Magyarország adottságai rendkívül kedvezőek a napenergia tekintetében: egy négyzetméterre évente 1250–1500 kilowattóra energia érkezik a Napból, ami elegendő lenne arra, hogy egy kisebb háztartás villamosenergia-igényét fedezze. Mi a helyzet azonban akkor, ha nincsen lehetőség egy házra napkollektorokat szerelni? Tíz tippet gyűjtöttünk össze arról, hogy milyen lehetőségek vannak az otthon építése során a fenntarthatóság szemléletének érvényesítésére, ha napkollektort nem lehet elhelyezni a házra.

1. Az első és egyik legfontosabb dolog, hogy jelenlegi energiaigényünket megismerjük, és csökkentsük, hiszen ekkor akármilyen alternatív energiaforrást választunk, kisebb rendszerrel, kevesebb energiát kell előteremtenünk – mondta a hvg.hu-nak Vadovics Edina, a GreenDependent Intézet szakmai vezetője. Ehhez például a beltéri hőmérséklet lejjebb vehetjük télen, a légkondicionálót magasabb hőfokra állíthatjuk nyáron, vagy csökkenthetjük a melegvíz-igényünket.

2. A modern, 3-5 rétegű ablakok, a hőszigetelés és a korszerű fűtésrendszer kialakításával akár 50-70%-os energiamegtakarítást is el tudunk érni – hívta fel a figyelmet Schum Gergely, az Energiaklub projektvezetője.

3. A szigetelés kiválasztásakor is figyelembe vehetjük a fenntarthatóságot mint szempontot: lehetőleg környezetbarát anyagokat használjunk fel a homlokzat, a falak, a mennyezet/födém, a tető, a padló szigeteléséhez. Érdemes szakember segítségét igénybe venni, hogy tudjuk, hol mennyi szigetelésre van szükség.

4. A nyílászáró szigetelése vagy cseréje is fontos az otthonunk fenntartható energetikai állapota és az energiafelhasználása szempontjából. Ebben is kérhetünk segítséget, például személyesen a RenoPonton keresztül.

5. A fűtésrendszerünk kialakításakor alkalmazhatunk olyan alternatív megoldásokat, mint például a hőszivattyúk, a levegő-vizes hőszivattyú vagy akár a hagyományos hűtő-fűtő klíma. Amíg az elektromos fűtőpanelek rendszerint annyi fűtési hőenergiát adnak le, amennyi energiát felvesznek, addig a hőszivattyúk a felvett energia 3-4-szeresét képesek fűtési energiaként hasznosítani, és 75%-ban megújuló energiát hasznosítanak működésükhöz.

6. Biomassza alapú fűtést is választhatunk, vagyis felhasználhatjuk otthonunk fűtéséhez növényi és állati eredetű anyagokat, például tüzifát, szalmát, faaprítékot, mezőgazdasági hulladékot. Ehhez azonban hatékony fűtésrendszerre, kazánra, tömegkályhára vagy cserépkályhára is szükség van.

7. A külső falakra szerelt radiátorok mögé helyezhetünk hővisszaverő fóliát, vagy ezt elkészíthetjük magunk kartonlapból és alufóliából. Ezzel 5-6%-kal kevesebb fűtési energiát fogunk használni. Azonban, ha nem állítható külön a hőmérséklet az egyes helyiségekben, célszerű felszerelni a radiátorokra termosztatikus szelepet.

8. Bár Magyarországon még nem annyira elterjedt, közösségi energiaprojektekben is gondolkodhatunk, ezek megoldást jelenthetnek arra, ha mi magunk nem tudunk napelemeket felszerelni. Helyi közösségek, vagy önkormányzatok közösen ruházhatnak be napelembe és/vagy más megújuló energiába, amiből fedezik energia-szükségletüket, sőt a felesleget eladják vagy tárolják, a hasznot pedig a közösségük javára fordítják.

9. Energiát megspórolni otthon a háztartási rendszereink kiválasztásával is tudunk, ha mindenből törekszünk a legenergiahatékonyabbat választani, és ezeket rendszeresen karbantartjuk, így akár 20%-kal csökkenthetjük az energiafelhasználásunkat.

10. Áramot termelhetünk szélenergiából is, ráadásul ezt városi körülmények között, háztartási méreteken is hasznosíthatjuk. Ma már léteznek olyan 1-2 kilowattóra teljesítményű, akár épületek tetejére is szerelhető szélgenerátorok, szélkerekek, amelyekkel részben fedezhetjük áramigényünket.

A fenntarthatóság és építkezés összehangolásáról szóló írások támogatója az Alteo