaj, fa, stb.). A készülékek nem megfelelő üzemeltetése következtében vagy az égéstermék-elvezető elégtelen működése esetén a szénmonoxid veszélyes mértékben felgyűlhet a lakóhelyiségekben. A balesetek túlnyomó többsége télen történik, amikor a fogyasztók használják a fűtőkészülékeiket, azonban nem gondoskodnak azok megfelelő üzemállapotáról, a kellő szellőztetésről és a légutánpótlásról.

Milyen tünetekkel jár a mérgezés?

A legtöbben nincsenek tisztában a szénmonoxid mérgezés jeleivel. A kialakuló tünetek szerint a mérgezésnek több szakaszát különböztethetjük meg. Az első fázisban  hányinger, enyhe fejfájás, hányás, fáradékonyság jelentkezik . A következő fokozat jellemzői: izomgörcsök, kábultság, szívritmuszavar.  Még súlyosabb esetben az izomzat ellazul, légzésbénulás következik be, ami halálhoz vezet.