A Takarék Index elkészítette az év végi elemzését a lakáspiacról. A közleményük szerint az év eleje még erősen indult a hazai lakáspiacon, a tranzakciószámok ugyan már kissé visszaestek az első negyedévben is, de ez még csak minimális volt. Közben az árak ismét jelentősen, több mint 7 százalékkal nőttek, ami még a korábbi negyedévekhez képest is kimagasló eredménynek számított.

Az elemzés szerint a második negyedév azonban már egy erősebb torpanást hozott a piacra. Az eladások még inkább visszaestek, különösen Budapesten, ahol szinte feleződtek, és ez az adásvétel-csökkenés az árakon is erőteljesen megmutatkozott. Az árak növekedése megállt április és június között országos szinten.

A megtorpanásban jelentős különbségek adódtak. Míg Budapesten még növekedtek az árak, illetve szintén drágultak a nyugati régiók, az ország más részein, különösen a kistelepülések esetében még kissé vissza is fordultak a négyzetméterenként fizetendő összegek a második negyedévre az első három hónaphoz képest.

A harmadik negyedévben, az eddigi előzetes adatok szerint annyit látni, hogy a tranzakciószámok nagyon alacsonyak voltak a nyáron, és ugyan szeptemberben és októberben látszott némi élénkülés a piacon, novemberben ismét az elmúlt éveknél alacsonyabb számban adtak el ingatlanokat.

A lakáspiaci áremelkedés eltérő sebességénél az tapasztalható, hogy a nagyobb, jobb munkaerőpiaccal rendelkező települések teljesítettek jobban, míg a leszakadó kistérségekben sokkal kevésbé változtak az árak. A legnagyobb értékben Győrben valósultak meg beruházások, a város a teljes összegből 19 százalékos részesedéssel rendelkezett. A második helyen Debrecen állt, 11 százalékkal, melyet Tatabánya, Szeged és Kecskemét követett. A legkisebb összegben Salgótarjánban fejeződtek be fejlesztések, de 2 százalék alatt maradt a részesedése Békéscsabának, Szekszárdnak, Szolnoknak és Kaposvárnak is. A közlemény szerint a fejlesztéseknek jelentős szerepe lehet az adott terület lakosságmegtartó vagy lakosságvonzó képességében, vagyis hatással van a lakáspiaci keresletre.

Az elemzés kitért arra is, hogy a lakáspiac második negyedéves gyengébb teljesítményének hátterében az állhat, hogy az ingatlanbefektetések komoly konkurenciát kaptak a szuperállampapír (MÁP+) megjelenésével. Ugyanakkor a családvédelmi intézkedések július elejétől bővültek, köztük például a szinte nulla kamatozású babaváró hitellel, ami indokolhatott bizonyos kivárást a vásárlók részéről pont a második negyedévben. A Takarék Index szerint az intézkedésekkel összefüggésben elhalasztott kereslet később azonban ismét a piacra léphet. Ez utóbbit támaszthatja alá talán a tranzakciók szeptemberi és októberi élénkülése.

Az elemzés szerint a nagy kérdés, hogy a befektetők a jövőben mennyire „szeretik” majd a lakáspiacot, mert a szuperállampapír majdnem 5 százalékos hozamával abszolút versenytársa az ingatlannak. A lakásárak jövőbeli emelkedésének nagyon jelentős szerepe van a lakásvásárlással elérhető hozamok alakulására, a csak bérleti díjból származó hozam ugyanis többségében nem éri el a MÁP+ hozamszintjét.