Nagyjából egy hét van hátra a felsőoktatási ponthatárok kihirdetéséig, ami tradicionálisan az egyetemisták albérletkeresésének kezdete. „Ez a roham évről-évre lökést ad az albérlet piacnak.” – mondta Kühne Kata, az Otthon Centrum ügyvezető igazgatója – „Erre idén is szükség van, mert bár a téglalakások átlagos havi bérleti díja 2012 első félévében tapasztalatunk szerint már magasabb a tavalyi év első feléhez képest, de még így is csak a 2010-es szinten áll, és elmarad a válság előtti szinttől.”

Nem csak az egyetemistákat, hanem a teljes piacot figyelembe véve a fővárosban a legtöbben a 60 ezer forint körüli havi bérleti díjú ingatlanok iránt érdeklődtek a kiadó téglalakások piacán. Ezért a díjért 25 és 65 négyzetméter közötti lakásokat lehet bérbe venni, de a legtöbb megkeresés az 50 négyzetméter körüli kiadó lakásokra érkezett. Szintén keresettek voltak a 80 ezer forint körüli kínált kiadó téglalakások, amelyek túlnyomó részt 60 négyzetméter körüli ingatlanok – derül ki az Otthon Centrum országos albérleti körképéből.

Az albérletkeresők 80 százaléka 30 és 100 ezer forint közötti bérleti díjban gondolkodik. Ebben a bérleti díj tartományban nagyon színes a kép, 30-tól 70 négyzetméterig terjednek a keresett alapterületek. A magasabb bérleti díjú ingatlanokra bár mutatkozik érdeklődés, kevesen keresnek a 200 ezer feletti tartományokba eső bérleti díjú lakásokat.

Az ország keleti felében a kiadó téglalakások szegmensében a legtöbb érdeklődést az 50, illetve a 40 ezer forint körüli kiadó lakások generálták. Nyugaton az 50, valamint a 60 ezer forint körüli havi bérleti díjú lakások iránt a legnagyobb az érdeklődés.

A panellakások esetében a fővárosban szintén a 60 ezer forint havi díjú kiadó lakások vonzották a legtöbb érdeklődőt, ezek túlnyomórészt 50 négyzetméteres lakások. Vidéken, mind a keleti, mind a nyugati oldalon a 40 ezer forintos panellakások iránt mutatkozott a legélénkebb kereslet.

Bár a roham még nem indult el, felsőbb éves egyetemisták már megjelentek az albérletpiacon. Az egész országban közös az albérletet kereső diákok körében, hogy az első számú preferencia az ár mellett az elhelyezkedés. Vidéki városokban ez az egyetemektől, főiskoláktól gyalog is könnyen bejárható távolságban lévő albérleteket jelent. A fővárosban nem feltétlenül az iskolától mért fizikai távolság a döntő szempont, hanem a fő közlekedési vonalak közelsége. Természetesen a rezsi is kulcskérdés, ezért sok diák többedmagával keres albérleteket, hogy a rezsiköltséget minél több részre oszthassák. Így egy 3 szobás, vagy 1+2 fél szobás panellakás rezsiköltsége is elviselhető a három együtt költöző bérlőnek. A lényeg a külön nyíló szobákon van, hogy minden diáknak saját, szeparálható élettere legyen.

Az idei évben a fővárosban új tendenciáként látszik körvonalazódni, hogy a tehetősebb diákok akár egyedül is „bevállalják” egy kisebb garzon havi bérleti díját. Ez a réteg már nívósabb berendezéseket, gépesített konyhát vár el a „bútorozott” jelző alatt. Ezért a pesti belvárosban egy garzonért 45-55 ezer forintos havi bérleti díjat is hajlandóak fizetni.

Az ingatlanpiacon manapság az egyik leggyakoribb befektetési stratégia a kiadási célú ingatlanvásárlás. A bérbeadásból húzható hasznot egy elméleti hozamszámítással mutatjuk be. A modellben egy 10 éves befektetési periódussal számoltunk, ami azt jelenti, hogy az első évben, 2012 júniusában megszerzett lakást tíz évre bérbe adja az új tulajdonosa, majd a tizedik év végén értékesíti azt. A modellben nem számoltunk reál értelemben vett ingatlanár emelkedéssel, sem bérleti díj emelkedéssel.

A modell adózási, felújítási, karbantartási költségeket is tartalmaz. A modellben néhány keresett albérlettípus adatai alapján számoltunk hozamokat. 2012 második negyedévében érvényes átlagos eladási négyzetméterárral és ugyanezen időszak egy négyzetméterre vetített átlagos bérleti díjaival számoltuk ki a vételi árat, illetve az éves bérleti díj bevételt.