Jelentős túlkínálatot tapasztal az, aki így az ősz közepén nyaralóvadászatra indul a virtuális vagy a kézzelfogható valóságban. November közepén a legdrágább egy nyolc szobás főépülettel rendelkező törökbálinti ingatlan, amiért 728 millió forintot szeretne kapni a tulajdonos. A teljes telek 1100 négyzetméteres.

A Balaton partján tucatnyi, 100-140 milliós üdülő kínálja magát

A 300 négyzetméteres főépület két konyhával, két fürdőszobával, öt mellékhelységgel ellátott. A tágas hallban átriumos kialakítású a kandalló. Az épület fedése műemlék pala, gázkazán fűti. A most kempingként működő komplexum területén egy fedett medence is található, amit 200 nm-es épület földszintjén alakítottak ki. A szabadtéri medencéhez egy vízi csúszda is kapcsolódik.

Ehhez hasonló, apartman házzal ellátott ingatlan az ország több üdülőkörzetében is eladó. Általában 500-600 négyzetméternyi lakótér van bennük, s mindegyikhez hatalmas kert vagy park is tartozik. Többségükben 6-10 lakóegységet lehet bérbe adni, ez termeli a bevételt.

Vannak félbe hagyott építkezések is, a tulajdonosok egy része szabadulni akar az ingatlantól

A belföldi vendégforgalom visszaesése miatt azonban a tulajdonosok egy része már nem tudja fizetni a fenntartási költségeket, s ha nyomott áron is, de szabadulni az ingatlantól. Ezt így a mostani őszi hónapokban kihasználhatják a befektetők.

Főbb üdülőkörzeteinkben jelentős a túlkínálat a kisebb és közepes méretű, 20-30 éve épült nyaralókból. A 100 millió forint feletti árkategóriában ugyancsak nőtt a kínálat az elmúlt egy-másfél évben – derül ki több ingatlanos hirdetési portál adataiból.

Zalaapátiban egy 8+3 szobás, összesen 610 négyzetméternyi lakóterű nyaralóért 500 millió forintot kér a tulajdonos, a közeli, felkapott Kehidakustányban egy hétszobás komplexum 130 millióért kelleti magát, viszont a veszprémi Ábrahámhegyen 168 millió forintos árcédulával kínálnak egy 260 négyzetméteres „rezidenciát”. A fővárostól nem túl távoli Lajosmizsén, az Alföld szélén egy 800 négyzetméteres lakóépülettel ellátott horgásztóért és a hozzá tartozó kilenchektáros nagy telekért 250 milliót kellene fizetni.

Mind az Ecostat, mind a GKI gazdaságkutató azt jelezte, hogy stagnál a forgalom az üdülő-és nyaralópiacon. Vevőjelöltek ugyanakkor egyre többen vannak, többségük azonban nem befektetésként, hanem tényleges használatra kívánja megvásárolni az ingatlant. A magas fenntartási költséggel küzdő panel lakók egy része az olcsó üdülők iránt érdeklődik. A befektetési célú vásárlások arányának növekedése egyelőre mind addig nem várható, amíg az alternatív befektetési lehetőségek (részvények, befektetési alapok, nyersanyagok) magasabb hozammal kecsegtetnek.