A Duna House negyedévente kiadott lakásár indexe az idei első két negyedévben enyhe emelkedést mutatott (1 százalék), s ezt azóta a KSH adatai is alátámasztották. „Ha nem esnek vissza az árak, akkor mindez azt jelenti, hogy túl van a piac a mélyponton és ugyan lassú, de feltehetően stabil emelkedésre van kilátás” – mondta a hvg.hu-nak Rutai Gábor, a Duna House elemzője. Az enyhén emelkedő tendenciát a kamattámogatott hitelek is tovább erősíthetik. Másik jelentős felhajtó tényező lehetne vissza nem térítendő állami támogatás. A jelenlegi támogatás szigorú feltételrendszerhez van kötve, új lakás vásárlás esetén vehető igénybe és mértéke is alacsonyabb, két gyermek esetén 0,8-1,3 millió, három esetén pedig 1,2-2 millió forint.

Az állami kamattámogatással kínált lakáscélú hitel a piacon jelenleg elérhető legjobb konstrukció, a mostani három bankon kívül várhatóan további pénzintézetek is kínálni fogják a terméket. A kamattámogatás mértéke egy átlagos vidéki használt téglalakás esetében, 50 százalékos önerőt feltételezve, a lakás árának csaknem 8 százalékát teszi ki. Ezzel szemben Budapesten a maximális, 6 milliós támogatott hitelösszeget figyelembe véve a magasabb átlagos ingatlanérték miatt a támogatás a használt téglalakás értékének valamivel több, mint 5 százaléka. Újépítésű lakásoknál, illetve családi házaknál a szocpollal kombinálva azonban már nagyobb támogatási összegek érhetőek el: a fővárosban átlagosan egy új lakás árának 12 százalékát, vidéken, egy nagycsalád esetén egy új családi ház árának akár 20 százalékát is kiteheti az állami támogatás.

A befektetések éve?

Az idei tranzakciószámok már így is az elmúlt 3 év fölött teljesítenek, ami további óvatos optimizmusra adhat okot. Érdemes lehet befektetési céllal a kisebb téglalakások felé orientálódni, ezeket ugyanis egyrészt könnyebb kiadni (és a hozama is 7-10 százalék között mozog), illetve értékállóbbnak is bizonyultak a válságot követően. A fővárosban a belső kerületek a legkeresettebbek, vidéken pedig a nagyvárosok kedveltebb zónái.

Fazekas István

A statisztikák ugyanakkor továbbra is lefelé tartó trendet jósolnak az újépítésű lakások piacán. Az idei első félévben alig több mint 4400 lakást adtak át Magyarországon; ez 20 százalékkal kevesebb, mint 2011 ugyanezen időszakában. Budapesten a legrosszabb a helyzet, itt csupán 780 lakás kelt el az elmúlt hat hónapban, ami 54 százalékos visszaesés a tavalyi év első félévéhez képest – derül ki egy, a napokban közzétett felmérésből.

Nincs mögötte gazdasági fejlődés

Bár az év nagyon biztatóan indult, a kereslet első félévben tapasztalt, nagyjából 20 százalékos bővülése nem stabil gazdasági növekedésen alapszik, ezért nagy valószínűséggel nem tart ki egész évben. Amíg az adásvételek száma 2009-től stagnálást mutat, addig az újépítésű lakás eladások a forgalom egyre kisebb részét teszik ki; 2011-ben az összes lakáseladás mintegy 4,4 százalékát jelentették, ez óriási csökkenés a válság előtti évekhez képest, akkor ugyanis még 9 százalék felett volt ez az arány. Ez a tendencia a lakásépítési statisztikákat alapul véve a közeljövőben várhatóan nem is változik.

A 2006-os, 2007-es szinthez képest harmadára csökkent a lakásépítés 2012 első félévében. Az építési engedélyek számában országos szinten jóvalkisebb, 17 százalékos visszaesés mutatkozott 2011 és 2012 első félévei között. A budapesti drasztikus csökkenés mögött az értékesítés céljából épített lakások számának visszaesése, azaz az ingatlanfejlesztői aktivitás jelentős visszafogása áll. Amíg 2007 és 2008 első félévében is 80 százalék fölött volt az értékesítésre épített lakások száma, addig ez az arány 2012 első félévében 50 százalékra csökkent.