A KSH közölte: az első félévben 40,0 százalékkal kevesebb lakás használatbavételi engedélyt és 30,4 százalékkal kevesebb építési engedélyt adtak ki a hatóságok, mint a múlt év azonos időszakában, de Budapesten 100-zal - 12,8 százalékkal - több, összesen 882 lakást vettek használatba. A KSH gyorsjelentése szerint az első félévben az országban összesen 2680 új lakás épült, a kiadott lakásépítési engedélyek száma 3401 volt. A féléves adatok javulást mutatnak az első negyedévhez képest, amikor 54 százalékkal kevesebb lakás készült el és a kiadott lakásépítési engedélyek száma 36 százalékkal csökkent.

Az egyesület hétfői közleménye szerint a magyarországi lakások 100 éves megújulási üteméhez évi 43 ezer új lakást kellene építeni. A TLE közleménye emlékeztet arra, hogy a KSH szerint az 1933-as világválság idején is több lakás épült Magyarországon, mint 2012-ben: a 15 ezres szint alatti lakásépítésre 1933-ban és 1925-ben volt példa. Kiemelték: lakosságarányosan Ausztriában hozzávetőleg hatszor annyi lakás épül, mint Magyarországon.

Az egyesület felhívta a figyelmet arra is, hogy Magyarország nem használja ki az épületenergetikai céllal építésre és felújításra bevonható EIB (Európai Beruházási Bank) konstrukciókat, amelyekkel költségvetési támogatás nélkül, alacsony kamat mellett, forint alapon, hosszú távú lakáshitel bevezetésére lenne mód. Az állam a szocpol - vagyis az otthonteremtési támogatás - keretében nem adja vissza az energiahatékony, legális lakásépítések áfa tartalmát, a jelenlegi szocpol mérték mellett nem működik a rendszer.

Megjegyzik, hogy a 2014-2020 közötti uniós költségvetési időszakra nem készítették elő a magyarországi épület energetikai programot és a bérlakás építési programot, pedig épületenergetika címen lakásépítésekhez, felújításokhoz uniós támogatást lehet igényelni. Az egyesület szerint a lakásépítések támogatásáért cserébe a támogatásokat meghaladó költségvetési bevételeket, energiahatékony, minőségi, legális építéseket és jobban működő építőipart kap az ország.

A lakásépítések alacsony száma a teljes lakásépítési ágazat - így a hazai anyaggyártás, kereskedelem, tervezés, kivitelezés, ingatlanforgalmazás, finanszírozás - további leépülését és az ebből a szegmensből eredő költségvetési bevételek elmaradását vonja magával - közölték.

Az egyesület szerint el kell indítani az épületek felújításának, építésének támogatására a nemzeti energiahatékonysági és a nemzeti településfejlesztési programot, amelyek összeegyeztethetőek az EU 2014-2020-as célkitűzéseivel. A TLE szerint a hazai és uniós forrásból finanszírozott támogatásokat érdemes lenne integrálni és ki kellene dolgozni az EIB-bel közös finanszírozási konstrukciót.