Akcióterv készült a biomassza-felhasználás élénkítésére el egy nemzetközi kutatási program révén négy európai régióban; a mintegy egymillió eurós költségvetésű Biomass Mobilization (BioMob) program magyarországi szakmai találkozóját kedden rendezték meg a projektben partnerként résztvevő Nyíregyházi Főiskolán.

Az idén novemberben záruló kétéves program négy, az Európai Unió perifériáján lévő bolgár, ír, dán és magyar régióban kutatta a biomassza felhasználásának és a zöld energia előállításának lehetséges irányait. A projektben felsőoktatási intézmények, önkormányzatok, energiaügynökségek és biomassza-hasznosításban érdekelt kisvállalkozások működtek együtt.

A kutatási programba az Észak-alföldi régió képviseletében a Nyíregyházi Főiskola mellett az INNOVA Észak-Alföld Nonprofit Kft. és a Bio-Genezis Környezetvédelmi Kft. kapcsolódhatott be - mondta el Simon László, a főiskola professzorra, a projekt koordinátora a szakmai előadások előtt tartott sajtótájékoztatón. Az egymillió eurós költségvetésű projekt elsődleges célja, hogy feltárja a biomassza forrásokat a régióban, és kutatásvezérelt klasztereket alakítson ki, elősegítendő a biomassza energiatermelésre történő felhasználását.

Simon László elmondta: első lépésként megtörtént az adott régió biomassza kutatásainak összeírása, majd nemzetközi összehasonlító elemzéseket készítettek a biomassza-hasznosításban élenjáró külföldi és hazai vállalkozásokról, annak érdekében, hogy elősegítsék a biomassza-hasznosítás külföldi tapasztalatainak hazai gyakorlatba való átültetését.

A BioMob projektben emellett üzletfejlesztési modelleket alakítottak ki azon kis- és közepes vállalkozások, önkormányzatok számára, amelyek hajlandóságot mutatnak megújuló energiaforrások használatára. A program végső céljaként a tudásalapú, biomasszát hasznosító vállalatok növekedésének elősegítését és a biomassza-felhasználás regionális serkentését jelölték meg a partnerek.

A projektbe bekapcsolódott tizenkét bolgár, ír, dán és magyar szervezet közös akciótervet is kialakított, amelyben a kutatók és vállalkozások közötti interakció elősegítése, a kutatásfejlesztési infrastruktúra megosztása, közös kutatási projektek elnyerése, az üzleti szereplők és a kutatóintézetek közötti tudástranszfer erősítése és a biomassza-hasznosítást elősegítő támogatásokhoz való hozzáférés elősegítése szerepel.

Barta István, a projektbe partnerként betársult Bio-Genezis Környezetvédelmi Kft. ügyvezető igazgatója az MTI-nek elmondta: az Észak-alföldi régiót érintő felmérésekből kiderült, hogy a térség energiaigényét 70-75 százalékban az importból származó energiahordozók, főként a földgáz fedezi. 

A régió éves földgázfelhasználása mintegy 1,3 milliárd köbméter, ennek mintegy felét, 550 millió köbmétert a lakások vagy az önkormányzati épületek fűtésére használják - tájékoztatott az igazgató. Ezeknek az épületeknek a rossz hőszigetelés miatt a felmérések szerint rendkívül magas a fajlagos energiafogyasztása. A projekt kutatási eredményei azt mutatják, hogy az energiahatékonyság javításával évente mintegy 260 millió köbméter földgázt lehetne megtakarítani, s nagyjából ugyanennyi mennyiségű földgázt lehetne kiváltani a helyben megtermelt, fatüzelésű közösségi fűtőművekben felhasznált biomasszával.

A tíz év alatt megvalósítható régiós biomassza-projekt költségvonzata a becslések szerint mintegy 1.000 milliárd forint lenne - mondta Barta István, hozzátéve, hogy a nagyberuházás az energiafüggőség problémájának megoldása mellett rendkívül nagy helyi iparfejlesztést generálna, s körülbelül 50 ezer ember foglalkoztatását oldaná meg.

Az október 14-ig tartó nyíregyházi szakmai találkozón közel 30 külföldi vendég vesz részt.