A valamikor "nagy biznicnek" számító üdülőhelyi – elsősorban a balatoni – szobakiadásnak lassan vége, sem a kereslet, sem pedig kínálat nem tűnik további fennmaradási esélyt kínálni. Az agónia egyik oka, hogy a Balatonról a rendszerváltás (és a két Németország egyesülése) után fokozatosan elmaradtak a német turisták, akik korábban többhetes pihenés keretében találkoztak a tóparton, és igénybe vették a kiadó szobák szolgáltatásait.

További szög Zimmer Feri koporsójában, hogy a balatoni turizmusból megélni tervező vállalkozók későn jöttek rá, hogy a mostani áron kínált, de 20-30 évvel ezelőtti színvonal nem nagyon kurrens, azaz a kereslet felszívódott. Sokat rongált az üzleten az infrastruktúra fejlődése, a közlekedés javulása és gyorsulása is. Egyrészt ma már a Velencei-tó és a Balaton is könnyen megjárható egynapos látogatás keretében is, másrészt távolabbi célpontok is könnyen elérhetővé váltak.

Az bukott igazán nagyot, aki az utolsó, még nyereséges időszakban (a 80-as évek legvégén) vágott bele a szobakiadásba: a környező példákat látva az esetek többségében már sokszobás, direkt erre a célra készült épületeket húztak fel (míg korábban az volt a jellemző, hogy a helyi lakosok a nyári szezonra inkább rokonokhoz, vagy éppenséggel a garázsba húzódtak be, a lakószobákat pedig kiadták). A gyorsan változó környezet miatt az esetek többségében ezek a beruházások már nem térültek meg – hacsak nem volt további tőke az épületek komfortosabbá tételéhez (mini-wellness központ, modern bútorok), az eredmény egy kétségbeesetten eladósorban lévő, óriási fenntartási költségű családi ház lett.

A szobákat, illetve nyaralókat manapság inkább családoknak, nagyobb társaságoknak lehet kiadni, így a költségek többfelé oszthatók. Ez a közönség azonban már messze nem tudja eltartani ezt a piacot – mondják az ingatlanosok – így a kihasználatlan kiadó házak tulajdonosai előtt három lehetőség áll: leviszik az árat és a legkisebb pénztárcával rendelkező közönséget próbálják becsábítani, legalább szállodai színvonalra felfejlesztik a nyaralót, vagy megpróbálják eladni, ami az évről évre megjelenő, a vízparti ingatlanpiac "éledezéséről" szóló elemzések ellenére továbbra is csak nagyon jelentős, 15-30 százalékos árcsökkenéssel sikerül, ha egyáltalán.

Kiadó szoba, apartman, vagy nyaraló szinte biztos, hogy mindig található gyakorlatilag bármelyik nyaralóterületen, az árak azonban nagyon vegyesen szóródnak, éjszakánként 5 és 20 ezer forint között, a jellemző piaci átlag a 12-15 ezer forint éjszakánként, a bérlemény méretétől, felszereltségétől és elhelyzkedésétől függően.

Nem célszerű előre, főleg nem látatlanban kifizetni a szállást, hiszen még ma is előfordul, hogy az internetes hirdetésben látott képek és a valóság között viszonylag kevés a közös kapcsolódási pont. Egyes helyeken elvárt a teljes szállásösszeg előre kifizetése, plusz még kauciót is kérnek, az ilyen helyektől is érdemes óvakodni, vagy az egyik, vagy a másik miatt. Parkolási díjat, klíma - mi több tévéhasználati díjat ma már nem illik kérni a vendégektől.