szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

E-mailes interjúban magyarázza Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy miért is adtak 200 milliárd forintot a jegybank alapítványainak, illetve miért is volt szükség az újonnan megvásárolt ingatlanokra. Szerinte folyamatosan ellenőrzik őket, az alapítványi tevékenység emeli majd a magyarországi pénzügyi tudatosság és a közgazdasági oktatás színvonalát. Emellett pedig ha az uniós jegybankoknak is lehet szabadidős funkciójuk, akkor a magyar jegybanknak miért ne lehetne ilyen. Az MNB és a családja elleni támadásokból pedig a jegybankelnök szerint az látszik, hogy a szabadságharcnak nincs még vége.

Az alapítványokat azért hozta létre az MNB, mert Magyarország sikere a következő évtizedekben az oktatás és képzés megújításán múlik – mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a VS.hu-nak e-mailes interjújában, melyben a jegybankkal kapcsolatos, utóbbi időkben megjelent hírekre reagált. A jegybankelnök szerint 2010-től egy új politika és új gazdaságpolitika hozta ki Magyarországot a nyílt pénzügyi és rejtett erkölcsi, társadalmi, gazdasági válságból, ez a siker egy új közgazdasági gondolkodáson alapult, ami gyökeresen eltér a neoliberális tanoktól. A közgazdasági és pénzügyi oktatásban is fordulatra van szükség: ehhez új intézményekre, új szellemű oktatókra és új tananyagra van szükség.

Az Eiffel Palace irodaház megvásárlására reagálva Matolcsy azt mondta, hogy az segíti a jegybanki mérleget: bevételi oldalon 6,5-7 százalék körüli éves megtérülést hoz a befektetés, kiadási oldalon 2,1 százalékos alapkamat a költség, nettó 5 százalékos hozammal évi közel 1 milliárd forinttal járul hozza a pozitív jegybanki eredményhez. Ez ráadásul a jegybankelnök szerint független a az intézmény monetáris politikájától, és nem jelenti azt, hogy a jegybanknak eredménycélja lenne. A tiszaroffi kastélyvásárlás egy belső oktatási-képzési, szabadidős, sport és üdülési létesítmény kiépítését jelenti, korábban 22, ilyen funkciókat ellátó ingatlan együttes állt a jegybank rendelkezésére, ebből 2009-re semmi nem maradt. Matolcsy szerint ha a többi uniós jegybanknak is vállal ilyen funkciókat akkor nekik is szabad, illetve érdemes. Ráadásul 30 embernek adnak munkát Tiszaroffon és a környéken segítik a települések megújítását - állítja Matolcsy.

Megmagyarázza a 200 milliárdot
MTI / Máthé Zoltán

Arra a kérdésre, hogy vesznek-e még további ingatlanokat, Matolcsy azt válaszolta, hogy biztos nem vesznek még további 21 ingatlant, hogy meglegyen a korábbi 22, de ha jó üzleti befektetést látunk, ami tovább segíti a jegybank pozitív mérlegét, vagy további igény merül fel a jegybank feladatai ellátása érdekében, akkor igen. A jegybankelnök emellett elmondta, hogy nem a költségvetés pénzét költik, tehát az adófizetőknek egyetlen forinttal sem kell emiatt többet fizetnie. A jegybank saját, jegybanki pénzét költi – amire pénzteremtéssel és a kéthetes betét révén hitelből jön a fedezet –, de csak addig, amíg nyereséges, tehát a jegybank emiatt nem lehet veszteséges. Matolcsy szerint alapkamat-csökkentések miatt 280 milliárdot takarítottak meg, emiatt, és és a devizatartalék átértékelődéséből származó konverziós árfolyamnyereség révén lehetett a jegybank nyereséges 2013-ban, továbbá emiatt érhetnek el pozitív eredményt a következő években. Ez teremtett lehetőséget alapítványok létrehozására, valamint az ingatlanok vásárlására – állítja Matolcsy.

Ingatlanok és alapítványok
A tiszaroffi kastélyszálló megvételéről a HVG számolt be elsőként, azóta újabb ingatlanvásárlások derültek ki, köztük egy luxusirodaházé is Budapesten, a piaci ár másfélszereséért, 18 milliárd forintért vett meg azt az MNB. De ez csak egy kisebb szelete a pénzszórásnak, amibe a jegybank belekezdett – erről a 200 milliárd forintot is felemésztő projektről és arról, hogy számtalan kérdést felvet ez, az e heti HVG ír részletesen. A tiszaroffi kastély megvásárlását Matolcsy egy képviselői kérdésre adott válaszban védte meg, erről bővebben itt lehet olvasni.

