Budapest bajban van, eladná a Rác Hotelt, ha akad, aki elviszi
Eladásra és bérbeadásra is kínálja a főváros a Rác Hotelt, ennek bevételéből nyitná újra a hányatott sorsú fürdőt. Budapest nyárra csődközelbe kerülhet, de nem az ingatlaneladások fogják kihúzni a slamasztikából, az ingatlanok jó részét évek, sőt évtizedek óta nem sikerül elpasszolni. Különösen a megüresedett iskolák és a műemléki épületek eladása vagy bármilyen hasznosítása kemény dió.
„Nem várunk tovább a kormányra” – mondta sajtótájékoztatón Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes. Karácsony Gergely főpolgármester egy olyan túlélőprogram kidolgozását kérte, amivel elkerülhetik a technikai csődöt. Kiss konkrétumokat egyelőre szinte egyáltalán nem árult el, azonban azt közölte, mikhez nem nyúlhatnak: tabunak számítanak a közszolgáltatások (pl. valószínűleg nem fogják megemelni a tömegközlekedés jegyárait) és a béreket is folyamatosan fizetniük kell – minden mással kapcsolatban azonban szabad a pálya.
A főpolgármester elmondása szerint az év eddigi részét épphogy, de sikerült túlélni. 2023 márciusában volt olyan is, hogy mínusz 19 milliárd forinton állt a Fővárosi Önkormányzat folyószámla-hitelkerete. A főváros évente 25 milliárd forint folyószámlahitelt vehet igénybe, ha ezen túlcsúszik, az gyakorlatilag technikai csődöt jelent – Kiss szerint pedig ettől nem voltak messze március közepén.
Jelenleg a Fővárosi Önkormányzat bankszámláján Kiss elmondása szerint 10,3 milliárd forint van – ezzel kell kihúzniuk május 31-ig, amikor az iparűzési adó következő részlete megjön. Kritikus helyzet nyárra alakulhat ki a főváros kalkulációja szerint: júniusra a 25 milliárd forintos hitelkeret alá zuhanhatnak, augusztusra pedig a kiadásaik úgy ugorhatnak el, hogy a főváros csődközeli helyzetbe kerül.
Négy dolgot kérnek a kormánytól
A főváros nagyon nehéz gazdálkodási helyzetben van, csak a BKV 35 milliárd forint veszteséget prognosztizál idénre az üzleti tervében. Ez lehet több is, kevesebb is, sok múlik az energiaárak alakulásán. A költségvetésen tátongó finanszírozási lyuk kezelése a kormány támogatása nélkül nem lesz lehetséges, az önkormányzat négy ponton számít a kabinetre - mondta el a hvg.hu-nak Kiss Ambrus.
- A fővárosi önkormányzatnak idén 58 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást kellene befizetnie a központi költségvetésbe (ez 2018-ban még csak 5 milliárd volt), kérik e summa egy részének átütemezését 2024-re.
- Másodszor Budapestnek a kormány hozzájárulására van szüksége egy fejlesztési hitel felvételéhez. A pénz nem új projektekre kell, hanem már elindított, részben már eredményeket felmutatni képes projektek folytatásához.
- Harmadszor a fővárosi önkormányzat még mindig várja a kormány által az önkormányzatoknak odaígért rezsitámogatást – ezt a kerületek és a megyei önkormányzatok már megkapták.
- Negyedszer a főváros várja a korábbi kormányzati ígérvények teljesítését, mint a Lánchíd felújítására megítélt állami támogatást vagy az uniós járműbeszerzések forrásait. E ígérvények összesen 17 milliárd forintra rúgnak.
„Nem tudom, mi lesz, ha a rossz forgatókönyv valósul meg a finanszírozásban” – figyelmeztet Kiss Ambrus. A fővárosi önkormányzatnak már tényleg nincsenek tartalékai.
Muszáj megpróbálni eladni
Hacsak tartaléknak nem tekintjük a még eladható vagyonelemeket. Az önkormányzat ingatlanok értékesítésével is próbálkozik – mint folyamatosan –, bár ez akkor sem oldja meg a finanszírozást, ha minden jól megy: a főváros büdzséjébe mindössze 13 milliárd forint bevételt terveztek be ebből a forrásból.
Nagy kérdés, minden jól megy-e, a jelenlegi gazdasági helyzet enyhén szólva nem kedvez az ingatlanértékesítéseknek, a hitelkamatok magasak, a kilátások bizonytalanok, így az ingatlanfejlesztők is inkább kivárnak. Ami meglátszik az ingatlanpiaci tranzakciós számokon és az építőipar visszaesésén is.
