Az EU tagországai arról határoztak, hogy összesen nyolcmilliárd eurót fordítanak hordozórakéták kifejlesztésére a következő tíz évben. Ebből hatmilliárdot az Ariane 6 típusú rakéta megépítésére szánnak, és ez az összeg fedezi a dél-amerikai Francia Guyana területén lévő Kourou-ban egy új kilövőállomás építését és a kisebb méretű Vega hordozórakéta fejlesztését is.

Európa ezzel a történelmi jelentőségű lépéssel előnyt szerezhet versenytársaival szemben az európai szuverenitás, a foglalkoztatottság vagy az ipar szempontjából stratégiai jelentőségűnek tartott szektorban - mondta a francia államtitkár. Brigitte Zypries, az űrkutatási ügyekért felelős német miniszter ugyancsak úgy vélte, hogy a megállapodás kedvez a német iparnak és a foglalkoztatottságnak.

"Ez siker, méghozzá - talán mondhatom így - hatalmas siker" - nyilatkozott Jean-Jacques Dordain, az Európai Űrügynökség (ESA) vezetője.

Az ESA, valamint mindenekelőtt Franciaország és Németország - az Ariane program legfőbb pénzügyi támogatói - hónapokon keresztül tárgyaltak, mielőtt sikerült megállapodniuk az új típusú hordozórakéta megépítéséről. Párizs a költségek 52 százalékát, Németország pedig 22 százalékát állja, a fennmaradó összegeket további EU-tagállamok adják.

Brüsszel célja, hogy az európai gazdasági közösség versenyképesebbé váljon a műholdak pályára állítása terén. Az EU-tagállamok által jelenleg használt Ariane 5 hordozórakéta megépítéséről 1987-ben hoztak döntést, és 1996 óta alkalmazzák.

A kezdeti nehézségeket követően mára megfelelően betölti funkcióját. A kereskedelmi műholdak pályára állításának piacán több mint ötven százalékos részesedést ért el az Ariane 5, helyzetét azonban fenyegeti az amerikai SpaceX nevű vállalat Falcon rakétája.