Az építőanyag gyártással foglalkozó Leier Hungária Kft. tavasszal hirdette meg „kis ház – NAGY ÖTLETEK” című országos pályázatát, amelyben azt kérték a jelentkező mérnökhallgatóktól, hogy tervezzék meg az „ország átlag-házát”. A nettó 100 négyzetméteres, két gyerek, plusz egy autóra tervezett házat Lipusz Roland, a győri Széchenyi István Egyetem hallgatója nyerte meg.

Butor Dezső, a Leier Hungária Kft. főépítésze elmondta: számításaik szerint ma Magyarországon minimum 21 millió forinttal kell rendelkeznie annak, aki szeretne felépíteni egy 100 négyzetméteres, négy személyes családi házat. Ebbe nem számolták bele a telek árát, hiszen ez a leginkább változó tényező az ingatlanpiacon. „Ugyanakkor az otthonteremtési támogatások megvonásával milliókkal megnőhet az a pénzmennyiség, amivel rendelkeznie kell annak, aki fel szeretné építeni az ország átlag-házát. A Leier ezért a lehető legolcsóbb megoldásokat várta az egyetemistáktól!” – mondta a főépítész, akitől megtudtuk, jövőre is terveznek hasonló pályázatot, mivel fontosnak tartják, hogy az építőipari termékek gyártását megelőző tervezésnél ismerjék a jövő építészmérnökeinek gondolkodásmódját.

Sok mindentől függ az ár

Nagy Andrea építőipari költségszakértő úgy véli: a Közép-Magyarországi régióban egy első osztályú, de szerény kategóriás anyagokkal megtervezett ház költsége – a telek ára nélkül – 16-21 millió forint között mozoghat. „Egy építkezés költsége nagyon sok összetevőtől függ. Már maga a terület megközelíthetősége, a talaj minősége is befolyásolja az építkezés költségeit. A szerkezet bonyolultsága, a ház elhelyezkedése, kapcsolati pontjai (például emeleti-e), illetve a használt anyagok minősége szintén jelentős költségelem. Nagyon nagy szerepe van a fűtési rendszernek is: az egyszeres vagy alternatív fűtés bekerülési költsége akár kétszer-háromszor drágább lehet.

Mi, mennyibe kerül?

Bár általánosságban nagyon nehéz árat mondani, azért azt ki lehet jelenteni, hogy egy nagyon egyszerű, téglalap alaprajzú, kerámia tégla falazatú, 1+2 félszobás (plusz konyha és fürdőszoba) családi ház garázzsal körülbelül 160-210 ezer forint/négyzetméter anyag- és építési költségből hozható ki. Ehhez azonban még egyéb költségeket is hozzá kell számolni: az engedélyezési terv készítése például a beruházási összeg 1,5-2,5 százaléka, azaz 300 és 550 ezer forint között van. Egy normális, jól működő, az összes szakágat felölelő generálkivitelező működési költsége egy családi ház kivitelezése során az építési költség 12-20 százaléka, azaz jelen esetben 2-3,6 millió forint közötti összeg.

Az építési műszaki ellenőr – az építkezés ideje alatt heti egy alkalommal – 150-200 ezer forint költséget képvisel.

Az építési műszaki ellenőr – az építkezés ideje alatt heti egy alkalommal – 150-200 ezer forint költséget képvisel. Egy nyolc hónap alatt történő családi ház építésénél ez az összeg 1,2-1,6 millió forint is lehet. A kiviteli terv készítése – amennyiben a terv bonyolult – feltétlenül szükséges. Egyéb esetekben 50 millió forint alatti beruházásoknál nem szükséges.

Az alapozáson spórolnak – rosszul teszik

Nagy Andrea szerint mindenféleképpen szükségeltetne - sajnos a spórolás innen kezdődik – a talajmechanikai szakvélemény és a statikus terv az alapozáshoz, a födém kialakításhoz. Ám családi házas építkezéseknél rendszerint nem található talajmechanikai szakvélemény: a kivitelező „szokásból” épít. „Találkoztam olyan esettel is, hogy hulladéktelepre építettek egy lakóparkot” – mondta Nagy Andrea. Családi házaknál gyakori, hogy cölöpalapozás helyett sávalapot építenek, amin 1-2 millió forintot spórolnak. A beköltözése után azonban sorra repedezni és süllyedni kezdenek a házak. „Nem árt tudni, hogy az utólagos mikrocölöpözés és injektálásos eljárás plusz 4-5 milliós költséget jelent házanként” – mondta Nagy Andrea. A talajmechanikai szakvélemény egyébként mindössze 100-200 ezer forintba, a statikus terv 150 és 300 ezer forintba kerül.

Ember Zoltán