A jelenlegi ingatlanpiaci, gazdasági körülmények talán nem kedveznek az ingatlanértékesítésnek, de ez most mellékes, „meg kell nézni, van-e érdeklődés, mit gondol a piac” – mondja Kiss Ambrus. Ideális esetben egyes vagyonelemek értékesítése az önkormányzati vagyon gyarapítását szolgálná, tehát például a használaton kívüli ingatlanok értékesítéséből befolyt bevételekből szociális bérlakások építését. Ilyen helyzetben lenne értelme szondázni az ingatlanpiaci lehetőségeket, adott esetben akár várni az értékesítésekkel. A fővárosi önkormányzatnak azonban a túléléshez, a működés fenntartásához van szüksége bevételekre.
A Rác Hotelt akár el is adnák
A főváros, egész pontosan a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ (BFVK) ingatlanhirdetései közé felkerült a Rác Hotel – ami kissé meglepő, a korábbi nyilatkozatok szerint a főváros inkább hosszú távú bérbeadásban gondolkozott. A főváros, illetve a BFVK két pályázatot futtat a Rác Hotellel, egyet értékesítésre, egyet pedig hosszú távú bérbeadásra, üzemeltetésre. Meglátjuk, melyikre reagál a piac – mondja Kiss Ambrus.
A BFVK minimum 4 milliárd forint (plusz áfa) áron hirdeti a hotelt,
amihez egy 3,4 ezer négyzetméteres területrész földhasználati joga is jár. Utóbbiért legalább évi 66,4 millió forint (plusz áfa) földhasználati díjat várnak.
A Rác Fürdő jövője e pályázatoktól függ, az újranyitáshoz ugyanis pénz kell, amit a főváros a hotel hasznosításából kíván előteremteni. Egyelőre elméleti kérdés, a bevétel elég lesz-e egyáltalán a fürdőre, marad-e más célokra, hiszen nem tudni, milyen konstrukcióban és mennyi pénzhez juthat az önkormányzat a hotelből. Ha nem sikerül se eladni, se bérbeadni, akkor a fürdő újranyitása csúszni fog.
A fürdő sorsa bizonytalan
Mindez azt jelenti, hogy a hányatott sorsú fürdő sorsa továbbra is teljesen bizonytalan. A török kori fürdő felújítását még 2002-ben a Demszky Gábor vezette főváros kezdte el, viszont a beruházás tőkeigénye miatt egy magáncéget vontak be. Az önkormányzat fürdőcége, a BGYH Zrt. egy vállalkozói csoporttal 25:75 százalékos arányban állt össze. A közös cég, a Rác Nosztalgia Kft. 2005-ben a Magyar Fejlesztési Banktól kapott nagy összegű hitelt a projektre, így 2005-ben végül megindult a munka. Öt évvel később, 2010-re szinte 100 százalékos készültségben volt a beruházás, ám az az önkormányzati választás után a Demszky–Tarlós-átállás áldozata lett.
A fővárosi Fidesz-frakció előnytelen szerződéssel, a költségek elszállásával vádolta az akkori városvezetést, és 2009-ben hűtlen kezelés miatt feljelentést tett (a nyomozás azóta érdemi megállapítás nélkül lezárult). A szinte kész fürdő és szálloda nem nyílt meg, a magáncéget a főváros perre vitte.
A csődeljárás nyomán végül elárverezték az ingatlanegyüttest, amit az önkormányzat megbízásából végül a korábbi kisebbségi tulajdonos, a főváros fürdőcége vásárolt vissza 2021 májusában 5,1 milliárd forintért.
Kiváló, hatalmas telek, de volt iskolával
Új elem a hirdetett ingatlanok közt egy 28 ezer négyzetméteres „fejlesztési” telek a Rimaszombati úton, Budapest XI. kerületében, a Budaörsi út és Koszorúslány utca között – erre a Népszava hívta föl a figyelmet. Az ingatlant a BFVK legalább 7 milliárd forint (plusz áfa) árra taksálja, így ez a legdrágább értékesítés alatt álló ingatlan. „Budapesten kiemelt kereskedelmi környezetben – Kelenföldi pályaudvartól és az Etele Plázától pár percre, több hiper- és szupermarket, valamint logisztikai telepek közelében az M1-M7 bevezetőjénél – kifejezetten kuriózumnak számít egy ilyen méretű ingatlan” – írják a hirdetésben.