A jegybankelnök szerint az ÁSZ folyamatosan ellenőrzi az MNB-t, a kormánnyal is folyamatosan egyeztetnek, az alapítványok bejegyzését az ügyészség ellenőrzi, és a bíróságok hagyják jóvá az alapító okiratokat. A korábbi felügyelő bizottság és a várhatóan ősszel megalakuló új FB, valamint a belső ellenőrzés szintén folyamatosan ellenőrzik a jegybanki tevékenységet. Matolcsy arról is ír válaszában, hogy az alapítványoknak kikötéssel adták oda a pénzeket. Az alapítványi tőkét nem, csak annak hozamát lehet az alapítványi célokra felhasználni. Ez a jegybankelnök szerint biztosítja, hogy még három, négy vagy öt évtized múlva is meg lesz az alapítványi vagyon. A második kikötés az, hogy tartósan csak magyar állampapírban tarthatják az alapítványi tőkét, például aranyban, gyémántban vagy külföldi állampapírban nem. A harmadik pedig az, hogy az MNB munkavállalói, ha alapítványi tisztségviselők, nem vehetnek fel tiszteletdíjat az alapítványtól. Matolcsy azt írja, a saját elnöki tiszteletdíját, 700 ezer forintot befizeti az Összefogás az Államadósság Ellen Alap számlájára, vezetőtársai is ugyanezt teszik.

Arra a kérdésre, hogy miért nem teszik közzé az MNB alapítványi, befektetési tevékenysége mögötti stratégiát, miért nem átlátható és nyilvános a jegybank döntéshozatala, Matolcsy azt válaszolta, hogy van a jegybanknak saját új alapokmánya, Társadalmi Felelősség Programja, ezt megküldték a döntéshozóknak és ellenőrző szerveknek is, emellett majd sajtótájékoztató keretében bemutatják "belső alkotmányukat". Ebben lesz egy fontos alapelv: ha a jegybank veszteséges, akkor az ne terhelje a költségvetést, ellenben ha nyereséges, akkor azt nem fizeti be osztalékként a költségvetésbe, hanem maga dönt annak felhasználásáról. Matolcsy szerint a kamatcsökkentési ciklus a következő években 300 milliárddal javítja a költségvetés pozícióját, ebből bármire lehet költeni, az NHP emellett a GDP-növekedés harmadát hozza, az alapítványi tevékenység emeli majd a magyarországi pénzügyi tudatosság és a közgazdasági oktatás színvonalát.

A korábbi műkincsvásárlásokra vonatkozó hírekkel kapcsolatos kérdésre Matolcsy elmondta, hogy az osztrák jegybank például egy 38 darabból álló antik vonós hangszer gyűjteménnyel, az uniós jegybankokban szerinte találunk képgyűjteményeket, az MNB pedig korábban megvásárolta Csontváry Magányos Cédrus c. festményét (az MNB 1994-ben vásárolta meg a műtárgyat, azért, hogy az ne kerüljün külföldre, 2005-ben azonban az államnak adományozták – a szerk.), sőt az MNB ma is rendelkezik egy 600 műtárgyból álló gyűjteménnyel, de a "vádakkal" ellentétben nem vásároltak sem festményt, sem hegedűt.

Matolcsy a feleségét érintő hírekre, melyek szerint azért is segédkezhetett a Matolcsy-család Balatonakarattyának leválni Balatonkeneséről, hogy előbbi települése a jegybankelnök felesége lehessen a polgármester, azt válaszolta, hogy "az már tényleg mulatságos, hogy egyesek még azt is számon kérik rajtunk, miért segítettük a népakarat érvényre juttatását", az akarattyaiak ugyanis népszavazáson a függetlenség mellett döntöttek, és ez nekik is álmuk volt. "Ráadásul évtizedekig mostohagyerekként kezeltek minket, régi vágyunk teljesül" – tette hozzá. Minden, az MNB és a családja elleni támadásból az látszik, hogy a szabadságharcnak nincs még vége, de bizony mi a szabadságot szeretjük: mit tegyünk, ilyenek vagyunk, ahogy a magyarok többsége is – írta válaszában Matolcsy.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!