A magyar futball csúcsán, az NB I-ben már evidencia a jó stadion. Mióta utolsóként a Kispest stadionja is elkészült, a 12 első osztályú csapatból 12-nek vagy új a stadionja, vagy nemrég felújított – egyedül az utolsó helyezett Gyirmót rontja az összképet, ahol a NER megjelenése nélkül, önerő és taópénz kombinálásával újították fel a stadiont. De aki már unja az NB I-et, az a másodosztályban, sőt annál lejjebb is láthat szép stadionokat.

Egy időben lehetett még figyelni a folyamatot, hogy hány csapatnál esik meg a szégyen, hogy új stadiont kap, majd kiesik, most viszont ennek már nincs értelme, hiszen mivel minden NB I-es csapatnak új vagy felújított stadionja van, logikusan minden évben kiesik kettő közülük. (Azért az MTK-nál sikerült ezt túlzásba is vinni, ők kétszer estek ki az új stadion átadása óta, és most épp a harmadik kiesés ellen küzdenek.) Az előző szezonban a Debrecen volt az „új stadionnal kizuhanni a másodosztályba” történet aktuális előadója, idén a Diósgyőr az – a 2018-ban átadott aréna az eredetileg tervezett 4,5 helyett 13 milliárd forintból épült meg. Igaz, ők legalább a másodosztály első helyén állva esélyesek az azonnali visszajutásra, ellenben a tavalyi másik kiesővel, a Budafokkal – ott nem új stadion épült, de egy felújítás így is volt –, ők most már az NB II-ben is kiesőhelyen állnak.

A másodosztály másik feljutójelöltje a Vasas, akiknek az új stadionját 2019-ben adták át. Az angyalföldi csapatnak azt a nem mindennapi bravúrt sikerült összehoznia, hogy a másodosztály egyik legnagyobb költségvetésével egymás után három évben is épp csak lecsúsztak a feljutásról, de így legalább fixen van egy szép stadion az NB II-ben. Idén tavaszig legalábbis biztosan, aztán meglátjuk, lehet, hogy negyedik próbálkozásra már sikerül a feljutás.

Illovszky Rudolf Stadion

Reviczky Zsolt

Persze beleköphet még a levesükbe a Szombathelyi Haladás, amely most épp a negyedik helyen áll. Ők még NB I-esek voltak, amikor 15,6 milliárd forintból megépült a stadionjuk úgy, hogy akkor még nem tudták, ki fogja üzemeltetni, volt, amikor megesett, hogy nem mehetett be a csapat edzeni, mert nem sütött be eléggé a Nap a gyepre. Majd kiestek, és azóta sem jutottak vissza – pedig a város akkori KDNP-s polgármestere megmondta az átadón, a stadion ajándék, amit Szombathely azért kapott, mert jól viselkedett. Azóta a stadiont üzemeltető céget az állam vette át, annyira nem kellett senki másnak.

Az 5. hely a Szegedé – pontosabban a Szeged-Csanád Grosics Akadémiáé, jelezve, hogy a katolikus egyházmegyéé a klub. Az ottani stadion 14 milliárd forintból épült meg 2019-re, így majdnem egy évtized után nem a Szegedtől laza 116 kilométerre lévő Gyulán játssza a csapat a hazai meccseit. A hatodik helyezett stadionjának története is érdekes: a győri ETO Parkot még akkor építették, amikor magyar bajnok lett a klub, aztán a Quaestor-botrány maga alá temette, most pedig árverezik a stadiont.

Az NB I-be jutás veszélye egyelőre nem fenyegeti a Nyíregyházát, ők a másodosztály 9. helyén töltik a téli szünetet, azaz épp eggyel a Pécs előtt – így a Kisvárda hirdetheti magáról büszkén azt, hogy ők Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyetlen első osztályú klubja, szintén új stadionban, mindenki nagy megelégedésére, aki nem értette, hogy a magyar futball történelmének első százhúsz évét hogy bírhattuk ki NB I-es Kisvárda nélkül. A Nyíregyházáé lehet hamarosan az NB II legdrágább stadionja, Orbán Viktor 19,1 milliárd forintban határozta meg a keretet, amelyet a stadion megépítésére költhetnek. Addig is a hazai meccseiket Balmazújvárosban játsszák – ott azért lett egy jó stadion, mert 2017-ben az első osztályba feljutásra készülve felújították, majd feljutottak, kiestek, megszűntek, és most a régi csapat romjain újjászervezett Balmazújváros FC épp az első helyen áll a Hajdú-Bihar megyei első osztályban. Az ottani stadionban történt meg az átadás környékén, hogy miután megépítették a pályafűtést a helyi termálvíz felhasználásával, nem kapcsolták be, mert túl drága lett volna.

A megye 1-be csúszás ellen küzd viszont a Vác, amely egyetlen hellyel áll az NB III Közép csoportjának kiesőhelye felett. Ott az utánpótláscsapatokat működtető – a felnőttcsapatért felelős Vác FC-től jogilag független, a honlapjuk szerint szorosan együttműködő – VVLSE került be nemrég a hírekbe, amikor kiderült, vizsgálja az önkormányzat, hogy ha már a város 180 milliós önrészt adott a 600 millió forintos stadionépítésre, akkor ezzel miért nem készültek el időre.

Ha kiesnének, a Pest megyei első osztályban találkoznának a Vecséssel. Az ottani klubház 260 millió forint taópénzből épült meg, amire azzal az indoklással adták be a kérelmet, hogy szintén a taóprogram keretében a kézilabdacsapat csarnokát épp a régi fociöltöző helyére tervezték felépíteni. Annak ellenére megkapták rá a támogatást, hogy a kézicsarnok végül nem taópénzből épült meg és nem is ott, hanem egy olyan műfüves focipálya helyén, amelynek a felújítására a fociklub kapott taópénzt. Ehhez képest már-már kispályásnak tűnik a salgótarjáni történet, ahol a felújításról szóló kormányhatározatba először tévedésből rossz stadiont írtak bele.

Szigetszentmiklós félbehagyott stadionja 2019. július 10-én

Túry Gergely

Minden csúcsa pedig a szigetszentmiklósi tragikomédia. Ott 2009 és 2015 között volt NB II-es csapat, majd elkezdtek stadiont építeni. 3,5 helyett csak 2,1 milliárd forintot tudtak összegyűjteni erre, miközben kiestek, majd amikor nem kaptak bankhitelt a folytatásra, 60 százalékos készültségnél leállították az építkezést, visszaléptették a csapatot a megye 1-be azzal az indoklással, hogy spórolni kell a stadionra, mert az utánpótlásnak szüksége van rá, majd az összes utánpótlás- és a felnőttcsapatot is visszaléptették. De eljött a happy end: amikor Orbán Viktor stratégiai fontosságúnak minősítette a klubot, a felszámolást megúszták, sőt, azóta a megye 4-ből már feljutottak a megye 3-ba, azaz a hatodosztályba.

Vezető képünkön a PMFC jelenlegi pályája