A telek lokációja príma, ám a képhez hozzátartozik, hogy nem üres: 14 ezer négyzetméternyi korábbi oktatási épület áll rajta. Vagyis a leendő vevőnek ezeket vagy hasznosítania kell, vagy pedig el kell bontatnia, ami plusz költséget jelent egy esetleges beruházásban.
Az ingatlanból még 2015-ben költözött ki a korábban három iskola összevonásával létrejött Újbudai Széchenyi István Gimnázium, amely Bel-Budán, az Egry József utcában talált új otthonra.
Iskolaépületeket és műemléki ingatlanokat nehéz eladni
A BFVK portfoliójában több volt iskolaépület található, amelyek közül többet régóta hirdetnek. Általában véve igaz, hogy az eladásra szánt ingatlanok nagy részét a BFVK már egy ideje hirdeti, illetve már több pályázatot kiírt rájuk. Akad olyan ingatlan, ami évek, sőt évtizedek óta nem talál gazdára.
Az egyik nehezen értékesíthető ingatlancsoportot a már nem használt iskolaépületek jelentik. Ezek ugyanis iskolának épültek, túl nagyok, jórészt korszerűtlenek, elavultak, vagyis csak jelentős beruházás után lehetne más funkcióban hasznosítani őket. Így értelemszerűen vevőt sem könnyű találni rájuk, az évek során a BFVK csak párat tudott értékesíteni.
Ugyan a megtartásuk jár némi költséggel, mégsem opció, hogy az önkormányzat ingyen vagy jelképes összegért váljon meg tőlük
- magyarázza Kiss Ambrus. Egyrészt a bevételre szükség van, ingyenes átadásból pedig biztosan nem lesz pénz. Másrészt a főváros mindig keresi a hasznosítási lehetőségeket, például hogy uniós támogatás igénybevételével átalakíthatóak-e lakhatási funkció ellátására.
A másik nehezen értékesíthető csoportot a műemléki épületek, kastélyok, villák jelentik. Ezekre azért nehéz vevőt találni, mert a műemléki védelem miatt csak kötött funkcióban hasznosíthatók, korlátozottan módosíthatók – magyarázza Kiss Ambrus. Az állagromlás megelőzése szempontjából jó volna, ha nem állnának kihasználatlanul – a kastélyokat az önkormányzat felajánlotta az állami kastélyprogramban, de az államnak nem kellettek.
Hunyady barokk kastélya
Most is hirdeti a BFVK egyebek mellett a Balaton déli partjától 18 km-re Kéthely külterületén található volt Hunyady-kastélyt, illetve a Budakeszi úton egy villaépületet. A kastély 117 hektáros területen áll, tartozik hozzá a csaknem 3700 négyzetméteres kastély, ezen kívül egyéb melléképület, 4 gazdasági, garázs, pavilon, buszgarázs 2 és műhely is. A kastély körülbelül kétharmada leégett 1986-ban a felújítási munkák közben. A tűzeset után majdnem három évtizedig semmi sem történt az épülettel, folyamatosan romlott az állaga, az évek alatt pedig ami mozdítható volt, azt ellopták – írta róla a Napi.hu.
A birtok és a hozzá tartozó barokk eredetű kastély 1733-ban került Hunyady János tulajdonába. Az épület nyugati szárnya 1760-ban, a főrésze és a keleti szárnya pedig 1912-től 1920-ig épült. A kastély a második világháború idején sebesültkórházként működött, majd gabonaraktár és istálló is volt. Az épületet és a hozzá tartozó birtokot 1951-ben a magyar államtól kezelési joggal a Fővárosi Tanács kapta meg.
A kommunizmus alatt elmegyógyintézetnek használták, akkor 300 beteget kezeltek itt. Az 1986-os tűz után nem zárták be, 120 beteggel tovább üzemelt az ellátóhely egészen 1993-ig, akkor a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában szociális otthon lett. Végül 2006-ban zárt be teljesen, azóta üresen áll.
Tőry historizáló villája
A 680 négyzetméteres budai villa egy 12,4 ezer négyzetméteres telken áll. A villát Tőry Emil építész 1898 körül tervezte saját maga számára, historizáló stílusban. A mostanra ősfás rengeteggé változott nagyméretű, tájképi jellegű villakertet ifj. Pecz Ármin tervezte és kivitelezte 1898-ban.
Az egykori villában sokáig a Fővárosi Önkormányzat Gyermekvédelmi Ügyosztályának intézménye működött, ahol a fiatal felnőtteknek biztosítottak otthont, képzéseket. Többször próbálták meg hasznosítani, de mostanra üresen áll, többször is megpróbálták értékesíteni 2012 óta a különböző fővárosi vezetések.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
